A harmincas éveiben járt Zsédely Tímea, Zala megye kiváló elméje és még kiválóbb szíve, amikor megismertem, energiától sziporkázó, kreatív, művelt, megállíthatatlan „építő embernek”. Olyan közösség gyűlt köré ott keleten a 12. utcában, hogy a hasonló célra hivatalosan fenntartott magyar kulturális központok a csodájára jártak. –  A fenti  sorok Donáth Mirjam Mások álma című könyvéből valók, amelyben a kétezres évek elején New Yorkban töltött éveiről ír. Amikor elolvastam ezt a részt, azonnal rákerestem Zsédely Tímeára az interneten, vajon mit csinálhat most, megvan-e még az általa vezetett 10 Thousand Steps Hungarian Bookstore (Tízezer Lépés Magyar Könyvesbolt – a  szerk.), az Egyesült Államok egyetlen magyar könyvesboltja. Aztán olyan szerencsém volt, hogy amikor interjút egyeztettünk, kiderült, hogy Timi nyolc év után először éppen most jön Budapestre, így személyesen tudtunk beszélgetni. Sorsszerű, hogy az interjú készültekor a pesti kávézó ablakából egy New York Deli feliratra láttunk rá a szemközti utcában. Úgy látszik, Timi esetében minden út New Yorkba vezet.

KARRIER HELYETT KALAND

A magyarok két okból indulnak el Amerikába. Egy részük anyagi szempontok miatt: nem tudnak itthon megélni, pénzt akarnak keresni, ezért szerencsét próbálnak az álmok földjén, és egy meghatározott célért küzdenek keményen. Mások pedig kalandvágyból vágnak neki, keresnek valamit, de nem tudják pontosan, mit, úgyhogy követik a flow-t, és hagyják, hogy a körülöttük történő események alakítsák az útjukat. Legalábbis Timi ezt a két fő típust azonosította a rengeteg történet alapján, amelyet a boltjába betérő amerikai magyarok megosztottak vele.

– Azt vettem észre, nemcsak a könyvek miatt jönnek be, hanem azért is, hogy beszélgessenek. Mindenki elmesélte, hogy került New Yorkba. Amikor megtudták, hogy pszichológus is vagyok, onnantól kezdve mélyebb, lelki történetekbe is beavattak. Vannak szomorú sorsok, de például sok olyan nővel is találkoztam, akik felnevelték a gyerekeiket, elváltak, és negyven felett Amerikában kezdték újra. Közülük sokan azt gondolták huszonöt-harminc évesen, hogy nem képesek külföldre költözni és önállóan boldogulni, aztán ötvenévesen meglépik! Megfiatalodnak, magabiztosabbak lesznek, és nagyon jól érzik magukat. Jó látni, hogy nem kell húszévesnek lenni ahhoz, hogy valaki új életet kezdjen – meséli Timi.

Ő a kalandvágyó típus volt, biztos karriert hagyott ott 2001-ben, huszonöt évesen. Már megvolt a magyar–esztétika szakos diplomája (egy évre rá lediplomázott pszichológiából is), és elkezdett tanítani a Pécsi Tudományegyetemen. Ha itthon marad, valószínűleg egyetemi tanár lett volna belőle. Ehelyett az akkoriban itthon még nem létező, de New Yorkban már virágzó művészetterápia iránti kíváncsiság és a szerelem Amerikába szólította. Először sokkolta a kulturális különbség, de aztán az amerikaiakra jellemző pozitív hozzáállás és mindennapos dicséretek, a „szociális simogatás” hatására pár hónap alatt már úgy érezte, ez az ő közege.

MAGYAR OÁZIS EAST VILLAGE-BEN

– A férjemmel 2008-ban úgy döntöttünk, nyitunk egy könyvesboltot. A Tízezer Lépés Magyar Könyvesboltban százötvenféle itthoni magazint árultunk, a Rubikontól a Magyar Horgászon át a fegyverekről szóló Kaliberig. A legtöbbet egyébként a Nők Lapjából adtuk el, volt, hogy Alaszkába is kellett küldenünk! A Füles magazint is imádják a külföldi magyarok; nem csupán rejtvényt fejtenek, hanem azzal gyakorolják a nyelvet, hogy évtizedek elteltével is emlékezzenek a szavakra – mondja Timi.

A kint élő magyarok követik az itthoni trendeket, és ugyanazokat a könyveket veszik, amelyek nálunk is bestsellerek, a szerzők közül népszerű például Frei Tamás, Fejős Éva, de emellett Krasznahorkai és Nádas is.

– Esztéta vagyok, kulturális ízlés tekintetében határozott elképzelésem van, de meg kellett tanulnom kompromisszumot kötni. Eladtam tíz romantikus regényt, és annak a bevételéből tudtam Krasznahorkait meg Esterházyt venni. Nekem a magyar nyelvet úgy kell közvetítenem, hogy mindenki hozzáférjen a saját szintjén. Ugyanakkor mindig igyekszem emelni ezt a szintet. A szülők közlik például egy Lázár Ervin-mese kapcsán, hogy „Jaj, Tímea, ez olyan nehéz nyelvezet, az én gyerekem ezt nem érti meg!”. Meggyőzöm őket, hogy nézzék meg a színes-izgalmas magyar színházi előadást, és a gyerekek meg fogják jegyezni a nehéznek tűnő szavakat. A Négyszögletű Kerek Erdő meséit harmincszor játszottuk különböző államokban, és imádták a kicsik.

A könyvesboltot sajnos néhány éve be kellett zárni. Egyre többen olvasnak e-bookot, a nagy magyar könyvhálózatok pedig elkezdtek külföldre is szállítani, olcsón, gyorsan és hatalmas választékkal. Ezzel és az időközben teljesen elszállt New York-i ingatlanárakkal Timiék nem tudtak versenyezni, úgyhogy online folytatják a könyveladást.

EGY ÚJ PILVAX

Az első időkben Timi megdöbbenve tapasztalta, hogy alig vannak magyar kulturális programok, pedig másfél millió hazánk fia él az Egyesült Államokban. Úgyhogy nekiállt szervezni. Felolvasóestekkel és filmklubbal kezdte a könyvesbolt pincéjében, ma pedig már Amerika-szerte valósít meg színházi és irodalmi előadásokat.

– Kulka Jánost 2015-ben a West Village-be vittem sanzonokat énekelni egy olyan klubba, ahol Liza Minnelli szokott fellépni, mert tudtam, hogy neki ez sokat jelent. Még Washingtonból, Pennsylvaniából és Connecticutból is jöttek magyarok. De olyan is volt, hogy összegyűltünk majdnem százan valakinek a nappalijában, és Pintér Bélával beszélgettünk. Tavaly Dés Lászlónak szerveztem egy estet Aich Klára fotóművész házába – sorolja Timi. 

Színházi előadásokat is bemutatnak a Pilvax Production nevű társulattal, amelyben cserélődnek a  tagok, attól függően, éppen ki ér rá és van éppen New Yorkban a közreműködő magyar és amerikai színészek, művészek közül. 

– Láttam nézőket könnyezni színházi előadáson, mert nekik nagy dolog, hogy New Yorkban magyar szót hallhatnak a színpadon. Viszont sok első-, másod- és harmadgenerációs amerikai magyar már nem beszéli a  nyelvet, ezért fontos, hogy hozzájuk angolul jusson el a magyar kultúra. Tavaly mutattuk be az Escape (Menekülés) című darabot angolul, egy holokauszttúlélő, ’56-os menekült, bostoni drámaíró nő művét. Az  ’56-os magyarok az ilyen történeteket ünneplik, hogy végre valaki beszél erről, a gyerekeik pedig szájtátva figyelik. Emellett kortárs magyar darabokat is játszunk angolul, most ősszel Tallér Edina Kaliforniai álom című szociobörleszkjének ősbemutatója lesz New Yorkban.