Legutóbb Vladimir Migutin fotográfus döntött úgy, hogy lencsevégre kapja a sok helyen még mindig erős sugárzással szennyezett zóna néhány pontját. A különleges látványt nyújtó, infravörös fotóin megjelenik a híres pripjatyi uszoda nagymedencéje az ugrótoronnyal, az elhagyott vidámpark, az omladozó paneltömbök között feltűnő óriáskerék, az evakuált falvak nevét tartalmazó emlékmű, az egykor embereket szállító trolibusz roncsa vagy Simon, a róka, aki a helyszínre érkező turistáktól rendszeresen ételt vár.
„Spontán döntés volt – jegyezte meg Vladimir. – 1986-ban születtem Fehéroroszországban (ugyanabban az évben, amikor a csernobili katasztrófa történt), 5 éves koromban a családom elhagyta a Szovjetuniót. Szerettem volna felidézni a gyerekkoromat, ezért felkerestem néhány régi barátomat Minszkben. Ekkor jött az ötlet, hogy mi lenne, ha kis kitérőt tennék Csernobilba. Csatlakoztam egy csoporthoz, belépési engedélyt is kaptam, így ellátogattam a helyszínre. Az egyetlen kihívás az volt, hogy elnyomjam magamban azt a hiedelmet, miszerint ez a hely nagyon veszélyes. Természetesen azokra a tiltott területekre nem látogattunk el, ahol még a mai napig halálos a sugárzási szint, de így is nagyon nehéz leírni azt az atmoszférát, ami a túra alatt fogadott minket. Egy kicsit olyan volt, mint valamiféle paradicsom – ahogy a természet próbál felülkerekedni a romok fölött, és legyőzni az emberi pusztítást.”
Vladimir képei magukért beszélnek:
Szöveg: D. E.
