A visszaemlékezések szerint szórakoztató egyéniségnek számított, aki gyermekeinek rengeteget mesélt, de remek mulatságokat tudott barátainak is kitalálni, és habár neve nem cseng olyan ismerősen számunkra, mint más nagy múltú, kultikus meseíróé, de főműve, az Óz, a nagy varázsló az egyik legnépszerűbb, és popkulturális jelentőségét tekintve az egyik legfigyelemreméltóbb irodalmi alkotássá vált. A mese, melyből számos folytatás, Broadway-musical, és híres filmadaptáció is készült, 1900-ban hozta meg a sikert az akkor negyvennégy éves szerzőnek. Az áttörésig azonban kacskaringós út vezetett.

Lyman Frank Baum a New York állambeli Chittenangóban született 1856-ban. Édesapja vagyonos üzletember lévén gyermekeit otthon taníttatta, majd fiát tizenkét éves korában a Peekskill Katonai Akadémiára küldte. A fiatal Baum csupán két évet töltött távol a családtól, ugyanis állandó betegeskedése, illetve gyakori álmodozásai miatt eltanácsolták. Írással kapcsolatos lelkesedésének hatására meggyőzte az apját, hogy vásároljon neki egy olcsó nyomdagépet, mellyel belefoghatott amatőr módon a lapgyártásba. Később, eleinte jelmezbeszerzőként, majd kisebb mellékszerepeket elvállalva színészként kezdett dolgozni. Miután többre vágyott, az ismételt atyai segítség által maga is alapított egy színházat. Kreativitását pedig színdarabok írásában és rendezésében élte ki. Balszerencséjére az épület rövid időn belül porig égett. Alkalmi megbízásokat elvállalva újságíróként kereste a kenyerét, miközben rendületlenül gyártotta saját és mások szórakoztatására a különféle történeteket. Végül jóbarátjával és munkatársával, WW. Denslow illusztrátorral kiadatta hosszan érlelt meseregényét, mely hatalmas kritikai elismerést szerzett Baumnak, Óz csodás históriája pedig a legkeresettebb könyvek közé került.

Forrás: Libri Könyvesboltok

Ezt bizonyítja az a számtalan levél és rajz is, melyet rajongással telt gyermekek küldtek neki az évek során. Volt, aki hálálkodott a nagyszerű történetért, volt, aki javaslatokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy mivel lehetne még érdekesebbé tenni Dorothy kalandjait, és volt olyan gyermek is, aki egész egyszerűen kijelentette, hogy nem hajlandó más meséket olvasni a szerzőtől, hacsak nem köthetők azok valamiképpen Óz birodalmához. Baum nem tehetett mást, minthogy gyártotta az újabbnál újabb részeket, így született meg az eredeti könyvön felül még tizennégy folytatás. A sorozat negyedik részének előszavában így nyilatkozik az író:

„Semmi értelme, egyáltalán semmi értelme! A gyerekek nem hagyják, hogy abbahagyjam az Óz földjén játszódó meséket. Ismerek ugyan sok más történetet, és remélem, hogy egyszer meg is írhatom őket, de most szerető zsarnokaim nem engedik.”

Érthető, hogy elsöprő ováció fogadta a művet, hiszen amellett, hogy a képzelet varázslatos helyszíneit bejárva, szerethető karaktereken keresztül mutat rá az emberi értékekre, a gyerekek számára tiszta és jól érzékelhető határt húz a jó és a rossz között. Az évek ugyan múlnak, de a fantázia forgószele ugyanolyan káprázatos erővel kapja fel a kis olvasókat, mint egykoron. A híres elbeszélés nálunk 1940-ben jelent meg Óz, a csodák csodája címen Beöthy Lydia remek fordításában.

A Libri a Scolar Kiadóval együttműködésben idén karácsonykor a gyönyörűen illusztrált, ünnepi díszkötetét Baumnak és méltán híres, klasszikus meseregényének szenteli, mely új kiadásban található meg a Libri Könyvesboltok kínálatában, valamint a libri.hu oldalon.

Legalább 10.000 forint értékű vásárlás felett, Dorothy és Totó története 999 Ft-os áron lehet az olvasóké. Kísérd el őket egy páratlan utazásra, és tapasztald meg gyermekeiddel közösen a csodákat!

Kiemelt kép: Libri