Tavaly mi is beszámoltunk arról, hogy amerikai tudósok fényt derítettek arra, milyen természetes módszerekkel lehetne lassítani az Alzheimer-kór előrehaladását – ami hazánk lakosságának több mint 20%-át is érinti (a nőknél kétszer-háromszor gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál). A zöld tea és a bogyós gyümölcsök jótékony vegyületei némi előrelépést mutattak a gyors szellemi és testi leépüléssel járó rettegett népbetegség elleni harcban, idén pedig újabb kémiai vegyületről derült ki, hogy megállíthatja az agyban okozott károsodások egy részét.
A Frontiers in Immunology című szaklapban publikált friss tanulmány szerint az Alzheimer-kórral mesterségesen megbetegített kísérleti egerek szervezete pozitív immunválaszokat adott, miután mentolt inhaláltak. A kutatók különösen a gyulladásos folyamatokért felelő interleukin-1-béta (IL-1β) fehérje csökkenését figyelték meg (ami természetes védelmet nyújt a szervezetben, azonban károsodásokhoz is vezethet, ha túlzott mértékben van jelen), ami rámutat arra is, hogy bizonyos illatanyagokat akár még az Alzheimer-kór terápiájaként is alkalmazhatunk a jövőben.
A mentol csökkenti a gyulladást az agy memóriával
összefüggő részében
„Kutatásunkban a szaglás immunrendszerben és a központi idegrendszerben betöltött szerepére összpontosítottunk, és megerősíthetjük, hogy a mentol immunstimulálóan hatott az állatmodellekben. De meglepő módon azt is megfigyeltük, hogy
a vegyület nemcsak az idősebb Alzheimer-kóros, de az egészséges fiatal egerek kognitív képességeit is javította
– vélekedik Juan José Lasarte immunológus.
Az Alzheimer-kóros egereknél hat hónapnyi mentolos kúra számított elegendőnek a memóriaromlás megállításához, ami az interleukin-1-béta fehérjék számát is biztonságos szinte csökkentette az agyban. Sőt, amikor ezt a fehérjét egy autoimmun betegségek kezelésére használt gyógyszerrel blokkolták, a kutatók képesek voltak fokozni a kognitív képességeket az Alzheimer-kórhoz hasonló tüneteket produkáló egereknél.
Fotó: Getty Images
„Úgy tűnik, hogy a mentolnak immunmoduláló hatása van a prefrontális kéregben, egy olyan területen, ami a memória bemenetéhez kapcsolódik, és ami az Alzheimer-kóros betegeknél diszfunkcionálisan működik. A tanulmány megerősíti azt a tényt, hogy az Alzheimer-kór hátterében gyulladás áll, így ha a terápiákat később ennek megfelelően alakítják, a betegség kialakulása is késleltethető lehet. Az eredmény pedig azért is érdekes, mert rávilágít arra, hogy az orrjáratokon keresztül is képesek lehetünk modulálni az agyat. Ráadásul nincs szükség műtéti eljárásra ahhoz, hogy a rágcsálók agyán sejtszintű betegségmódosító terápiát alkalmazzunk” – felelte a Medical News Today megkeresésére dr. Brett Osborn idegsebész, a floridai West Palm Beach-i St. Mary’s Medical Center vezetője.
Az Alzheimer-kór gyógyíthatatlan, progresszív betegség, de jó hír, hogy nem elkerülhetetlen.
Ha valakinél memóriaproblémák és kognitív hiányosságok jelentkeznek, nem szabad az öregedési folyamat normális jeleként kezelni, hiszen a korai diagnózis a tüneteket enyhítő kezelést is lehetővé teszi.
Azoknál, akik hordozzák a betegség génváltozatát, a szagérzékelés romlása a kognitív károsodásokkal egy időben is jelentkezhet (akárcsak Parkinson-kór és skizofrénia esetén), így nagyon fontos, hogy a legapróbb jelek észlelésekor orvoshoz forduljunk.
Hogy a szagok milyen hatással lehetnek az idegrendszerre, nem új keletű kérdés a tudományban. A kutatók az évek során számtalan összefüggést találtak az illatok és az immunrendszer között, amelyeket egyelőre nehéz megérteni, de azt legalább már tudjuk, hogy a szaglórendszerünk az agyra is erős hatással van: bizonyos vegyületek az érzelmeinket, memóriánkat is fokozhatják, illetve az Alzheimer-kór kialakulását is képesek előre jelezni. Bár a mentollal kapcsolatos új felfedezés ígéretes adatokkal szolgál, a központi idegrendszer és a szaglás közötti kapcsolat megértése további kutatásokat igényel, hiszen nem lehet tudni, hogy mennyire lehet hatásos emberek, illetve olyan betegek esetében, kiknél a szagérzékelés is romlásnak indult.
Kiemelt kép: Getty Images
