Sokan rutinszerűen használnak fertőtlenítő szájvizet, akár naponta többször is, pedig ha nincs orvosi javallata, akkor nemcsak hogy nincs szükség erre, hanem még kockázatokkal is járhat. ­Elsőre furcsán hathat ez a mondat, pedig igaz, oka pedig a szájüreg bakteriális flórájában, annak funkciójában keresendő. Mert bár nem szoktunk rá ebben az összefüggésben gondolni, de a szájüreg egy ökológiai­ szisztéma, amelyben természetes módon vannak jelen baktériumok, köztük olyanok, amelyek a szervezet egészére is kihathatnak. Ez azért lehetséges, mert például­ szerepet játszanak egy olyan biológiai anyagnak – a nitrogén-oxidnak – az átalakításában és cirkulálásában, amely a legújabb kutatások alapján mind a vérnyomásra, mind a cukoranyagcserére hatással van. Ez a vegyület a nyállal választódik ki, a szájban a baktériumok átalakítják, lenyeljük, felszívódik a bélrendszerből, majd újra kiválasztódik a vérből a nyálba. Ebben a körforgásban a szájflóra baktériumai nélkülözhetetlenek, munkájukat pedig ellehetetlenítheti a túlzottan gyakori szájvízhasználat, pláne, ha az hosszabb távú.

– Kutatások kimutatták, hogy a fertőtlenítő hatású szájvizek már akár egyhetes használat után is növelhetik a vérnyomást. Az emelkedés viszont nem jelentős, csak néhány higanymilliméter, de ezzel is érdemes számolni, ha valakinek eleve vérnyomásproblémája van. A többéves, folyamatos használat cukorbetegséghez is vezethet. Az ezzel foglalkozó kutatás azt mutatta, hogy az antiszeptikus szájvizek három éven keresztüli napi kétszeri alkalmazása növelte a diabétesz, illetve az ezt megelőző állapot kialakulásának a kockázatát. Ezt az összefüggést szélesebb körű vizsgálatokkal viszont még tisztázni kell, ez most forró kutatási téma – mondja dr. habil. Lohinai Zsolt, a Semmelweis Egyetem Helyreállító Fogászati és Endodonciai Klinika egyetemi docense.

Előnyben a fogkefe

A klórhexidin-tartalmú szájvizek nemcsak a szájflóra egyensúlyát boríthatják fel hosszú távon, hanem kialakulhatnak miattuk elszíneződések, ízérzési gondok, a sebgyógyulásnál előfordulhatnak hámosodási nehézségek. Az alkoholos szájvizekre külön figyelnünk kell, mert azok hosszabb távon dehidrálják is a hámfelszínt, ami az irritálhatóság miatt kedvez a daganatos folyamatoknak.

– A szájvizek felesleges használata helyett arra kell törekedni, hogy a szájhigiénia mindig rendben legyen. A legfontosabb a mechanikai tisztítás, hiszen a fogakra tapadt biofilmet leginkább ezzel lehet eltávolítani. A fogtisztításnak a fogkefe mellett fontos eszköze a fogselyem és a fogköztisztító kefe, a tisztítást ezek is mechanikusan végzik. A szájvizeknek a kiegészítésben van szerepük, azokat okkal érdemes használni. A fertőtlenítő hatásúak – ezekben van általában klórhexidin – elsősorban fogágybetegségnél lehetnek hasznosak, párhuzamosan azzal, hogy a problémát fogorvos vagy parodontológus szakorvos okilag is kezeli. Jók a klórhexidint tartalmazó szájvizek szájsebészeti beavatkozások után is, de csak szigorúan szabott terápiás időablakban – mondja dr. Molnár Eszter PhD, a Semmelweis Egyetem Helyreállító Fogászati és Endodonciai Klinika egyetemi adjunktusa.

Foghúzás után is hasznosak lehetnek az ilyen szájvizek, de nem mindegy, hogyan használjuk őket. Ilyenkor a zubogtatás nem javasolt, mert kiöblítheti a húzás helyéről a vérömlenyt, amire ott szükség van. A megoldás az lehet, ha például fültisztító pálcikára csöpögtetjük, és azzal tisztítjuk a seb környezetét. Az is hasznos, ha a bölcsességfog gyulladásakor – amikor még nincs kihúzva – fertőtlenítjük velük a fogkorona körüli területet. A nehezen hozzáférhető részeknél jó szolgálatot tesznek az úgynevezett egycsomós fogkefék, a fogközöknél pedig a fogköztisztító kefék, amelyeket szájvízbe is lehet akár mártani, így a hatóanyag oda juttatható el, ahol tényleg szükség van rá.

Új a nap alatt

– A fertőtlenítő hatású szájvizek terén van magyar fejlesztés is, az úgynevezett hipertiszta klór-dioxid. Az ezzel kapcsolatos kutatásokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének ­Kémiai Fizika Csoportjában végezték, a klinikai kutatások pedig nálunk zajlanak az egyetemen. Ez a hatóanyag ugyanúgy elpusztítja a baktériumokat, mint a klórhexidin, de jóval kevesebb mellékhatása van. Nagy előnye még, hogy nemcsak jelentős antimikrobiális, azaz kórokozó-ellenes képessége van, hanem reak­cióba lép és semlegesíti azokat a kénvegyületeket is, amelyek a rossz szájszagot okozzák – mondja dr. Lohi­nai Zsolt.

Vannak olyan szájvizek, amelyek hialuronsavat tartalmaznak, azok is terápiásak. Jók lehetnek például aftáknál, illetve szájsebészeti beavatkozások után, amikor segítik a sebgyógyulást. Viszont ha semmilyen szájüregi probléma nem áll fenn, és a megfelelő fogtisztításnak sincs akadálya – ez időskorban fizikai vagy szellemi akadályba ütközhet –, akkor terápiás készítményekre nincs szükség. Ha okkal használjuk őket, akkor is figyelni kell annak gyakoriságára, illetve módjára. A terápia hossza az adott betegségtől és a kezelés mikéntjétől függ. Ilyenkor általában naponta kétszer egy percig kell velük zubogtatva öblögetni. Itt fontos mindig követni a kezelőorvos utasítását – az ettől eltérő is lehet –, illetve mindig érdemes a gyártó javaslatát is elolvasni a palackon.

A rossz leheletnek oka van

Vannak úgynevezett kozmetikai szájvizek is, amelyek fertőtlenítőszert nem tartalmaznak, hatóanyagként általában fluorid van bennük, de az is csak kis mennyiségben (ez elsősorban a fogkrémekből épülhet be a fogakba, azokban van jelentősebb mennyiségben). Ezek a frissítő ízű szájvizek akkor tehetnek jó szolgálatot, ha a lehelet alkalmanként kellemetlen, például egy fokhagymás uzsonna miatt. Ha tartósan fennáll a probléma, fogorvoshoz kell fordulni, és kideríteni, mi áll a kellemetlen lehelet hátterében.

– Itt az ok lehet szuvasodás, fogágygyulladás, de akár az is, hogy valaki nem iszik elég vizet, és emiatt nem elég hidratált. Gondolni kell komolyabb problémákra is, a szájüregben ugyanis lehetnek olyan daganatok, amelyek bűzös szaggal járnak. Ezt el lehet fedni szájvizekkel, de ez a bajt csak odázza, és rontja a gyógyulási esélyeket. Emiatt fontos, hogy a kellemetlen lehelet okát mindig kiderítsük. Ez egyébként nem mindig fogászati, megesik, hogy gyomor-, légzőszervi vagy egyéb probléma húzódik meg a háttérben. A lényeg viszont ott is az, hogy magát a szájszagot annak oki kezelése szüntetheti meg, a szájvizek csak átmeneti megoldást jelenthetnek – mondja dr. Molnár Eszter.

A kozmetikai szájvizeknek akkor lehet még létjogosultságuk, ha napközben savas ételeket – például savanyú káposztát, szénsavas üdítőket vagy narancslevet – eszünk vagy iszunk. Ezek fogyasztása után a szájüregben a kémhatás lecsökken, és savassá válik egy időre, és csak nagyjából húsz perc után áll vissza normál tartományba. Ha ezt megelőzően fogat mosunk, akkor azzal a savak hatására felpuhult foganyagot ledörzsölhetjük. A szájvíz – vagy akár a sima víz – viszont hasznos, mert segítheti, hogy minél hamarabb visszaálljon a  száj pH-értéke a megfelelő szintre. Fertőtlenítő hatású készítményre ilyenkor nincs szükség. A fogak savakkal szembeni védelmében jó, ha a savasabb ételeket és italokat (például az almát vagy bort) kombináljuk akár sajtokkal is, mert így kevésbé érvényesül savas hatásuk. Ez a trükk kellemesebb is, mint szájvízzel zubogtatni. 

Fotó: Getty Images