Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, ilyenkor különösen több figyelmet fordítunk ennek a nagyon fontos témának. Még tavasszal részt vehettünk a GE HealthCare által szervezett ausztriai konferencián, ahol a terület szakértői tartottak előadást az európai helyzetről. Ezekből összegyűjtöttük a legfontosabb és legérdekesebb adatokat, fejleményeket és állításokat, amelyekről mindannyiunknak érdemes tudni – életet menthet.

Nagyon gyakori

A 0 és 74 év közötti nők csaknem tíz százaléka élete során megküzd a melldaganattal. Az Európai Bizottság adatai szerint a nőknél 2020-ban az emlőrák volt a legtöbbször diagnosztizált daganat az összes ráktípus közül az Európai Unióban, és ez volt az első számú rákos halálozási ok a nők körében ugyanebben az évben. Számszerűsítve ez annyit tesz, hogy – becslések szerint – 2020-ban 355 457 nőnél diagnosztizáltak mellrákot, és 91 826-an haltak meg a betegségben.

Ki lehet gyógyulni belőle

Fontos azonban megjegyezni, hogy a szűrővizsgálatok elengedhetetlenek, ugyanis a 2000 és 2007 között emlőrákkal diagnosztizált 15 éves és idősebb európai nők esetében a becsült 5 éves relatív túlélési arány 84% volt.

A mellszövet sűrűsége kiemelkedően fontos

Fotó: Getty Images

A sűrű mellszövetekkel rendelkező nőknél nagyobb a mellrák kockázata, mint a zsíros mellekkel rendelkező nőknél. A nagyon sűrű szövetű mellekkel rendelkező nőknél 4-5-ször nagyobb a mellrák kialakulásának valószínűsége, mint az inkább zsírszövetből álló mellekkel rendelkező nőknél. Mit értünk sűrűbb mellszövet alatt? A kifejezés arra utal, hogy a mell inkább mirigyes és rostos szövetből áll, mint zsírszövetből. A mellszövet sűrűsége az életkorral is változik, általában jobb a helyzet fiatalabb korban, alacsonyabb testsúly, terhesség, szoptatás vagy hormonpótló terápia esetén. Tehát ha a mi mellünk is ilyen, akkor fokozottan figyeljünk rá.

Nem mindegy, milyen eljárással szűrnek

Vezessük be a napi rutinunkba az önellenőrzést (kézzel és vizuálisan), és ha valamilyen elváltozást észlelünk, akkor azonnal forduljunk az orvosunkhoz. Ezen kívül vegyünk részt rendszeresen szűrővizsgálatokon, amely történhet kézzel és mammográfiás készülékkel is. A konferencián szó volt arról, hogy még ezeknél is megbízhatóbb az ún. CEM (kontrasztanyagos mammográfia), amely Dr Mark Lobbes, a holland Zuyderland Medical Center kutatójának előzetes eredményei alapján gyorsabb és hatékonyabb megközelítést eredményez a hagyományos képalkotási módszereknél.

Nem a méret a lényeg

A mellünk mérete nem befolyásolja a rák kialakulásának kockázatát. Sőt – ritkán, de – férfiaknál is kialakulhat ez a betegség, hiszen ők is rendelkeznek valamennyi mellszövettel. 

Kapcsolódó

Tudományos áttörés a mellrák kutatásában: hamarosan nem kell tartani a kiújulástól

Nők Lapja

Nem jár mindig csomóval és fájdalommal

Az emlőráknak szerteágazó tünetei lehetnek, amelyeknek csak egy része a fájdalom és a csomó észlelése: a mellrákos betegek mindössze 10 százalékánál fordul elő emlőfájdalom és/vagy csomó. (Ha viszont van fájdalomérzet, akkor az  jellemzően állandó, az emlő meghatározott részére korlátozódik, legtöbbször egyoldali, de ritkán jelentkezhet az egész emlő területén tapasztalható formában is.) 

Nem minden csomó jelent rákot

A mellben felfedezett csomók 80-85%-a jóindulatú (pl. ciszta, fibroadenoma), de ettől függetlenül, ha ilyesmit tapasztalunk, forduljunk orvoshoz minél hamarabb, hogy megbizonyosodhassunk az eredményről. 

Gyakori tünetek

Fotó: Getty Images

Mint írtuk, nem biztos, hogy jelentkezik fájdalom és csomók, ezért figyeljünk a további jelekre is, úgy mint az alakváltozás, érintéskor meleg érzet, a bőrfelületen megjelenő elváltozások. Gyanús, ha a mell méretében, alakjában változás következik be, illetve, ha az emlő bizonyos részein a bőr gödröcskéssé válik, és hasonlítani kezd a narancs héjára, esetleg ráncos lesz, vagy elkezd hámlani, bevörösödik, megduzzad. Ne essünk pánikba ilyen esetekben sem, de forduljunk mihamarabb orvoshoz. 

Itthoni helyzet

Ahogy a mellrákszűrésről szóló cikkünkben is írtuk, Magyarországon jelenleg 45 és 65 éves kor között van lehetőség TB támogatott szűrővizsgálatra, kétévente, de aki teheti, ezelőtt és ezután az életkor után is rendszeresen járjon megvizsgáltatni magát, ugyanis soha nem lehetünk elég fiatalok (mi is beszámoltunk arról, hogy egy 29 éves kaliforniai nőnek azért lett áttételes mellrákja, mert túl fiatalnak tartották ehhez a betegséghez), vagy éppen idősek az emlődaganathoz. Az összes új emlőrákos eset 45%-át a 65 éves vagy idősebb nők karcinómái adják, és az emlőrák miatti halálozás 45%-a is ebben a korcsoportban tapasztalható.

Papp Tímea táncművész történetét érdemes mindenkinek megismernie. Közel egy évig járt orvosról orvosra, képalkotó eljárásról képalkotó eljárásra ahhoz, hogy végül kiderüljön: rosszindulatú, nyirokáttétes emlőrákkal kell megküzdenie. Gyógyulásának története felhívja a figyelmet a rendszeres önvizsgálat fontosságára, és arra, hogy hogyan álljunk ki magunkért. 

Kiemelt kép: Getty Images