Máshogy szorongnak, mint mi ugyanis. A szorongás számukra nagyon intenzív, az egész testüket igénybe vevő rossz élmény, amit viszont nem mindig tudnak szavakba önteni.
Így szorong egy gyerek
„A gyerekeknél és tizenéveseknél a szorongás általában visszatérő gyomorfájásként jelentkezik” – mondja dr. Cindy T. Graham klinikai pszichológus, a Brighter Hope Wellness Center alapítója. A szakember egy a Huffington Postnak adott nyilatkozatban beszélt arról, hogy ezzel a szorongásra utaló tünettel gyakran találkozik praxisában, de gyakran veszi észre azt is, hogy mind a szülők, mind az orvosok könnyen figyelmen kívül hagyják. Csakúgy, mint az egyéb olyan tüneteket, mint az étvágy vagy az alvási szokások megváltozása, a fejfájás, az ingerlékenység, vagy éppen a tiltakozás a szülőtől való elválás ellen.
Amikor egy gyerek szorong – például az iskola miatt –, könnyen lehet, hogy reggelente gyomorfájdalmakról számol be.
A szülők viszont ezt sok esetben valamilyen betegségnek tulajdonítják, vagy arra gondolnak, hogy a gyerek esetleg valamilyen romlott/ártalmas ételt evett. Ha orvoshoz is fordulnak, a gyerek tüneteit sokszor még a doktorok is valamilyen betegségtünetnek hiszik, esetleg felszívódási zavar, vagy étel-intolerancia számlájára írják. Ez ahhoz vezethet, hogy a szülők, gondozók, sőt még az egészségügyi szakemberek is figyelmen kívül hagyják a háttérben meghúzódó szorongásos problémát.
Bél-agy tengely
Pedig kutatások (az utóbbi időben egyre több ilyen kutatás született) kimutatták, hogy milyen szoros kapcsolat van az agy érzelmekért felelős területei és a gyomor-, illetve a bélrendszer állapota között. Amikor egy gyerek szorongást él át, könnyen lehet, hogy az emésztőrendszerében jelentkeznek a tünetek. A szervezet stresszes helyzetben úgynevezett „harcolj vagy menekülj” állapotba kerül, az agy pedig ilyenkor a gyomorból az izmokba „csoportosítja át” a vért, ami sokféle gyomorpanaszt okozhat. Ez különösen a fiatalabb gyerekeknél jellemző, akik még nem feltétlenül rendelkeznek elegendő verbális vagy érzelmi érettséggel ahhoz, hogy szavakkal fejezzék ki a szorongásukat, így félelmük inkább fizikai tüneteken keresztül jelentkezik.
A szülőknek sajnos nem mindig könnyű megkülönböztetniük a szorongással kapcsolatos gyomorfájást attól, amit valamilyen betegség okoz. Ha szeretnénk elkülöníteni egyiket a másiktól,
érdemes megfigyelnünk, akár feljegyzéseket is készítenünk arról, hogy gyerekünk jellemzően milyen időpontokban, milyen események kapcsán éli át a panaszokat.
Fontos figyelni arra is, vannak-e egyéb tünetek is. Ha például valamilyen fertőzést szedett össze gyerekünk, lehet, hogy felmegy a láza, fáj a feje, vagy légúti tünetei is vannak, míg a szorongással összefüggő hasfájásnál ez nem jellemző. Érdemes megfigyelni a fájdalom időtartamát is: előfordul, hogy a szorongással összefüggő hasfájás a szorongató helyzet elmúlása vagy elkerülése után varázsütésre tűnik el. A betegséghez kötődő hasfájás általában hosszabb ideig tart, és nem kapcsolódik érzelmekhez. Ha időt szánunk gyerekeink tüneteinek megfigyelésre, észrevételeink segíthetnek abban, hogy gyerekünk orvoshoz jusson, ha arra van szükség, vagy szorongását kezdjük el oldani, ha az áll a tünetek háttérben.
Hogy segíthetünk?
Szülőként fontos mindent megtennünk annak érdekében, hogy csökkentsük a gyerekeink stressznek való kitettségét. Az iskola sajnos a gyerekek jó részének stresszforrás, és különösen nehéz lehet azoknak, akik iskolaéretlenül kerülnek az iskolapadba. Fontos az is, hogy ha esetleg mérgező iskolai környezetbe kerül a gyerekünk, mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy onnan kimenekítsük, vagy hogy felszámolhatóvá váljon a helyzet. De nem szabad túlzásba sem esni. Ha azt szeretnénk, hogy reziliens, ellenálló felnőtté cseperedjen gyerekünk, fontos, hogy engedjük néha, hogy maga is kísérletezzen azzal, hogyan csökkentheti a szorongás tüneteit.
A szorongás kezelésének leghatékonyabb technikái gyermekenként eltérőek lehetnek, és az idő előrehaladtával is változhatnak. De van, ami mindenkinek segít: az, ha segítünk gyerekeinknek, hogy szavakba önthessék mindazt, amit történt velük. Szülőként minden esetben a megértés és az együttérzés felől kell megközelítenünk gyermekük szorongását.
Kiemelt kép: Getty Images