Arányos fizetések, emberbarát vállalati kultúra, nem létező kettős mérce és egyensúly a munka és magánélet között – jellemezhetnénk a tökéletes munkahelyet, ami sokak számára csak egy álom. A szomorú valóság az, hogy a nagy átlaghoz tartozó munkavállalónak manapság arra sincs ideje, hogy lebetegedjen. A bérek emelkedése ráadásul aligha volt arányban az inflációval, de ne feledkezzünk meg a kellemetlen kollégákról, toxikus munkakörnyezetről, a szinte borítékolható munkahelyi kiégésről és korlátozott előrelépési lehetőségekről sem. És ha már karriercélok, ilyen körülmények között sokan már annak is örülnek, ha szabad marad egy-egy hétvégéjük a hónapban.
De persze nem mindenhol ilyen rossz a helyzet, és nem mindenhol nyer térhódítást az egyre elterjedtebb csendes felmondás jelensége (vagyis amikor csak annyi munkát végzünk el, amennyit feltétlenül muszáj – se többet, se kevesebbet).
Kiderült, hogy melyik iparág a legkiegyensúlyozottabb
A humánerőforrással foglalkozó BambooHR technológiai vállalat nemrég annak járt utána, hogy melyek azok az iparágak, ahol jellemzően kiegyensúlyozottabbak a munkavállalók – amit érdemes lenne megfontolnunk, ha karrierváltáson törjük a fejünket. A vállalat 2020 januárja és 2023 júniusa között az egészségügy, a pénzügy, az építőipar, az oktatás, az idegenforgalom és vendéglátás, az élelmiszeripar és technológia területeiről – több mint 1600 cégtől és 57.000 alkalmazottól – gyűjtött adatokat a felméréshez. Az önbevalláson alapuló kérdőívekben olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a bérezés, a rugalmasság, a lojalitás, a fejlődési lehetőségek és karriercélok.
Az eredmények alapján a szerencsés nyertes pedig nem más volt, mint az építőipar
– ami kevesebb rugalmassággal jár, nincs lehetőség otthoni munkavégzésre, kemény fizikai munkát követel, és mégis boldogabb, mint bármi más. De mégis hogyan?
Fotó: Getty Images
A szakértők a tanulmányban azokra a tényezőkre is felhívták a figyelmet, amelyek egytől egyig hozzájárultak a magasabb szintű elégedettséghez:
- A szabadban töltött idő növeli a fizikai és szellemi frissességet, ami az általános jólétünk szempontjából is kulcsfontosságú. A fizikailag is aktív munkavégzés ráadásul egyet jelent a rendszeres, friss levegőn végzett testedzéssel is, ami a testi-lelki egészség egyik legfontosabb alappillére.
- A munkahelyi fluktuáció jellemzően alacsonyabb az építőiparban, és a fizetések is stabilabbak. A jó szakemberek, szakmunkások iránt nagy a kereslet, az iparág ráadásul a Covid-19 világjárvány idején is működőképes maradt.
- Az elszigetelődés a rendszeres távmunka egyik legnagyobb hátránya, az egyedül töltött hétköznapok pedig kétségkívül lehangolóak. Az építőipar képviselőinek azonban nem kell emiatt aggódniuk. A legtöbb feladat jellemzően csapatmunkát igényel, ami növeli a bizalmat és a bajtársiasság érzését. A felmérésből kiderült, hogy az építőiparban dolgozók között jellemzően előbb alakulnak ki mély barátságok, mint máshol, ami az alkalmazottakat hétszer nagyobb valószínűséggel teszi elkötelezetté a munkájuk iránt.
- Az építőipari munkának kézzelfogható és látványos eredménye van, ami versengés helyett inkább együttműködésre és céltudatosságra sarkallja a dolgozókat.
- Bár a kemény fizikai munka megterhelő, az alkalmazottak mégsem tudják hazavinni magunkkal. Gondoljunk csak bele, mennyivel kimerítőbb mentálisan a tudat, hogy még este is pittyeghet a telefon, és munka után is érkezhetnek céges e-mailek, hiába zártuk az éppen aktuális napot.
De nem csak az építőipar teljesített jól a felmérésben: a dobogó második helyén a technológiai, harmadik helyén pedig a pénzügyi ágazatok szerepeltek, melyeket nonprofit szervezetek, éttermek, vendéglátóhelyek és utazási irodák követtek. És hogy kik maradtak alul, az sok mindenről árulkodik.
A tanulmány szerint ugyanis az oktatás és az egészségügy termeli a legstresszesebb és legboldogtalanabb munkahelyeket.
Nemrég harvardi tudósok megtalálták a boldogság titkát – ha érdekel, mi lehet az, kattints ide!
Kiemelt kép: Getty Images
