Sok embernek nagyon korán kialakul az a meggyőződése, hogy a matek nem neki való, ő veleszületetten rossz benne: gyomorgörccsel ül az órákon, egy-egy matekfeladat láttán izzad, sír, lefagy, tehetetlenségében pedig igyekszik elkerülni a matekozást, de a gyakorlás hiánya csak tovább ront a helyzeten, így egy ördögi kör alakul ki.

A spektrum extrém oldalán beszélhetünk diszkalkuliáról, amely alatt többnyire azt a tanulási nehézséget értjük, amelyik kifejezetten a matematikával, számolással kapcsolatban jelentkezik, és ami nemcsak a tanulásban, de a mindennapi szituációkban is komoly nehézségeket okoz. Természetesen, amikor nem megy a matek, már egészen kiskortól a tantárgy összekapcsolódhat negatív emocionális üzenetekkel is, ezt nevezi a pszichológia matematikai szorongásnak. Ez a fajta szorongás sok embert érint, és összefügg a gyenge matematikai képességekkel az iskolában, amely később akár a felnőttkorra is hatással lehet. (Az ország matektanárával, Gerőcs Lászlóval pont erről beszélgettünk két éve.)

A matek népszerűtlen, ennek viszont nem kell így lennie!

A matek népszerűtlen a gyerekek körében, és a nemzetközi tendenciák hazánkat is érintik, és igen kevesen választják a matematikatanári pályát is. A Medve Matek célja, hogy meghozza a gyerekek kedvét a matekozáshoz, ezzel mára országos hatású támogatója lett a hazai matematikaoktatásnak, és számos díj mellett a tudományos élet szereplőinek pártfogását is elnyerte. A fiatalok vezetésével működő Medve Matek iskolákkal, tankerületekkel és legfőképpen azokkal a lelkes tanárokkal működik együtt, akik elhivatottan dolgoznak, hogy felkeltsék a gyerekek érdeklődését a tantárgy iránt, mely logikus gondolkodásra, problémamegoldásra és az érvek felépítésére neveli őket.

Keleti Tamás és Balogh Tamás László (Fotó: Fekete Kristóf/Medve Matek )

A magyar tudományos élet neves képviselői, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, Mérő László matematikus, pszichológus és Keleti Tamás az ELTE matematikatanár-képzés szakfelelőse vállalták a Medve Matek idei országos programjának védnökségét. Ezzel korábbi támogatókhoz, többek között Szemerédi Endre Abel-díjas matematikushoz és Domokos Gáborhoz, a Gömböc egyik feltalálójához csatlakoztak, akik évek óta pártfogolják a több ezer matematikatanárral és önkéntesek százaival együttműködő szervezetet.

A fiatalok irányításával működő díjnyertes csoport évente negyvenezer 8-18 éves korú magyar iskolást bevonva dolgozik azon, hogy a matematikatanulást érdekesebbé, népszerűbbé tegye.

Idén két nagy országos programot indítanak, melyek keretében a gyerekek csapatban játszva élvezhetik a szellemi kihívásokat: november 20–tól 24-ig az iskolai matekórák keretében lehet csatlakozni a Logirintus online kalandhoz; tavasszal a gyerekek az iskolapadból a szabad levegőre mozdulnak ki matekozni az ország 13 városában és további 210 helyszínén. A Medve Matekról és programjairól annak honlapján minden információ megtalálható.

Mi az a számolási zavar, vagyis diszkalkulia?

Más a helyzet, ha jelentkezik az aritmetikai készségek zavara, másnéven diszkalkulia. Ez egy olyan tünetegyüttes, melyben a tünetek különböző kombinációkban és mértékben fordulnak elő, és sokszor nem különülnek el egyértelműen, mivel a számolásban több kognitív rendszer is részt vesz. Így a nyelv, munkamemória, végrehajtó funkciók, vizuális-téri feldolgozás gyengesége következtében a számolási zavar mellé gyakran olvasási zavar vagy ADHD társul. A numerikus feladatok megoldása az agyban nem lokalizált, hanem különböző agykérgi területekhez köthető, a számolási képességnek tehát számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel. Emiatt nehezen diagnosztizálható, a tünetek gyakran elfedik egymást.

Tipikus tünetek közé tartozik a számok felcserélése, megfordítása, összekeverése, kihagyása, nagyságrendek tévesztése.

Aki diszkalkuliás, az nehezen tudja elképzelni mentálisan (azaz fejben) a számsort, különösen nehezen boldogul a kivonással és osztással, a helyi értékek megértésével, és a legegyszerűbb feladatokat is lassan oldja meg.

Továbbá nehezen tudják leolvasni az időt és az időben visszafelé számolni, így gyakran elkésnek. Sokszor nehézséget okoz számukra megállapítani, hogy két bolti ár közül melyik az alacsonyabb, illetve nehezen tudják megtervezni, mennyit költsenek például a bevásárlásra. Nehézséget okoz nekik a tájékozódás, az irányok megkülönböztetése és a távolságok felmérése. A diszkalkulia jelei már az iskolakezdés előtt jelentkeznek, de az első iskolaévekben válnak többnyire nyilvánvalóvá.

Ugyanakkor természetesen vannak olyanok is, akik gyengék matematikából, ám mégsem diszkalkuliások. Ilyen esetben a matek házi megoldása gyakran sírással végződik (de más tantárgyak esetében nem feltétlenül), a gyermek nem képes automatikusan felidézni az alapvető matematikai ismereteket, például a szorzótáblákat vagy a képleteket, és gyakran hangoztat hasonlókat: „Egyszerűen nem vagyok jó matekból.”
A diszkalkulia hátterében számos probléma húzódhat meg: a matematikai feladatokra specializálódott agyi területek sérülése vagy a genetikai okok mellett a rossz oktatási módszerek, a matematikai szorongás, a gyenge rövidtávú memória is az okai közt szerepelhet.

Nem kell, hogy félelmet keltsen! (Fotó: Canva)

Van megoldás számolási zavar esetén is

Szerencsére az agy formálható, ennek köszönhetően a matematikai nehézséggel küzdők vagy éppen a diszkalkuliások is képesek matematikát tanulni. Már hazánkban, Budapesten is elérhető az amerikai Gibson Kutatóközpont által kifejlesztett, kiváló kutatási eredményekkel rendelkező, innovatív, átfogó program, amelynek során egy

kognitív terapeuta segítségével játékos feladatokkal, mentális gyakorlatokkal fejlesztik célzottan és személyre szabottan azokat az agyi funkciókat, amelyek a számolásban szerepet játszanak.

 A MathRx (ide kattintva érhető el részletes információ) a matematikai készségek fejlesztését és erősítését teszi lehetővé különböző korosztályokhoz, készségszintekhez és tanulási stílusokhoz igazítva, legyen szó általános iskolásokról, középiskolásokról vagy felnőttekről. A módszer a matematikához szükséges alapvető készségekre összpontosít, hiszen, ha ezek a készségek gyengék, a tanulás kínkeserves. Ez a program jelentősen fejleszti a rövidtávú memóriát, a logikát és az érvelést, valamint az új információk feldolgozásának gyorsaságát. Az egyéni képzési tervet a képességfelmérés eredménye határozza meg, és a program során rugalmasan a fejlődéshez igazítják. A tudományosan megalapozott, nemzetközileg elismert módszer nemcsak a matematikai készségeket fejleszti, de bizonyítottan növeli az intelligenciát és az önbizalmat is.

Kiemelt kép: Canva