ROMANTIKUSOKNAK: A HITVESI SZERETET JELKÉPE
A Bory-várat megpillantva azt gondolhatnánk, hogy egy arisztokrata család több generációja formálta ilyen sokszínűre, pedig egy ember álmait, tehetségét, kitartását dicséri. A várhoz megérkezve a legmeglepőbb, hogy ez a hatalmas, nagy udvaros, soktornyos palota Székesfehérvár egyik kertes házas övezetének közepén, klasszikus családi otthonok között húzódik meg. A kapun belépve, a belépőjegy megvásárlása után érdemes a vár makettjét alaposan tanulmányozni, hogy eldöntsük, merre indulunk el, és hogy átlássuk az évtizedeken át készülő épületegyüttes szerkezetét.
A telket, amelyen eredetileg csak szőlőtőkék, gyümölcsfák és egy présház állt, Bory Jenő 1912-ben vásárolta meg. A présházat lakássá bővítette, majd épített fölé egy műtermet, és csak az első világháború után kezdett hozzá a vár tervezéséhez, építéséhez – ekkor már befutott szobrász volt, és a honoráriumából tellett a bővítésre. Tanult építész volt, a tervezéskor mégsem a mérnöki szabályszerűség vezérelte, sokkal inkább a saját fantáziája, a pillanatnyi hangulata és a terepviszonyokhoz való alkalmazkodás igénye. Negyven éven át folyamatosan bővítette a várat, művére sokkal inkább egy óriási szoborként tekintett, semmint egy klasszikus épületként. A második világháborút a várban élte végig a mester, ott volt, amikor célba lőttek a szobrokra, a képeket végighasogatták, a falakat bombázták, és az összes torony megsérült. A pusztítás elkeserítette, de nem állíthatta meg: a lerombolt falakat, tornyokat jórészt saját kezével építette újjá, nagyon kevés segítsége volt az évek alatt.
A vár vasbetonból épült, hét toronnyal és több mint harminc helyiséggel büszkélkedik, ezek többsége a nagyközönség előtt is nyitva áll. A vár alaprajza szimbolikus, a két központ, a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az egyik fő látványosság a „százoszlopos udvar”, ahol a magyar történelem nagy alakjai sorakoznak Álmostól Tinódi Lantos Sebestyénen át a koronás főkig. A folyosókon, műtermeken, kisebb-nagyobb szobákon áthaladva több száz szobor, mozaik és műtárgy kápráztatja el a látogatókat. A műremekek nemcsak a zárt térben, de a csodásan rendben tartott kertben is egymás mellett sorakoznak; kutak, tavacskák, csobogók teszik teljessé a látványt. A kert úgy viselkedik, mintha a kompozíció része lenne, az udvarokban fák, zöld szigetek, bokrok színesítik a képet.
ÖRÖKMOZGÓKNAK: ZEMPLÉN GYÖNGYSZEMEI
Hazánk legszebb természeti csodájaként tartják számon a Sárospatak belvárosából gyalog is megközelíthető Megyer-hegyi tengerszemet. Már a Ciróka dűlőn keresztül vezető Malomkő tanösvény is lenyűgöző, de a célban igazi különlegesség vár ránk: a hajdani malomkőbánya helyén lévő tó felett meredek sziklafalak magasodnak. A tó legmélyebb pontja 6,5 méter mély, a tavat körülvevő sziklák pedig hetven méterrel nyúlnak a víztükör fölé. A sziklafalon via ferrata pályákat és mászóutakat alakítottak ki, így biztonságos körülmények között lehet kipróbálni a túrázásnak ezt a különleges formáját. A hatalmas kőtömbök között keskeny kanyon húzódik, régen erre szállították el a malomköveket. Egészen az 1900-as évekig folyt a malomkőgyártás, évente több mint háromszázat gyártottak belőle. A tengerszem fölött magasodik a Megyer-hegyi kilátó, hatvanöt lépcsőfokot kell megmásznunk ahhoz, hogy a teljes körpanorámában gyönyörködhessünk; szemünk elé tárul a Zempléni-hegység, a Bodrogköz, Hegyalja, a Sátoros-hegyek, a Tokaji-hegy, a Nagy-Milic, Füzér vára és a Keleti-Kárpátok.
A Zemplén másik ékköve Boldogkő vára. A legenda szerint hét tündér hét kérője kerek hét esztendőn át építette a várat IV. Béla uralkodásának idején. A Zempléni-hegység lábánál fekvő, barackfák és feketefenyők közül az ég felé törő romantikus lovagvár újjáépített palotaszárnnyal és tavasztól ősz végéig izgalmas programokkal, várjátékkal ejti ámulatba a látogatókat. A sziklagerincen elterülő, eredetileg egy lakótoronyból álló erődítményt a tatárjárás után építtette a Tomaj nemzetség egyik tagja, a kassai út és a Hernád völgyének védelmére. A középkorban egymást váltották a tulajdonosok, a várban Balassi Bálint is vendég volt, itt írta a Borivóknak való című versét. Egyik utolsó ura a bujdosó fejedelem, Thököly Imre volt, majd 1701-ben a Habsburgok több más magyarországi várral együtt ezt is lerombolták, és a romok lassú pusztulásnak indultak. Az 1960-as években helyreállították egy részét, majd a kétezres években teljesen felújították, két torony is tetőt kapott, és megépült a fotósok és influenszerek álma, a kitűnő kilátást nyújtó gyilokjáró. A várban régészeti és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti tárlat, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona-kiállítása várja a látogatókat.
A Gyűrűk Ura-rajongók ne hagyják ki Hercegkutat, a Gombos-hegyi és a Kőporosi pincesorok pont úgy festenek, mintha a Tolkien által megálmodott Megyében sétálnánk a hobbitlakok között. A három-négy szinten egymás fölött sorokozó, egyforma borospincéket a 19. században alakították ki, többségük kétágú, és akár negyven méter mélyen is benyúlnak a hegybe. A Gombos-hegyi sor fölött érdemes végigjárni a kálváriát, amelyet a hívek összefogásának eredményeként alakítottak ki 2004-ben. A Krisztus feltámadását szimbolizáló tizenötödik stáció a hegyen megépített kápolnában található.
