Harisnyás Pippi világszintű népszerűsége nagy részben annak köszönhető, hogy ebben az időben még újdonságnak számítottak a sztereotípiáktól eltérő, önálló, szokatlanul csintalan lánykarakterek. Astrid Lindgren azonban mélyen hitt bennük, és abban, hogy a gyerekeknek igenis joguk van a gyerekkoruk megéléséhez, így Pippi után, aki ma már jócskán túl van a hetvenen, megteremtette Juharfalvi Emilt.
A könyvsorozat történetének kezdetén Emil ötéves, és a szüleivel Macskaháj tanyán él nem messze Svédország egy apró vidéki városkájától, Juharfalvától. Emil hétköznapjaiban nem történik semmi különös, leszámítva, hogy a kisfiú minden problémát szokatlan kreativitással old meg. Amikor a húga messzire szeretne látni, felteszi őt a tanyájuk zászlórúdjára, a levesnél pedig nem vesződik a tányérral, rögtön a levesestálból akarja enni, ami persze a fejére szorul, ezzel rengeteg fejtörést okozva szüleinek, akik szeretnék gyermekük fejét és a levesestálat is megmenteni.
Görbe tükör felnőtteknek
Emil csínytevései után rendszeresen ugyanazt a büntetést kapja: bezárják, hogy apró figurákat faragjon, míg átgondolja rosszaságát. Bár Astrid Lindgren nem mutatja be a túlzottan élénk kislegény összes bajkeverését, a fejezetről fejezetre jelentősen növekvő számú fafigurák azt mutatják, hogy nem könnyű Emil szüleinek lenni. Fontos megjegyezni, hogy Emil nem szándékosan okoz folyamatos fejfájást a családjának, a tanyájukon dolgozóknak, sőt a közeli kisváros lakóinak.
Ő az a kisgyerek, aki szabadon, félelem és korlátok nélkül fedezi fel a világot.
Kép: Móra Könyvkiadó
Az égetnivalóan rossz, mégis imádnivaló, a felnőtteknek folyamatosan görbe tükröt tartó gyerekfigurák visszatérő motívumok az örökzölddé váló történetekben, gondoljunk csak Pinokkióra vagy a Kis Nicolasra. Bár Juharfalvi Emil történetei egyes olvasók szerint régiesek, túlzóak és semmiképp nem valóak 6–8 éveseknek, a humort értő gyerekek és felnőttek számára azért kacagásban gazdag perceket szerezhet a sapkájához és mókás tájszólásához egyaránt szigorúan ragaszkodó Emil, akit Tótfalusi István fordító mutatott be először a magyar olvasóknak.
A szerző emlékoldalának szerkesztői röviden így foglalják össze az Emil-jelenséget:
„A csínytevés jó. A gyerekek, akiket hagytak gyereknek lenni, teszik jobb hellyé a világot.”
Juharfalvi Emil regénybeli karakterét nem egy kisgyerekről mintázta a szerző, számos alak inspirálta őt, többek között saját apja, Samuel August és testvére, Gunar.
Astrid Lindgren: Juharfalvi Emil, fordította: Tóthfalusi István, Móra Könyvkiadó, 2017. 2999 Ft
Apjának remek memóriája és kiváló történetmesélő tehetsége volt, Lindgren több története az apjától hallott valós elbeszélésekből származik.
Astrid Lindgren, ahogy Harisnyás Pippi történetét a lányának, úgy Juharfalvi Emilét az unokájának kezdte el mesélni. A könyv illusztrációjában megjelenő Emilt egy másik könyvben pillantotta meg, ezután kérte fel Björn Berget a történet megrajzolására, aki meghallgatva az első fejezetet, mosolyogva jegyezte meg a feleségének, hogy akár az ő fiukról is írhatták volna.
Svédországban egész évben kulturális programokkal ünneplik Juharfalvi Emil kerek születésnapját, zenei, színházi előadásokkal, kiállításokkal, szeptemberben a Göteborgi Könyvvásár tematikus programjaival, decemberben pedig egy animációs film bemutatójával a svéd televízióban.
Főállású anyából a világ egyik legolvasottabb írója
Astrid Anna Emilia Ericsson a Näs nevű farmon született Vimmerby közelében 1907. november 14-én, Samuel August Ericsson és Hanna Jonsson második gyermekeként. Iskoláit Vimmerbyben járta ki.
Bár jó tanuló volt, rebellis viselkedésével sokszor kivívta szülei haragját.
Szívesen járt a városba táncolni és elsőként vágatta rövidre a haját. Az érettségit követően 1924-ben a Vimmerby Tidning nevű helyi lapnál helyezkedett el, a cikkek korrektúrázása mellett kisebb írásai jelentek meg a helyi eseményekről. 1926-ban Stockholmba költözött, ahol gyors- és gépírást kezdett tanulni. December 4-én megszületett Lars nevű fia, aki egy időre nevelőszülőkhöz került Koppenhágába. 1928-ban Astrid Ericsson állást kapott a Királyi Automobil Klubnál, és 1931-ben Sture Lindgrenhez – az autóklub irodavezetőjéhez – ment feleségül. 1930-ban Lars fia hazakerült Svédországba, és az esküvőt követően Astrid – aki háziasszonyként otthon maradt – magukhoz vette. 1933-ban immár Astrid Lindgren néven több karácsonyi elbeszélése is megjelent napilapokban.
1934. május 21-én megszületett Karin nevű lánya. Második gyermekének születése után Astrid Lindgren legtöbb idejét gyerekeinek szentelte. Ez alól jelentett kivételt, hogy 1940-től éjszakánként a titkosszolgálat cenzúrahivatalában kapott egy titkos állást, ahol a behívott katonák külföldi levelezését ellenőrizte.
1941-ben kezdte mesélni a Harisnyás Pippi nevű kislány történeteit Karin lányának, aki akkor tüdőgyulladással nyomta az ágyat. Egymás után születtek a mesék egy furcsa szeplős kislányról, aki egy lóval és egy majommal lakott egy nagy házban. 1944-ben egy baleset után Lindgren is ágyhoz kötött lett egy hétre, ekkor írta le azokat a történeteket Pippiről, amiket már korábban elmesélt Karinnak és a barátainak.
Astrid Lindgren 1957-ben (Fotó: ullstein bild/ullstein bild via Getty Images)
A kézirat egy példányát próbaképpen elküldte a Bonniers kiadónak, ahol azonban nem talált megfelelő fogadtatásra. Azonban 1944 szeptemberében második helyezést ért el az újonnan alakult Rabén & Sjögrens kiadó lányregény pályázatán a Britt-Marie lättar sitt hjärta (Britt-Marie vallomásai) című regényével, ezért a következő évben elküldte a kiadó gyerekkönyv-pályázatára az átdolgozott Harisnyás Pippi könyvet. Ezúttal megnyerte a versenyt.
A Harisnyás Pippi igen jó fogadtatásban részesült mind a kritikusok, mind az olvasóközönség részéről. Ezt követően sorban jelentek meg könyvei a 80-as évekig. A szeplős kislány története a világ egyik legkedveltebb gyerekkönyvévé vált, és legalább 100 nyelvre lefordították. Bár Lindgren szinte azonnal nagyrabecsült íróvá vált, a felnőtt tekintélyekkel szembeni tiszteletlen hozzáállása – amely számos karakterét jellemzi – időnként a konzervatívok haragját is kivívta.
1958-ban megkapta a második Hans Christian Andersen-érmet a Rasmus på luffen (Rasmus és a csavargó) című 1956-os regényéért, amelynek a forgatókönyvét is ő dolgozta ki, és 1955-ben filmre is vittek.
Asrid Lindgren Harisnyás Pippi első megformálójával, Inger Nilssonnal és a filmet rendező Olle Hellblommal 1969 márciusában (Fotó: Reiss/picture alliance via Getty Images)
A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (International Board on Books for Young People) kétévente kiosztott elismerését ma már a gyermekkönyvek alkotói számára elérhető legmagasabb életműdíjnak tartják, és 2002 óta kis Nobel-díjnak is nevezik. Pályafutása során több mint 30 gyermekkönyv írója volt. Egy 2017-es számítás szerint a világ 18. legtöbbet fordított szerzője, 2010-ig világszerte nagyjából 167 millió könyvet adott el.
Megjelent a Nők Lapja legújabb kiadványa, a Nők Lapja A 100 legjobb könyv 2023 bookazine. Kattints ide, hogy 20% kedvezménnyel megrendelhesd online!
Forrás: Móra Könyvkiadó, kiemelt kép: Binder/ullstein bild/Getty Images/nőklapja.hu
