Bevallom, nekem jó ideje gyanús a dolog. Nem vagyok valami nagy utazó, de Olaszországban jártam már pár alkalommal, és mindig rácsodálkoztam, hogy lehet, hogy ezek a tésztán és pizzán élő férfiak és nők semmivel sem dundibbak nálunk, sőt. Ha túlsúlyt láttam, azt inkább kisgyerek cipelte, az ő kezükből viszont alig esett ki a cukros üdítő, így egyértelműen annak a számlájára írtam a dolgot.

Sokat nézegettem a tészta tápértékét is. Lássuk csak: 10 deka száraztészta 360 kalória, egy olasz adag pedig nem sokkal több ennyinél. Rendben, hogy jön rá feltét, ott az olaj, carbonara esetén szalonna is jócskán, de egyrészt utóbbi esetben ne a tésztát kérjük számon, másrészt az egész ezzel együtt se lesz több, mint bármilyen más, rendes ebédadag kalóriaértéke, sőt. Akkor miért pont a tésztát démonizálja a diétakultúra? És Sophia Loren vagy Monica Belucci? Ők hogy hozzák a csodás homokóra-fazont, ha a „leghizlalóbb ételt” eszik?

A tésztafogyasztás és a testsúly kapcsolata

Szerencsére a tudománynak is szemet szúrt, hogy táplálkozási tanácsadók épp a sokat éltetett mediterrán diéta (vagyis étrend) egyik alapját ítélik el nyakra főre, így közelebbről is megvizsgálták a dolgot. Kutatók nemrégiben 38  korábbi tanulmányt elemeztek a tésztafogyasztás és a testsúly közötti kapcsolatról, és egészen meglepő következtetésre jutottak. Megállapították, hogy „annak ellenére, hogy egyesek úgy vélik, hogy a tészta hizlaló élelmiszer, a jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy a tészta általában nem függ össze a magasabb testtömeggel vagy a kedvezőtlenebb testösszetétellel, sőt, akár fordítottan is korrelálhat a BMI-vel vagy a hasi elhízással.”

Azaz: az, ha tésztát fogyasztunk, nem hat kedvezőtlenebbül az alakunkra, mintha bármi mást tömnénk magunkba, sőt az is elképzelhető, hogy a tésztafogyasztás kedvezően befolyásolja a súlyt!

A mostani vizsgálat egyébként alátámasztja egy korábbi, 2016-os olaszországi tanulmány eredményeit, amely kimutatta, hogy a rendszeresen jó minőségű tésztát fogyasztó emberek testtömegindexe (BMI) kisebb, mint azoké, akik nem esznek ilyesmit. Az is kiderült, hogy bár a tésztaételeket sokáig rossz szénhidrátforrásként tartották számon, valójában kevésbé drasztikusan emelik a vércukorszintet, mint a finomított lisztes pékáruk, emellett pedig jó folsav- (B9-vitamin), kalcium-, magnézium-, vas- és cinkforrást jelentenek, azaz az egészséges étrend részeként a gyerekek és felnőttek esetében is kifejezetten ajánlható a fogyasztásuk. És akkor még egy szót sem mondtunk arról, mennyire finomak tudnak lenni!

Még csak nézni is öröm (Fotó: Getty Images)

Nem mindegy, hogyan

Szakértők szerint egyébként nagyon sok múlik azon, pontosan hogyan is fogyasztjuk a tésztát. Nemcsak az nem mindegy, hogy könnyed paradicsomos, vagy masszív tejszínes szósszal esszük, de az sem, mennyire főzzük keményre. Aki evett már menzán és olasz étteremben is, pontosan tudja, hogy össze sem lehet hasonlítani az állagát az olasz és a közétkeztetési verziónak, és az otthoni konyhákban is sokszor készül túl puhára a tészta ahelyett, hogy al dente (azaz fog alá való) maradna. Pedig a rágható állag nemcsak finomabb, jobb élmény, de kevésbé hizlal is!

Ha ugyanis nem főzzük szét a pastánkat, abban megmarad a rezisztens keményítő egy része, így a barna rizshez vagy az éltetett hajdinához hasonló glikémiás indexe lesz a korábban tűzzel vassal üldözött finomságnak.

Azáltal pedig, hogy némileg nehezebben emészthetővé válik, nem dobja úgy meg a vércukorszintet fogyasztás után, mint puhább társai, a megmaradt rezisztens keményítő pedig még a bélbaktériumoknak is jót tesz. 

A házi tészta csodája

És hogy mi segít még ennél is jobban, hogy rendszeres tésztafogyasztás mellett is megőrizzük alakunkat? Az, ha otthon, magunk, frissen készítjük el. A házi tésztának nemcsak az íze és az állaga lesz utánozhatatlanul finom, de bizony jócskán kell bele fizikai munkát is tenni, hogy a végén kellően vékony, alaposan kidolgozott anyaggal dolgozhassunk. Nyár végén hosszan írtunk arról, mi is a titka annak, hogy igazán jó házi tésztát készítsünk, most pedig, hogy megtudtuk, mindez az alakunkra sem veszélyes, indulhat a nagyüzemi termelés, akár a piemonti nagymamák receptje alapján is.

Szakértők egyébként is régóta, tésztától függetlenül azt mondják, ne irányzatokra, diétaőrületekre, hanem saját testünk jelzéseire hallgassunk, ha egészségesek szeretnénk maradni. Ha képesek vagyunk olvasni testünk jelzéseit, nemcsak egy isteni finom tésztaétel fér majd bele a mindennapokba, de hamarosan rácsodálkozunk arra is, hogy minél több étel kerül le a tiltólistáról, annál kevesebb szomorúságot, stresszt és ebből fakadó falásrohamot és azt követő bűntudatot élünk át. 

Érdekelnek a diétával egészséges életmóddal kapcsolatos egyéb, hátráltató tévhitek? Ebben a cikkünkben 9 ilyet gyűjtöttünk össze. 

Kiemelt kép: Getty Images