Egy angol történész, bizonyos Hayley Nolan 2019-ben megjelent könyvében (500 Years of Lies) korabeli forrásokra hivatkozva azt írta: minden, amit eddig olvashattunk Boleyn Annáról, valójában csak ellenségei hazugsága. Lássuk, mit állít a sokakat megbotránkoztató kötet!
1. hazugság: VIII. Henrik azért vált el Aragóniai Katalintól, mert beleszeretett Boleyn Annába
Aragóniai Katalin öt gyermeket veszített el, és férjének, VIII. Henriknek meggyőződésévé vált, hogy mindez Isten haragjának a jele, mert nem lett volna szabad elvennie bátyja özvegyét. Hisz mi mással tudta volna magyarázni, hogy szeretője, Bessie Blount képes volt egészséges fiút szülni – felesége azonban nem? A könyv szerint a férfi már 1522-ben (négy évvel azelőtt, hogy találkozott volna Boleyn Annával!) elküldte Wolsey kardinálist Rómába, hogy megtudakolja, a pápa hajlandó volna-e érvényteleníteni a házasságát Aragóniai Katalinnal. Emellett ugyanebben az évben követeket küldött a francia udvarba is, hogy kipuhatolja, I. Klaudia királyné húga, Valois Renáta hajlandó volna-e hozzámenni.
2. hazugság: Boleyn Anna a nővére ágyából csábította el VIII. Henriket
A filmek és a regények a drámai hatás kedvéért szeretnek nem létező konfliktusokat kitalálni, ám a könyv szerint Boleyn Mária és a király viszonya két évvel azelőtt befejeződött, hogy Anna színre lépett volna. Feltehető, hogy a nővérek nem is nehezteltek olyannyira egymásra, mint ahogyan azt sokan mesélik. A Boleyn Anna megkoronázása előtti években, úgy tudni, több karácsonyt is együtt töltöttek, és Franciaországba is közösen utaztak el egy diplomáciai kiküldetésre. Ráadásul amikor Boleyn Mária férje meghalt,
Anna rendszeres évjáradékkal segítette, majd magához vette a fiát, és gondoskodott a neveltetéséről.
(Ez a gyerek egyébként minden bizonnyal nem VIII. Henriké volt, a pár viszonya ugyanis már azelőtt befejeződött, hogy Mária teherbe esett – de ha mégis az övé volt, akkor sem ismerhették volna el, hiszen Mária a viszonyuk alatt végig más felesége volt). Egy olyan alkalomra azonban emlékszik a szóbeszéd, amikor a két testvér valóban összeveszhetett: Anna már királyné volt, amikor 1534-ben Mária egyszer csak megjelent a királyi udvarban egy nála jóval alacsonyabb rangú férfi oldalán – terhesen. Mi több, állítólag házasok is voltak! Mivel azonban az uralkodóház tagjai csak a király engedélyével házasodhattak (ahogyan ma is) ez felségsértésnek számított, amiért akár a szerelmesek fejét is vehették volna. Boleyn Anna ekkor száműzte testvérét az udvarból, de néhány héttel később mégis visszahívta maga mellé, hogy támogathassa Máriát terhessége utolsó napjaiban.
3. hazugság: Boleyn Anna az apja parancsára csábította el a királyt
A Boleyn családnak nem volt szüksége arra, hogy lányaikat „prostituálják”: az apa, Thomas Boleyn 20 évnyi sikeres diplomáciai karriert tudhatott maga mögött, megbecsült és tisztelt tagja volt az udvarnak. Állítólag ő fogadta Aragóniai Katalint, amikor az Angliába érkezett, valamint ő kísérte VIII. Henrik nővérét Skóciába, annak esküvőjére. Amikor megtudta, hogy a király szemet vetett lányára, kicsit sem tetszett neki az ötlet, hiszen tudta, ha Anna a király szeretője lesz, nem fog tudni jó házból való, gazdag férjet találni számára, ugyanakkor
abban sem bízhatott, hogy a király elveszi Annát.
Nemcsak mert ilyesmire soha a történelemben nem volt addig példa, hanem mert korábban másik lánya, Boleyn Mária is megfordult már a király ágyában, és családjuk abból a kapcsolatból sem nyert semmit. A Boleyn családnak semmi oka nem volt azt feltételezni, hogy Annát nem fogja ugyanúgy félredobni a király, ha megunta, mint a nővérét (és más nőket). Hayley Nolan szerint teljesen egyértelműen kiderül a korabeli iratokból, hogy a Boleyn család férfitagjai ellenezték a viszonyt és a tervezett házasságot is: attól féltek, hogy a király tolakodó szerelme az egész Boleyn ház vesztét okozza majd – mint ahogyan az meg is történt.
4. hazugság: Boleyn Anna és VIII. Henrik kapcsolata a 16. század legnagyobb szerelmi története
A történetíró szerint egyértelmű, hogy Boleyn Anna valójában soha nem volt szerelmes a királyba, meglátása szerint nincsen egyetlen bizonyító erejű levél sem ezt illetően. Sőt, amikor 1526-ban a király először kifejezte érdeklődését iránta, Boleyn Anna állítólag titokban hazautazott a családi kastélyba és egy teljes évig vissza se jött, azt remélve, hogy a király majd ezalatt megfeledkezik róla. Fennmaradtak azonban a király levelei, amiket ezalatt az idő alatt írt neki, és melyek olyan panaszokkal vannak teli, mint hogy miért nem válaszol, miért olyan hűvösek a levelei, miért csinál úgy, mintha ő nem érezne úgy, mint ő. Meglehet, Boleyn Anna nem valamiféle ravasz kis játékot játszott: egyszerűen tényleg
nem akart a király szeretője lenni.
Egyes feltételezések szerint szíve egy másik férfiért dobogott, aki épp akkoriban vett feleségül egy nőt – Anna helyett, a Boleyn lányt ugyanis nem tartották elég előkelő partinak hozzá. Hogyan is gondolhatta volna ezután, hogy elég jó lesz a király számára, mi több, hogy az majd elhagyja érte a feleségét? Ráadásul a helyzetét szintén nehezítette, hogy a király alattvalójaként Boleyn Annának különösen óvatosnak is kellett lennie a viszonyban: nem haragíthatta meg nyílt visszautasítással a királyt, mert nem kockáztathatta, hogy a férfi esetleg megsértődik és bosszút áll a családján.
5. hazugság: VIII. Henrik új vallást alapított azért, hogy elvehesse Boleyn Annát
A történetíró szerint amikor VIII. Henrik szakított Rómával, eszében sem volt új vallást alapítani, mindössze csak ki akarta javítani azt a tévedés, miszerint a pápa a király felett áll. Tanácsadói meggyőzték arról, hogy mivel ő Isten felkentje és választottja, közvetlenül az Úr fennhatósága alá tartozik, tehát az összes papnak, püspöknek és érseknek ő a felettese. Mivel a pápa nem más, mint Róma püspöke, arra jutott, nem mondhatja meg neki, a királynak, hogy mit tehet és mit nem. Teljesen egyértelmű, hogy
VIII. Henrik nem a szerelméért vívott harcot, hanem a hatalomért
– és persze a pénzért, ami ezzel járt. Miután az 1534-es törvény elismerte, hogy a király az egyház legfőbb feje Angliában, VIII. Henrik újonnan kinevezett „lelki ügyekért felelős helyettese”, Thomas Cromwell reformprogramba kezdett: betiltotta a bálványimádást és a zarándoklatokat, majd elkezdték feloszlatni a kolostorokat, és elkobozták ezeknek vagyonát. A kincstár így megtelt, a király hatalma pedig nagyobb lett, mint valaha.
Boleyn Anna megkoronázása, ismeretlen művész alkotása, 1902, The Windsor Magazine Vol. XVI June to November, Ward, Lock & Co. (Fotó: The Print Collector/Getty Images)
6. hazugság: Boleyn Anna csúnyán bánt VIII. Henrik elsőszülött lányával, Máriával
Hayley Nolan értelmezésében semmiféle olyan kortárs forrás nincs, amit a fenti állítást alátámasztaná – sőt, épp ennek az ellenkezője sejthető. Amikor Aragóniai Katalin meghalt, Boleyn Anna az elsők között biztosította együttérzéséről a fiatal hercegnőt, és többször is próbált barátságos kapcsolatot kialakítani vele, bár tény, hogy Mária ezt soha nem fogadta el. Az sem igaz, hogy Boleyn Anna sárga ruhában ünnepelte volna Aragóniai Katalin halálát. Erről az eseményről a könyv szerint csupán egyetlen forrás létezik, méghozzá a spanyol nagyköveté, aki gyűlölte Boleyn Annát, de még ő sem ezt írta elbeszélésében, hanem hogy VIII. Henrik volt az, aki sárga ruhát vett fel, hogy megünnepelje ex-felesége elhunytát. A legenda állítólag Boleyn Anna kivégzése után változott meg.
7. hazugság: Boleyn Anna csalódott, hogy csak lánya született, és soha nem is szerette Erzsébetet
Boleyn Anna 32 éves volt, amikor megszületett lánya, Erzsébet, és tény, hogy jobban örült volna, ha fia születik, de ez nem jelenti azt, hogy nem szerette a kislányát. Korabeli források állítólag épp ennek az ellenkezőjéről számolnak be! A könyv szerint Anna még szoptatni is szerette volna a kicsit (amit egyébként a királynék nem szoktak), de VIII. Henrik nem engedte meg neki, valamint többen azt is feljegyezték, hogy gyakran tett a trónja mellé kispárnát, hogy a közelében lehessen babája. Sajnos nem sokáig lehettek együtt, de ez nem Boleyn Anna hibája volt: a protokoll szerint a kis hercegnőnek három (!) hónapos korától saját udvartartás járt, és egy másik kastélyba kellett költöznie udvarhölgyeivel. Boleyn Anna saját nagynénjét, Lady Sheltont jelölte ki lánya nevelésére, ő maga pedig rengeteg ajándékot küldött neki, például saját ruháinak kicsinyített mását, hogy egyformában lehessenek, és amikor csak tehette, meglátogatta őt. Nem sokkal később rábeszélte a királyt, hogy lányuk egy közelebbi kastélyba költözhessen, és amikor még ezt is túl távolinak érezte, egyszerűen
visszaköltöztette magához a gyereket.
Bár a kis Erzsébet hivatalos székhelye továbbra is a Greenwichi kastély maradt, hosszú heteikig, hónapokig lakott édesanyjával, és akkor is vele volt, amikor Boleyn Annát letartóztatták. Legendák szerint a börtönben, amikor megtudta, hogy ki akarják végezni, Boleyn Anna az utolsó pénzét arra költötte, hogy ruhát rendelt a lányának. Egy narancssárga bársonyruhát, fekete prémszegéllyel.
8. hazugság: VIII. Henrik azért végeztette ki Boleyn Annát, mert nem szült neki fiút
A kötet szerint egyértelműen nem VIII. Henrik volt az, aki holtan akarta látni második feleségét. Sőt, egy hónappal annak halála előtt állítólag még arról próbálta meggyőzni Európa királyi családjait (és a pápát), hogy elismerjék a házasságukat. Úgy tudni,
Thomas Cromwell, a király fő tanácsadója volt az, aki meg akart szabadulni Boleyn Annától,
mert a királyné bele akart szólni a politikába és még inkább abba, mire költi az állam a szerzetesrendektől elkobzott pénzt. Ezek a szerzetesrendek ugyanis korábban a kultúra központjaiként gondoskodtak az országban a szegényekről és az oktatásról is – Boleyn Anna pedig ezt a célt jónak tartotta. Bár ezt az oldalát ritkán domborítják ki a filmek és regények, valójában erősen vallásos nő volt, akinek fontos volt a jótékonykodás. Kiállt a vallási menekültek védelmében, és többször megakadályozta az új hitet követők kivégzését. A vesztét az okozta, hogy egy olyan törvénymódosítást akart a parlament elé terjeszteni, ami egész Anglián átívelő ingyenes egészségügyi ellátást biztosított volna a szegények számára. Ezt a tervét pedig még a király is támogatta. Thomas Cromwell azonban megijedt a tervezet láttán, mert úgy érezte, hogy az csökkentené az ő hatalmát. Először megpróbálta megakadályozni annak megvalósulását – majd amikor ez nem sikerült, úgy döntött, hogy magát a királynét vonja ki a forgalomból, és elkezdett hamis bizonyítékokat gyűjteni a királyné hűtlenségéről. VIII. Henrik 13 nappal Boleyn Anna kivégzése után feleségül vette Seymour Johannát.
9. hazugság: Boleyn Annának hat ujja volt
A Tudor-korban senki nem vádolta azzal Boleyn Annát, hogy elcsábította a királyt, hogy aztán királyné lehessen, mert ez teljesen elképzelhetetlen volt. Azt azonban mind látták, hogy VIII. Henrik szenvedélyesen meg akarja szerezni a nőt, és mivel nem értették, mi lehet ennek a megszállottságnak az oka, boszorkánysággal próbálták magyarázni a dolgot. Ám azt, hogy a királynénak hat ujja lenne, még ekkor sem mondta senki – mivel nyilvánvaló volt, hogy ez nem igaz. Ez a pletyka csak jóval később kezdett terjedni, amikor már lánya, I. Erzsébet ült a trónon. A Tudor-korban ugyanis azt gondolták, a testi deformáció a lelki alantasság jele, és
anyja bemocskolásával akartak foltot ejteni I. Erzsébet jó hírén.
Ez azonban bizonyosan nem igaz, ahogyan valószínűleg az sem, hogy azért hordott állandóan nyakláncot, mert egy ronda kidudorodó vénát akart elrejteni. Ha ugyanis Boleyn Annának bármiféle látható testi hibája lett volna, akkor nem engedik a királyi udvarba, és nem lehetett volna Aragóniai Katalin udvarhölgye – no pláne nem válhatott volna belőle királyné.
Kapcsolódó
A monacói hercegi család hétszáz éves átka
10. hazugság: Boleyn Annát azért végezték ki, mert megcsalta a királyt
Ahogyan arról már volt szó feljebb, úgy tudni, az egész per alaptalan vádasodásokra épült. Az öt férfi, akivel Anna a állítólag félrelépett, érdekes módon mind Cromwell politikai ellenfele volt, így neki nagyon is jól jött, hogy megszabadulhatott tőlük. Elméletileg már az aktusok időpontja is bizonyíthatta volna a nő ártatlanságát, a vádiratban szereplő esetek nagy részében ugyanis Boleyn Anna nem is ugyanott tartózkodott, ahol a vele hírbe hozott férfiak. A legnagyobb árulkodó jel azonban az, hogy
a királyné ellen tanúskodó udvarhölgyek egyikét sem ítéltek el,
pedig közülük többen is azt vallották, hogy segítették a titkos légyottok létrejöttét – ez pedig felségárulásnak számított, és halál járt érte büntetésül. Néhány évvel később, VIII. Henrik ötödik felesége esetében nem csak Howard Katalint, de annak udvarhölgyét, Jane Rochfordot is kivégezték hasonló okokból, Boleyn Anna perénél azonban mindenki tudta, hogy nem mondanak igazat – ezért kaphattak kegyelmet.
Kiemelt kép: Boleyn Anna egyik leghíresebb portréja, ismeretlen festő munkája – Fotó: Robert Alexander/Getty Images
