A demencia – aminek egyik fajtájában szenved Bruce Willis – a hanyatló agyműködés tünetegyüttesének neve, és általában az agy károsodásának vagy egyéb működésbeli változásának következménye. Az Alzheimer-kór a demencia egyik formája, amelyet kétféle fehérje – az amiloid és a tau – rendellenes felhalmozódása okoz. Mivel az idősek körében sokkal gyakoribb, a demencia kialakulásának egyik fő mozgatórugójának az életkort tartják – bár előfordulhat fiataloknál is. Erről a rettegett kórról még ma is vajmi keveset tudunk, ez pedig jelentős mértékű szorongással tölti el emberek millióit világszerte.
Két friss tanulmánynak köszönhetően azonban nemrég új fejezet nyílt a demencia kutatásában, végre fény derült ugyanis az agyi degeneratív állapot kiváltó okaira. A General Psychiatry című folyóiratban közölt kutatási eredmények azt mutatták meg, hogy a kromoszómák végén lévő kis „kupakok” megrövidülése összefüggésbe hozható a demencia fokozott kockázatával; míg a másik, a JAMA című szaklapban megjelent tanulmányból az derül ki, hogy
a mozgásszegény életmód és a sok ülés szintén növelheti a betegség kialakulásának kockázatát.
Mindkét tanulmány segíthet a tudósoknak abban, hogy jobban megértsék a demencia kialakulásnak mechanizmusait, így azt is, hogyan lehet megállítani a betegséget.
Megjósolható a demencia kialakulása
Az említett első tanulmány szerint a UK Biobank (egy nagy biogyógyászati adatbázis az Egyesült Királyságban) adataiból kiderül, hogy a 37 és 73 év közötti betegek közül azoknál, akiknek a leukocitáikban (a fehérvérsejtek egy típusa) rövidebb telomerek (a már említett kis „kupakok”) voltak, 14 százalékkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak demenciát, mint azoknál, akiknek a leghosszabb telomereik voltak – valamint az átlagosnál 28 százalékkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak náluk Alzheimer-kórt is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azok, akik rövidebb telomerhosszal rendelkeznek, hajlamosabbak lehetnek a demenciára, viszont
ha időben megtudják a diagnózist, akkor életmódváltással tehetnek a betegség kialakulása ellen, jelentősen lassíthatják a folyamatot.
De hogy pontosan mit is tehetünk ellene? Erre a másik tanulmány eredményei világítanak rá.
A testmozgás a demencia ellenszere
A JAMA-ban közölt tanulmányból az derül ki, hogy a demencia másik mozgatórugója a mozgásszegény életmód lehet. Szintén a UK Biobank adatait, valamint a vizsgálatban résztvevő alanyok mozgását mérő készülékek adatait felhasználva a kutatók megállapították, hogy azoknál a 60 év feletti embereknél, akik naponta több mint 10 órát töltenek mozgásszegényen (például ülnek), nagyobb a demencia kockázata azokhoz képest, akik ennél kevesebb időt henyélnek.
Az aktív életmód segít csökkenteni a demencia kockázatát. (Fotó: Getty Images)
„Napi körülbelül 10 óra ülőmunka esetén a kockázat jelentősen megnőtt – árulta el David Raichlen, a USC Dornsife College of Letters, Arts and Sciences egyetem professzora. –
Napi tíz óra mozgásszegény viselkedés a demencia kockázatának 8 százalékos növekedésével, napi 12 óra pedig a demencia kockázatának 63 százalékos növekedésével járt együtt.”
„Meglepődve tapasztaltuk, hogy a demencia kockázata napi 10 óra ülőmunka után gyorsan nőni kezd, függetlenül attól, hogy az ülés hogyan halmozódott fel – mondta a tanulmány szerzője, Gene Alexander, az Arizonai Egyetem Evelyn F. McKnight Agykutató Intézetének és az Arizonai Alzheimer-kór Kutatóközpontjának professzora. – Ez arra utal, hogy az összes ücsörgéssel töltött idő az, ami valóban számít a demenciával kapcsolatos összefüggésben, de azt is fontos kiemelni, hogy a mozgásszegény magatartás egészen addig, amíg nem közelíti meg a napi körülbelül 10 órát, nem okozott jelentős kockázatnövekedést.”
Ezek alapján a kutatók szerint mindegy, hogy milyen gyakran szakítjuk meg az egy helyben üldögélést némi nyújtózással és sétával, hiszen a fenekünkön töltött idő összeadódik, így a teljes napi ücsörgésadagunkon kellene valahogyan csökkentenünk. Annak például, aki irodában, számítógépen dolgozik, érdemes lehet kipróbálnia egy olyan munkaállomást, ami mellett állva dolgozhat, illetve a szabadidejében igyekezhet nem a kanapén heverészni, hanem inkább minél többet sétálni vagy kirándulni.
Kiemelt kép: Getty Images
