A pontosság a királyok erénye, vagy ahogy XVIII. Lajos francia király eredetileg mondta, l’exactitude est la politesse des rois, azaz a pontosság a királyok udvariassága. De bármennyire is igyekszel, valahogy sehogy sem sikerül eme erényt magadra erőltetned? Elkésel a munkahelyedről, a baráti találkozókról, a moziból, és a színházba is éppenhogy csak sikerül beesni (de oda is csak azért, mert tudod, hogy a függöny felhúzása után nem engednének be)? Halogatod a nemkívánatos feladatokat, rosszul ítéled meg, mennyi ideig tart bizonyos feladatok elvégzése? Annyira belemerülsz egyes tevékenységekbe, hogy egyszerűen észre sem veszed, mennyi idő telik el? 

Persze mindannyiunkkal megesik, hogy néha egy jó beszélgetés közben nem vesszük észre, hogy elrohant az idő, vagy véletlenül csak megnézünk még egy epizódot kedvenc sitcomunkból, de ha rendszeresen megtörténik veled, és már az ismeretségi körödben is erről vagy híres, akkor valószínű, hogy idővakságod van.

Mi fán terem az idővakság?

Az idővakság kifejezés azt írja le, ha valakinél az idővel való gazdálkodás és az idő múlásának érzékelése tartósan nehézségekbe ütközik. Az idővaksággal küzdő emberek tehát gyakran késnek, nehezen tudják megtervezni a napjukat vagy betartani a határidőket, könnyen elmerülnek időpazarló tevékenységekben anélkül, hogy észrevennék, mennyi idő telt el valójában. Az idővakság nem egy diagnosztizálható betegség, inkább egy köznyelvi kifejezés, amelyet az idő megértésével és kezelésével kapcsolatos tartós nehézségek leírására használnak. 

Az idővakságot gyakran hozzák összefüggésbe az ADHD-val, mivel sok ADHD-s gyermek és felnőtt küzd ezzel. Az ADHD (attention deficit or/and hyperactivity disorder, vagyis figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) mostanában igen divatos kifejezés (ebben a cikkben írtunk arról, hogy egyébként miért nem tanácsos mindenkit lenárcizni vagy ADHD-sozni, magyarán pszichológiai terminusokkal dobálózni).

De nem kell ahhoz ADHD-snak lenni, hogy valaki idővak legyen, vannak más állapotok is, amelyek az időérzékelés zavarához vezethetnek,

például az autizmus, a depresszió és a traumás vagy nem traumás agysérülés okozta neurológiai károsodás.

A szakemberek szerint az idővakság az agy végrehajtó funkcióival, vagyis azokkal a kognitív folyamatokkal és készségekkel áll összefüggésben, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy feltérképezzük és elérjük céljainkat. Bár az idővakság okai még nem teljesen tisztázottak, az elméletek szerint az agy szerkezetében és működésében rejlő különbségek – amelyek gyakran, de mint írtuk, nem mindig az ADHD-hoz kapcsolódnak – hozzájárulhatnak ehhez.

Elnézést, idővakságom van, azt hiszem késni fogok! (Fotó: Canva)

Idővakság, oké, de mit okoz?

Persze mókásan is fel lehet fogni, hiszen te mindig elmondod, hogy nem tiszteletlenség áll az örökös késés hátterében: te vagy a kelekótya barát, akivel a többiek is úgy számolnak, hogy „egyszer majd csak beesik”, és már a szülői értekezleten is hagynak szabadon helyet a többiek. Valójában azonban nem olyan vicces a dolog, mivel igenis negatív hatással lehet az interperszonális kapcsolatokra (gondolj csak a csalódott rokonokra és barátokra), a tanulmányi és munkahelyi sikerekre is. A lekésett határidők, az elfelejtett találkozók és az állandó rohanás érzése megviselheti tehát a mentális és érzelmi jólétet egyaránt. A társadalmi elvárásoknak való megfelelés kényszere ráadásul súlyosbíthatja a bűntudat és az önbizalomhiány érzését is.

Módszerek a jobb időmenedzsment érdekében

Szerencsére vannak olyan stratégiák, amelyek segítenek abban, hogy hatékonyabban kezeljük az időnket, illetve hogy egyáltalán megértsük, hogyan is telik valójában.

1. Tervezd meg a napod!

Bagatellnek tűnik, de igenis sokat segíthet, ha a reggeli kávé mellett leírod, mégis mit szeretnél/kell aznap elvégezned. Írj mellé nagyjából időpontokat is. Ha látod (akár) papíron, hogy mennyi minden vár rád, könnyebben kihúzhatsz olyat, amit nem feltétlenül kell aznap megtenned, így több időd marad a valóban elvégezendő feladatokra. 

2. Hozz létre vizuális idővonalakat!

Használj eszközöket, például naptárakat, tervezőket vagy digitális alkalmazásokat vizuális idővonalak létrehozásához. A színkódolt ütemtervek segíthetnek kiemelni a különböző feladatokat és eseményeket, és világos áttekintést nyújtanak a napról vagy a hétről.

3. Állíts be riasztásokat és emlékeztetőket!

Arra például tökéletes eszköz az okostelefon (vagy más egyéb eszközünk), hogy időben átmenetet teremtsen a tevékenységek között. Ezek a hallható jelzések hasznos figyelmeztetésként szolgálhatnak a fókuszváltáshoz anélkül, hogy túlterheltnek éreznénk magunkat. 

4. Bontsd fel a feladatokat kisebb lépésekre!

Ez nemcsak az átfogó célt teszi kevésbé ijesztővé, hanem segít az idő pontosabb becslésében is. Ez egyébként már csak egy takarítás megtervezéséhez is jó fogódzó lehet.

5. Legyenek rutinjaid!

A következetes rutinok hatékony eszközök lehetnek az idővakság kezelésében. Az egyes tevékenységek köré kialakított szokások strukturáltságot és kiszámíthatóságot biztosíthatnak.

6. Gyakorold a tudatosságot és az időtudatosságot!

Az időtudatosság fokozása érdekében végezhetünk tudatossági gyakorlatokat is. Az olyan technikák, mint a meditáció és a mély légzőgyakorlatok segíthetnek a jelen pillanatban maradni, ez pedig már önmagában sokat adhat hozzá ahhoz, hogy felmérjük, éppen mit kell csinálnunk.

Ha olvasnál még a jó időgazdálkodásról, ajánljuk figyelmedbe ezt a régebbi Nők Lapja cikket, amelyben többek között az Eisenhower-mátrixról is szó van.

Kiemelt kép: Canva/nőklapja.hu