A magyar nyelv nagyon szemléletesen fejezi ki azt, amikor egy másik embernek egyszerűen nem esik jól a közelsége, és bizonyos szempontból irracionális ellenérzéseink vannak vele kapcsolatban. Irracionális, mert míg a fojtó, áporodott testszag objektíve kellemetlen, az, akinek valamilyen okból számunkra eleve nem tetszők a testi kipárolgásai, a feje tetejére is állhat. Akármennyit fürödhet, vagy dezodorálhatja magát, nem lesz illatos a számunkra.

Bár a testszag szót a magyar nyelvben alapvetően pejoratív életelemben, a fenti fojtó elegyre szoktuk használni, testünk illata egy teljesen normális, és nem is feltétlenül kellemetlen kipárolgás, amelyet számos tényező befolyásol. Hogy az alapoktól induljunk, a többi között beleszól genetikánk: nem mindegy, milyen rasszhoz vagy melyik nemhez tartozunk, vagy épp mennyire zsíros a bőrünk. Van még egy sor egyéb tényező is: testünk kipárolgását módosíthatja étkezésünk (nemrégiben részletesen írtunk arról, melyek azok az ételek, amik kellemetlenné tehetik a testszagunkat) vagy az, ha valamilyen betegségen esünk át éppen, vagy gyógyszert kell szednünk, esetleg nagyon stresszes időszakon megyünk épp át. A különféle külsődleges illatosítók, szappanok, deók, parfümök erre a speciális elegyre épülnek, és mindannyiunkon egy kicsit más illatot adnak majd ki. Ahogy a genetikailag is kódolt összetételű izzadság a bőr felszínére jut, a bőrünkön lévő mikrobák lebontják és átalakítják a benne lévő a vegyületeket, megváltoztatva és kiegészítve az illatot alkotó szagokat (aminek a tetejébe esetleg dezodorral és parfümmel is adunk neki), az így létrejövő illatmix pedig egyedileg megkülönböztet bennünket. Ez az elegy rengeteget elárul rólunk. Azt, hogy pontosan mi mindent is, nemrég egy kutatócsoport összesítette. 

A testszag mint genetikai kód

Mivel oly sok tényező befolyásolja illatunkat, testszagunk bizony egyedi azonosítóként is használható. A kutatók több mint három évtizede tanulmányozzák az emberi szagok megkülönböztető képességét, vizsgálataikhoz pedig természetesen az állatvilág legjobb szagolóit, a kutyákat hívják segítségül. Egy 1988-as kísérletben például bebizonyították, hogy

egy kutya képes megkülönböztetni egymástól távol élő, különböző környezeti körülményeknek között nevelkedő egypetéjű ikreket pusztán a szaguk alapján.

Ez annál is inkább érdekes, mert erre a bravúrra még egy DNS vizsgálat sem lenne alkalmas, mivel az ikrek DNS-e megegyezik.
Nem véletlenül alkalmazza a kutyákat szagok alapján való nyomozásra is a rendőrség: a gyanúsítottakat kereső szagkereső kutyák képesek arra, hogy keresés közben az összes többi szagot, amellyel találkoznak, figyelmen kívül hagyva kövessék az üldözött személy által hátrahagyott szagnyomot, amit korábban megismertettek velük! 

Testszag és egészség

Testszagunkat (szintén kutyák segítségével) betegségek jelzésére is használják, ennek jól ismert példái közé tartoznak a roham- és cukorbetegségre figyelmeztető kutyák. Ezek a kutyák gazdájuk szagának megváltozását észlelve tudnak jelezni, annak érdekében, hogy egy esetleges roham előtt segítséget tudjanak kérni, vagy inzulint adhassanak be maguknak.

A Medical Detection Dogs jótékonysági szervezet  a Covid járvány idején a londoni Higiéniai és Trópusi Orvosi Iskolával együttműködve azt tesztelte, hogyan lehet átképezni a kutyákat a koronavírus észlelésére. A Medical Detection Dogs már sikeresen kiképezte kutyáit a rák, a Parkinson-kór és a bakteriális fertőzések szaglással történő felismerésére. A képen Freya, a kutya éppen helyesen észlel egy maláriamintát egy sor más mintából. (Fotó: Leon Neal/Getty Images)

Bár ezek a kutyák gyakran olyan betegekkel dolgoznak együtt, akiről ismert, hogy olyan betegségben szenved, amely szoros megfigyelést igényel, az orvosi felderítőkutyák azt is előre jelezhetik, hogy valaki beteg-e. A kutatók például kimutatták, hogy a kutyák kiképezhetők arra, hogy felismerjék a rákos elváltozást még azelőtt, hogy valamilyen rutinvizsgálattal tetten érnék. A kutyákat a COVID-19 fertőzések 90%-os pontossággal történő kimutatására is kiképezték!

Testszag, etnikum és nem 

Azt, hogy a kutyák jól szagolnak, korábban is tudtuk. Szagkutatók egy csoportja viszont azt is kimutatta, hogy mi emberek is nagyon fogékonyak vagyunk a szagokra, még ha azok üzeneteit nem is mindig tudatosítjuk magunkban. Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a férfiak észlelik a női ciklus változásait pusztán a hormonális változásból eredő testszagváltozás alapján, nők pedig ki tudják szagolni, egyedülálló férfivel van-e dolguk. 

Kutatócsoportunk egy  105 résztvevővel  készített tanulmány során megállapították, hogy az emberek tenyeréből  gyűjtött illatkombinációi alapján a résztvevők 72%-os pontossággal tudták megkülönböztetni a faji és etnikai hovatartozást a fehérek, 82%-os pontossággal a kelet-ázsiaiak és 67%-os pontossággal a spanyolajkúak esetében és összességében 80%-os pontossággal tudták megkülönböztetni, hogy férfi vagy nő.

Testszag mint bizonyíték

Egyre nagyobb igény van arra, hogy az emberi testszagot különböző büntetőeljárásokban nyomozáshoz, akár bizonyítékként is felhasználják. Ez azért lenne jó, mert az emberei test hője miatt párolgó izzadsággal a szagmolekulék anélkül terjednek át a környezetre, hogy azt a bűnöző megérintené, így az ilyen jellegű nyomokat nagyon nehéz eltűntetni. Bár a szagnyomozás ma még gyerekcipőben jár, az  emberi szagok elemzésének további kutatása segíthet abban, hogy az így nyert információt a törvényszéki és orvosbiológiai laboratóriumokban használni lehessen. A szagok másik emberre gyakorolt hatásainak elemzése pedig abban segíthet, hogy parfümőrök szinte mértanilag tervezzenek különféle üzeneteket közvetítő, csábító, vagy magabiztosságot sugárzó illatokat. 

Érdekel minden, ami a tetszaggal kapcsolatos? Figyelmedbe ajánljuk korábbi írásunkat, melyen azt jártuk körbe, mi okozza, hogy idős korunkra megváltozik a testszagunk. 

Kiemelt kép: Getty Images