Szendvicsgenerációnak azt a középkorú, nagy létszámú életkori csoportot szokás nevezni, melynek tagjai anyagilag még gondoskodnak gyermekeikről, jellemzően eltartják őket, és emellett az idős szüleiket sújtó terhekben is osztoznak, úgy érzelmi és egészségügyi szükségletek tekintetében, mint anyagilag. Ez a 40-50 év közötti generáció a többieknél közvetlenebb rálátással rendelkezik a többi korcsoportot érő kihívásokra, és jellemzően ők azok, akik igen korán megtapasztalják a saját bőrükön, hogy a nyugdíjas életkor gyakran a korábbi életszínvonal csökkenésével, sok esetben pedig akár kifejezett anyagi gondokkal is járhat. Talán ez is közre játszhat abban, hogy az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár megbízásából készült friss kutatás szerint ők tesznek legtöbbet a jövőjük biztonságáért.
Tudatos szülő, tudatos gyerek
Az aktív korúak közül a 40-49 év közöttiek körében a legmagasabb azok aránya (81%), akik több-kevesebb rendszerességgel megtervezik a kiadásaikat – közülük minden negyedik ezt havonta, vagy akár gyakrabban is megteszi. Fontos, hogy a generáció tagjainak egy része a felelős pénzügyi gondolkodást igyekszik átadni a gyermekeinek is. Arra a kérdésre, hogy volt-e otthon a családban pénzügyi tervezés, és bevonták-e őt abba, a 16-19 évesek 29 százaléka válaszolt igennel – messze a legmagasabb az összes mért korosztályon belül.
Az időzítés a kulcs
A 40-49 évesek rendelkeznek a legnagyobb arányban nyugdíjmegtakarítással (36%), megelőzve ezzel mind a náluk fiatalabbakat, mind az idősebbeket (a 30-39 év közöttiek 22%-a, az 50-59 évesek 28%-a rendelkezik saját bevallása szerint nyugdíjmegtakarítással).
A nyugdíjmegtakarítás megkezdésének legideálisabb időpontját minél korábbra, akár a harmincas életévekre célszerű időzíteni,
így itt is elmondható, hogy a szendvicsgeneráció ismerte fel ezt leginkább.
Élelmiszervásárlás közben is legyünk tudatosak! (Fotó: Canva)
A tücsök és a hangya esete
A kutatás arra is rákérdezett, hogy milyen gyakran és milyen típusú felesleges kiadások vannak a magyar aktív lakosság körében. A válaszadók fele vallotta, hogy időnként vagy akár rendszeresen van utólag már feleslegesnek ítélt kiadása. Itt egyértelműen megfigyelhető, hogy ahogy idősödik az ember, egyre csökken a felesleges kiadások gyakorisága: míg a 16-19 évesek kétharmada vallotta be, hogy van felesleges kiadása, addig ez az arány az 50-59 éves korosztályban már „csak” 45%. Kiderült, hogy
a hirtelen „felindulásból elkövetett” vásárlás (56%) mellett az élvezeti cikkekre (33%) és a feleslegesen vett élelmiszerre (21%) költött kiadást szoktuk leggyakrabban utólag megbánni.
A felesleges vásárlásokat számos praktikával ki tudjuk védeni, írhatunk bevásárlólistát, figyelhetjük az akciókat, illetve alapszabály, hogy éhesen ne menjünk bevásárolni. A költések tervezésével felszabadult összegeket pedig akár megtakarításainkat is gyarapíthatjuk.
Ebben a cikkben szakácsok tippjeit szedtük össze azért, hogy mérsékelhessük az élelmiszervásárlás során a pazarlásunkat.
Kiemelt kép: Canva
