– Ha folyamatosan erősödnek a nők, és hanyatlóban van a hagyományos férfiszerep, akkor miért válik szexuális erőszak áldozatává annyi nő?

– Mert ez a probléma örök, hiszen férfi és nő sajátos evolúciós kapcsolatáról szól, ami nem tegnap kezdődött, hanem bő másfélmillió éve. Egyébként a jelenség az állatvilágtól sem idegen. Ott azzal a hímmel közösül a nőstény, amelyik a legkitartóbban zaklatja. A majmok hierarchiában élnek, tehát az alfahímnek nem kell zaklatnia, mert mindenki fél tőle. Az alacsonyabb rangú hímek szívük szerint minden nősténnyel közösülnének, de ebbe már a nőstények is beleszólnak, mert ők a legkiválóbbakat akarják választani annak érdekében, hogy a lehető legjobb minőségű utódnak adhassanak életet, s ez számtalan konfliktus forrása. Mondjuk, a nősténynek nem kell egy hím, de az kitartóan zaklatja, és ő végül beadja a derekát… Ha az emberi világban van nemi erőszak, hogyne létezne az állatvilágban! Ugyanazok a génjeink, és a szaporodási stratégiák genetikailag kódolt viselkedésmintázatok, amelyek nem változnak.

– Eszerint az unokáink unokái is ugyanezzel a genetikai kóddal jönnek majd világra?

– Természetesen. Az már az emberi kultúra része, hogy miként tekint a férfi a nőre… Ha valaki jól van szocializálva, akkor valószínűleg képes arra, hogy a genetikai kód ellenére is tiszteletben tartsa a másik ember döntési jogát, azaz kevésbé él vissza az erejével. De ez sem teljesen biztos, mert nem lehet kiszámítani, hogy miként fog viselkedni egy ember, ha a hatalom birtokába jut. A hatalom és a pénz a szaporodási sikert szolgálja, ami mindennek a motorja.

– Az erőszakoskodók nem szaporodási sikert akarnak elérni, hanem attól kívánnak szexuális szolgáltatást kapni, akit épp kinéznek maguknak.

– Az evolúciós cél esetünkben a sikeres szaporodás, mindig közvetett úton valósul meg. Az emberek nem szaporodni akarnak, hanem nemi vágyat éreznek, és a hatalmat, a befolyást, az erőfölényt, a pénzt a kielégülés elérésére használják. Hogy ebből ma már ritkán születik gyermek, az mindegy; az ősidőkben a szaporodási sikert szolgáló nemi vágy a mai körülmények közt függetlenedett az eredeti céljától. Ugyanez az „ösztön-önállósulás” figyelhető meg mondjuk az édes íz iránti vonzalmunkban, ami az ősidőkben hasznos volt, mert az érett gyümölcsöket preferáltuk, ma elhízáshoz vezet. Tizenöt évvel ezelőtt írtam egy cikket a homo politicusról, amelyben kifejtettem, nem véletlen, hogy annyi szexbotrány tör ki a politikusokkal kapcsolatban. Hiszen akár tudják, akár nem, akár kiderül, akár nem, ők azért is vágytak és vágynak politikai pályára, mert sikeresebben akarnak szaporodni. Ez jelenthet jobb életkörülményeket, amelyben sikeres utódok nőnek fel, de jelentheti a nőkhöz való szabadabb hozzáférést is.

– Voltak és vannak közéleti emberek, akiket magasztosabb eszmék vezérelnek.

– Ugye, elég nagy politikusnak, államférfinak és hadvezérnek tarthatjuk Napóleont? Nos, ő talán egyedüliként kimondta azt, amiről írtam. Egyszer odafordult a szárnysegédjéhez, és megkérdezte: „Mit gondol, én a pompáért és a győztes csatákért teszem kockára állandóan az életemet? Nem! Azért, hogy minden nőt megkapjak!” Tehát evolúciós szempontból a férfiak azért akarnak híresek és sikeresek lenni, hogy a lehető legtermékenyebb, legtökéletesebb nőkből választhassanak.

– De ez nem lehet tudatos.

– Evolúciósan programozott, tudatalatti motivációkról beszélek. Ha én vagyok a legjobb vadász, törzsfőnök, vagy belőlem lesz Nobel-díjas tudós, híres színész, zenész vagy futballista, akkor ez a nők szemében vonzóbbá tesz. Hiszen ők olyan férfit keresnek, aki kiemelkedő valamiben, s a génjei biztosítékot jelentenek arra, hogy tehetséges utódok születhessenek, és a vagyon sem mellékes az utódnevelésben. A férfiak tudják, hogy a nők számára a barátok, a szeretők biztonságot és erőforrást jelentenek. Tehát tesztelik őket, hogy az általuk nyújtott lehetőségek ellenértékeként mire hajlandók. A hatalmukkal visszaélő férfiak a korábbi (évezredes) tapasztalatok alapján feltételezik, hogy jelentős hányaduk bele fog menni a játszmába, s ha mégsem, akkor a nő erőszakoskodásként éli át az „ajánlatot”.

– A civilizált társadalmakban vannak erkölcsi szabályok, amelyek szerint elfogadhatatlan, ha valaki befolyással, erőszakkal akar megszerezni egy másik embert.

– Jó, hogy említi az erkölcsöt! Végtelenül fontos, hiszen az együttélési normákat megfogalmazó szabályrendszer nélkül nem tudnánk közösségekben élni. Tehát a közösségnek érdeke, hogy legyenek erkölcsi szabályok, de nem tagadhatjuk, hogy az egyén pillanatnyi érdeke időnként ellentétes az erkölccsel. Sokan gondolhatják: mi a hasznom abból az erkölcsi parancsból, hogy ne lopj, amikor szükségem lenne a másik ember javaira? És mi hasznom van abból, hogy nem szabad erőszakoskodni, miközben az evolúciós kódom arra késztet, hogy a legkiemelkedőbb nőstényekkel szaporodjak?

– Ezzel szemben József Attila gyönyörűen fogalmaz: „Az én vezérem bensőmből vezérel!”

– Kutatások bizonyítják, hogy van velünk született erkölcsi érzék, és az állatvilágban is működnek erkölcsi szabályok! Láttam egy fantasztikus videót. Az oroszlánok elkaptak egy kis bivalyt, aki menekülni próbált, lecsúszott a folyóparton, horror. Közben a bivalycsapat menekült, ám váratlanul megtorpantak, visszafordultak, és üldözni kezdték az oroszlánokat, akik végül elfutottak. Szóval valamiféle belső késztetés hatására másképp döntöttek: életük kockáztatásával megmentették a kis bivalyt.

– Sokan nem akarják megmenteni a zaklatások áldozatait, inkább hibáztatják őket. Több férfi olvasótól kaptam levelet, akik szerint olyan erős bennük a nemi vágy, hogy törvényszerűen „ugranak rá” azokra a nőkre, akik a viselkedésükkel-külsejükkel a gyors beteljesülés reményével kecsegtetik őket. Pedig ez az álláspont sértő a nőkre, hiszen nemcsak a kurtizánnak tűnőket zaklatják, de a férfiak vonatkozásában is, mert nem minden férfi ösztönállat.

– Ösztönállatok vagyunk, csakhogy vannak jól fegyelmezett ösztönállatok, és kevésbé fegyelmezettek, s ez általában környezetfüggő. Egyeseknek nagyon szélsőséges helyzet kell ahhoz, hogy kitörjön belőlük az állat, másokban mindennél erősebb az erkölcsi kontroll. Gondoljunk arra, hogy hiába vesztegethetők meg sokan, mindig voltak és vannak olyanok, akik nem megvehetők! Közben arról se feledkezzünk el, hogy valamiféle próba során derül csak ki az emberi minőség! Minden jó érzésű ember úgy véli, hogy belőle nem lehet kihozni az állatot, pedig bárkit érhet olyan hatás, ami előcsalogatja belőle az állatot.

– De ezzel nem azt akarja mondani, hogy nincs jogunk pálcát törni a zaklatók felett?

– A következményeket viselni kell! Az evolúciós pszichológia megmagyarázza a jelenségeket, feltárja az okokat, de nem ment fel. Inkább azt üzeni, hogy fegyelmezni kell magunkat. Hasznos, hogy napvilágra kerültek a zaklatási ügyek. Kutatások mutatták ki, hogy annál nagyobb az áldozat lelki traumája, minél kisebb a fizikai sérülés, ami igazolhatná az erőszakot. Az áldozat hibáztatása azt a feltételezést rejti, hogy gyenge voltál, belementél egy kapcsolatba, egy nemi aktusba, aztán megbántad. És ez a gyanúsítás évezredeken át működött! Az is oka az áldozatok hallgatásának, hogy nagyon nehéz a bizonyítás, és a hivatalok sem úgy bánnak velük, ahogy kellene. De ma a közösségi oldalak jóvoltából egyre kevesebb dolog maradhat teljes titokban.

– Mit szólna a világ egy olyan férfihez, aki arról panaszkodik, hogy egy nő zaklatja?

– A mai, ideálisnak vélt férfiminta hatására nyápic alaknak tartanák, pedig előfordulhat, hiszen a nők éppúgy versenyeznek, mint a férfiak. A férfi azért rivalizál, hogy kiszorítsa a vetélytársait, a nő kelendőbb akar lenni, mint a többi nő – sokan ezért öltözködnek kihívóan –, hiszen a szaporodási piacon fel kell hívnia magára a figyelmet, hogy ő válogathasson a férfiak közül. Ha egy nő a viselkedésével kiprovokálja az udvarlást a fiatal, jóképű férfi beosztottjából, akkor az udvarlás hatására nőiesebbnek érzi magát, és evolúciós szempontból megnő a termékenységtudata. Ezzel párhuzamosan jólesik tükörbe néznie, hiszen ott nem magunkat látjuk, hanem az önértékelésünket. Ha viszont a férfi beosztott ellenáll, a nő is megdühödhet, előfordulhat, hogy zaklat, hiszen a hatalma ellenére is szüksége van arra, hogy megerősítsék a kelendőségét.

– Létezhet olyan világ, amelyben nincs zaklatás és erőszak?

– Törvényszerű, hogy voltak szexuális zaklatások az őskortól napjainkig, mert genetikailag kódoltak. És hiába változik a világ, az emberi természet nem változik. De el tudom képzelni, hogy csak elvétve forduljanak elő a folyamatos és következetes közösségi ellenőrzés hatására. Őszinteség, nyilvánosság és egy felkészült, kifinomult intézményrendszer, ami az áldozatokat éppúgy védi, mint az igaztalanul megvádoltakat. Minél fejlettebb egy társadalom, annál kifinomultabb az intézményrendszere! De egyelőre azt gondolom, sokkal több ügy húzódik meg a mélyben, mint amennyire eddig fény derült.

A cikk eredetileg a Nők Lapja 2018/5. lapszámában jelent meg. 

Fotó: Németh Gabriella