Ahogy az általában a nagyszabású életrajzi filmekkel lenni szokott, Ridley Scott Napóleonja is megosztó fogadtatásban részesült. Vannak, akik már most, a premier utáni napokban Oscar-díj esélyesként emlegetik, miközben egyesek Napóleon és Joséphine eltúlzott szerelmi szálát vagy a történelmi hűség hiányát sérelmezik.
Mi most ez utóbbi kapcsán tennénk egy kis kitérőt a múltba, pontosabban feltárnánk azokat az évszázados tévhiteket, melyek még napjainkban is alakítják a bennünk kialakult Napóleon-képet. Merthogy a legendaként, sőt, már-már mitológiai alakként fennmaradt hadvezér emlékét – mint úgy általában a történelem kultikus figuráit – számtalan mítosz övezi. De vajon mi a valóság a hangzatos hiedelmek mögött?
Ki is volt valójában Napóleon?
Bonaparte Napóleon, vagyis I. Napóleon francia császár vitathatatlanul a világtörténelem egyik legkarizmatikusabb alakja, aki forradalmi politikai reformjai és legendás katonai hódításai révén átrajzolta Európa térképét. Már 1769-es korzikai születésével kapcsolatban is szárnyra kaptak a mesék, miszerint egyenesen a Napisten gyermekeként jött a világra, pedig ezt követően még – kortársaihoz hasonlóan – egyszerű katonai iskolába járt, majd a francia hadseregben szolgált az 1790-es években zajló forradalmi háborúkig.
1799-re megjárta a hadsereg ranglétráját – tüzértisztből dandártábornok, majd katonai tanácsadó lett – a valódi kitörésre pedig már csupán egyetlen megoldást látott: 1799-ben puccs révén Franciaország első konzuljává vált.
Hatalma során átfogó reformokat hajtott végre és komplex hadjáratokat folytatott, melyekkel újrahúzta Franciaország határait, a bővített területekkel együtt pedig létrehozta a Francia Birodalmat. Ám hiába az államférfiként elért sikerek, uralkodását konfliktusok és érdekellentétek tarkították, melyek a waterloo-i csatával együttesen vezettek 1814-es vereségéhez és végül Szent Ilona szigetére történő száműzetéséhez. 1821-es halála után élete csak még mitikusabb színezetet kapott, mely eredményeképp a mai napig hajlamosak vagyunk elhinni róla az alábbi hangzatos, közhiedelembe is beszivárgó tévhiteket.
Ezeket valószínűleg rosszul tudtuk Napóleonról
Napóleon alacsony volt
Az egyik legjellemzőbb mítosz Napóleon kapcsán alacsony termete, mely napjainkból nézve bár igaznak mondható, valójában a kor mércéje szerint a hadvezér magassága egyáltalán nem volt példa nélküli. 170 cm-es testméretével még átlagon felüli termettel is rendelkezett kortársaihoz képest, így a félreértések valószínűleg a francia mérési rendszerből adódnak – a szabályok tekintetében a britekhez képest eltérő mértékegységet használtak, így Napóleon brit szemmel nézve alacsonyabbnak számított. A manapság Napóleon-komplexusként ismert pszichológiai tévhit is ebből a téves benyomásból ered – általában olyan alacsony termetű emberre használják a kifejezést, aki agresszivitással próbálja kompenzálni adottságait.
Forradalmi katonai zseni
Ugyancsak több évszázada tartja magát a tévhit, hogy Napóleon valóságos stratégiai géniusz volt, döntései pedig tévedhetetlenek. Noha az vitán felül álló tény, hogy jó taktikai érzékkel lavírozott a hadjáratok során, a valóságban a nagy számok törvénye diktált, vagyis Napóleon megannyi győzelme mellett legalább annyi véres vereséget is begyűjtött Európa harcmezeiről. Etikai szempontból gyakran megkérdőjelezhető sikereihez ráadásul kiváló tábornokai egyaránt hozzásegítették, nem beszélve a Francia Birodalom anyagi és katonai erőforrásairól.
Igazi zsarnokként uralkodott
Ellentmondásos megítélése uralkodói tevékenységét sem kímélte. Sokan a mai napig könyörtelen diktátorként emlegetik, holott – az olyan valóban zsarnoki intézkedések mellett, mint a titkosrendőrség vagy a cenzúra – számos reform született a neve alatt, melyek javítottak a franciaországi állampolgárok életminőségén. A közoktatás rendszerének kiépítése, a modern jogrendszer megteremtése szintén jelentős rendelkezései közé tartoztak, de emellett stabil, kiegyensúlyozott légkört teremtett az országban, amely ritkaságszámba ment a politikai zűrzavartól hangos kontinensen.
Napóleon lelőtte a Szfinx orrát
A hírhedt legenda szerint Napóleon az 1798-as egyiptomi megszállás során egy ágyúgolyóval törte le az oroszlántestű és emberfejű szobor orrát, melynek azóta nyoma veszett. A műemlékkel kapcsolatos hiedelmek között kétségkívül ez a legismertebb, annak ellenére, hogy némi történelmi vizsgálódás után még egy laikus is könnyen meg tudja cáfolni. A Szfinxnek már jóval Napóleon feltűnése előtt hiányzott az orra, melyet egy német térképész és kutató, Frederic Louis Norden 1730-as években készült rajzai is alátámasztanak.
Valójában megmérgezték
A popkultúrába beszivárgott történelmi személyek életénél már csak a haláluk ad nagyobb okot az összeesküvés-elméletekre. A fennmaradt iratok szerint Napóleon sikertelen visszatérése után az Egyesült Királyság Szent Ilona szigetén hunyt el hosszan tartó betegség – feltételezhetően gyomorrák – következtében. Ezzel szemben szökéséről, kimenekítéséről és
mérgezéséről is legendák születtek, melyek olyannyira elragadták az emberek képzeletét, hogy a múlt században még hajfürtjeit is tudományos vizsgálatok alá vetették,
hogy megbizonyosodjanak az arzén jelenlétéről. A valóságban már gyermekkorától fogva folyamatosan kimutatható volt szervezetében az arzén, mely azonban megegyezett kortársai vizsgálati eredményeivel.
Mítoszát a propagandának köszönheti
És hogy honnan eredtek ezek a mesébe illő történetek? Leginkább a brit és a francia kormány által is bevett módszerként használt propagandából, mely a személyes érdekek előmozdítását, de főként az ellenség renoméjának bemocskolását tűzte ki célul. Napóleon esetében a brit propagandagépezet különösen hatékonyan működött: karikaturisták ásták alá tekintélyét, az újságok pedig elnyomó kegyetlenségét hirdették. A francia kormány mindezt igyekezett a maga javára fordítani és Napóleonból erős kezű, már-már látnoki képességű vezetőt kovácsolni, aki egy igazságosabb társadalom megteremtésére törekszik. Bármi is volt az igazság, Napóleon öröksége tagadhatatlan, de a személyisége és eredményei alaposabb megértéséhez nem árt a popkultúra felszíne alá ásni és felfedni a mítosz mögötti ember életét. Kezdetnek például Ridley Scott legújabb filmjével.
És ha már történelmi hősök, nemrég az anyák megmentőjeként ismert magyar orvos, Semmelweis Ignác életébe is bepillantást nyerhettünk. A premier után készült ajánlónkat itt olvashatod.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons; Columbia Pictures; nőklapja.hu