Mindannyian szeretnénk bölcsnek hinni magunkat. Na de ki számít egyáltalán bölcsnek? Mérhető dologról van szó? Idősnek kell hozzá lenni, vagy egy fiatal, akár gyerek is lehet bölcs? Milyen tényezők befolyásolják, hogy valaki bölcs lesz-e vagy sem? Tanulható? Elveszíthető? Fejleszthető ez a képesség?
A bölcsességet sokan sokféleképp határozták már meg a történelem során, és ma is ahányan vagyunk, annyiféle a megközelítésünk a témában. Abban viszont széles körű konszenzus van, hogy a bölcsességhez jó ítélőképességre, problémamegoldó képességre, intelligenciára és érzelmi stabilitásra is biztosan szükség van. Abban is egyetértés van, hogy a bölcsesség képessége fejleszthető valami:
tanulmányaink, olvasmányélményeink éppen úgy segíthetnek bölcsebbé válnunk, mint az, ha megfigyeljük mások viselkedését a társas helyzetekben,
és igyekszünk a lehető legjobban megérteni a személyközi viszonyokat is.
A Kaliforniai Egyetem pszichiátereit szintén erősen foglalkoztatta a bölcsesség kérdése, ezért (korábbi hasonló, de lényegesen terjedelmesebb kérdéssorok leegyszerűsítésével) nemrégiben hat kérdésből álló tesztet hoztak létre a kétezer tízes évek végén, hogy mi magunk is lemérhessük saját bölcsességünk mértékét. Azt állítják, hogy hat (egyes forrásokban hét) egyszerű kérdés segítségével nagy pontossággal meghatározható egy személy bölcsességi szintje, amivel kapcsolatban egyébként megjegyzik azt is, hogy nagyon erős társadalmi meghatározottságú dolog: a jobb anyagi helyzet például kimutathatóan növeli az esélyét annak, hogy valaki bölcs legyen, mert a kultúrához, minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférést is jelent.
SD-WISE skála
Az úgynevezett SD-WISE elnevezésű teszt megdöbbentően egyszerű, kitöltéséhez mindössze hat kérdést kell megválaszolnunk, egészen pontosan azt megadnunk, hogy az egyes állításokkal egy ötös skálán mennyire értünk egyet. (Ötös a teljes egyetértést, az egyes a teljes egyet nem értést jelenti). Nos, készen állsz? Menj végig szép sorban az alábbi kérdéseken és jegyezd fel pontjaidat!
- Élvezem, ha különféle nézőpontokat ismerhetek meg, ha egymásnak ellentmondó véleményekkel is találkozom.
- Nehezen tartok fenn barátságokat.
- Fontos számomra, hogy megértsem magam, és hogy mit miért teszek.
- Nem tudom megszűrni/kordában tartani a negatív érzelmeimet.
- Hajlamos vagyok a fontosabb döntések meghozatalát minél tovább halogatni.
- Mások tőlem várják, hogy segítsek nekik döntéseket hozni.
Ha megvannak az egyes kérdésekhez tartozó számok, add össze őket, majd vond le az eredményből a második, a negyedik és az ötödik kérdésre adott válaszaid. Milyen szám jött ki? Az egyetemi kutatók szerint ha tíz pont felett vagy,
kifejezetten bölcsnek tarthatod magad – legalábbis a Kaliforniai Egyetem szakértői szerint.
Bölcsebbé válni?
Akármi is jött ki a tesztből, biztos szívesebben lennél (még) bölcsebb, igaz?
Egy másik nagyhírű intézmény, a Chicago Egyetem munkatársai azt vizsgálták, melyek azok a dolgok, amiknek a gyakorlása segíthet bölcsebbé válni, illetve segíthetnek felismerni az igazán bölcs embert. Véleményük szerint ahhoz, hogy évről-évre egyre bölcsebbek legyünk fontos, hogy nyitottak legyünk az újdonságokra, új élményekre, hiszen minél többet tapasztalunk, annál jobb ítélőképességre tehetünk szert. A bölcsesség egyik forrásának tekintik továbbá az empátiát, ami megint csak segít jobban megérteni az egyes helyzeteket, és igazságos döntéseket hozni. Empátiás készségünket sok-sok odafigyelő beszélgetéssel fejleszthetjük. Úgy vélik továbbá, hogy a bölcs ember ismérve az is, hogy mer hibázni, ezért ha bölcsebbnek szeretnénk tűnni, vállaljuk fel bátran a hibáinkat, mert ezáltal hitelesebbek leszünk. Szakértők szerint végül a bölcsesség fontos komponense az is, hogy tudjuk, mikor jön el az a pillanat, amikor egy nehezebb helyzetben segítséget kell kérni, valamint, hogy a bölcs ember jó példával járjon elől.
Nemcsak bölcsességed, foglalkoztat, de érzelmi intelligenciád is? Eben a cikkünkben arról írtunk, hogyan mérheted fel érzelmi intelligenciád szintjét is.
Kiemelt kép: Getty Images
