Libabőrös élmény meghallgatni a YouTube-on a dalt – vaskos akcentussal, de jól érthetően és nagy beleéléssel adják elő a francia katonák az ősrégi, mélabús kuruc nótát. De hogyan került Bercsényi László Ignác gróf Franciaországba, és miért alapíthatott egy ilyen hosszú ideig fennálló ezredet? Az izgalmas rejtély megfejtéséhez vissza kell mennünk egészen a 18. század elején kitört Rákóczi-szabadságharcig. László édesapja, Bercsényi Miklós a vezérlő fejedelem egyik leghíresebb hadvezére volt, és a harcokban már az ifjú László is jeleskedett. A vesztes trencséni csatában Rákóczi egyik testőreként vett részt, és állítólag megmentette a fejedelem életét. Ám tudjuk, hiába voltak a kurucok hősiesek és önfeláldozók, a sokkal fegyelmezettebb és jobban felszerelt császári hadak ellen nem volt esélyük a végső győzelemre.
A fejedelemhez hű tisztek által szégyenletesnek tartott szatmári béke után sokan száműzetésbe kényszerültek, és a harcedzett katonák közül jó néhányan egészen Franciaországig is eljutottak.

Ezred bujdosókból

Ekkor a magyaros harcmodor és a híres, világszerte csodált huszáregyenruha már nem volt ismeretlen a francia hadseregben. Csaknem száz évvel azelőtt, még a 17. század elején alapították az első huszárregimentet, amelynek a török elleni harcokban megedződött, Európa-szerte híres és keresett magyar zsoldosok alkották a gerincét. A harmincéves háborúban minden oldalon jó hasznát vették ezeknek a gyors, könnyen bevethető, portyákon és felderítéseken remekül használható könnyűlovas csapatoknak. Később, már a 18. század elején Bercsényi felbukkanása előtt is alakultak magyar vezetésű francia huszárezredek, ám ezek mind rövid életűek voltak.
A kuruc főúr érkezésének a Napkirály udvarában ezért igencsak megörültek, és Le Blanc hadügyminiszter közbenjárására az uralkodó engedélyt adott neki egy magyar bujdosókból álló ezred megszervezéséhez. Bercsényi még Rodostóba is elutazott, hogy ott is toborozzon a száműzöttek között – látogatásáról Mikes Kelemen is megemlékezett egyik híres, nem létező nénjének szóló levelében. A látogatás sikeres volt; az ifjabb Bercsényi csaknem háromszáz zsoldossal tért vissza Párizsba. Kimondva-kimondatlanul az is volt a céljuk, hogy ez a csapat lehet majd az előörs, amikor egy szép napon nyugati segítséggel, diadalmasan visszatérnek a hazájukba…
Tudjuk, hogy ebből nem lett semmi, és Bercsényi, ahogyan a többi bujdosó, soha többé nem tehette a lábát magyar földre. A magyarok hírnevét azonban sikeresen öregbítette a francia udvarban, és a magyar alapítású huszárregiment a 18. század minden jelentős háborújában részt vett – többek között a lengyel és az osztrák örökösödési háborúkban, és a hétéves háborúban is. Még az is előfordult, hogy őket kérték fel a század elején Marseille-ben kitört pestisjárvány idején a rendfenntartásra. A délceg huszárok sok női szívet is megdobogtattak, és bizony össze is törtek a hadjáratok során, amint ezt az útjukat szegélyező törvénytelen csemeték és családi botrányok bizonyítják.