Az emlősök hőszabályozása, megjelenése és öregedési folyamatai merőben eltérnek a hüllők, kétéltűek anatómiájától és működésétől. Egy új tudományos felvetés pedig éppen ehhez – vagyis az emlősöknél és a hüllőknél megfigyelhető öregedési folyamatok különbségeihez – kapcsolódik. A Birminghami Egyetem mikrobiológus professzora, Joao Pedro de Magalhaes szerint pedig ennek köszönhető, hogy az emlősökhöz – köztük az emberhez – képest kevésbé látványos a hüllők és kétéltűek idősödése, sőt egyes fajok az öregedésért felelő genetikai fenotípusok teljes hiányát mutatják. 

A mezozoikum nevű földtörténeti korban, a dinoszauruszok uralma alatt, amikor ők voltak a domináns ragadozók a Földön, az emlősök éjszakai lények, kistestűek és igencsak rövid életűek voltak – vagyis a hüllők jelenléte miatt a tápláléklánc alján kullogtak. Joao azt feltételezi, hogy a korai emlősökre nehezedő, 100 millió évig tartó evolúciós nyomás – a túlélésért folytatott gyors szaporodás érdekében – idővel a hosszú élethez kapcsolódó gének elvesztéséhez vagy inaktiválásához vezetett.

Élet az őshüllők árnyékában

„Bár az emlősök – például az emberek – alapvetően hosszabb élettartamra is képesek, azonban ezt a dinoszauruszok korából származó evolúciós korlátok között teszik” – vallja a tudós, aki szerint az ember még a meglévő átlagnál is hosszabb életre lehetne képes, illetve lassabban öregedne e régről fennmaradt evolúciós nyomás hiányában. Vagyis a dinoszauruszok egykori fenyegetése és dominanciája miatt manapság genetikai fennakadásokkal élünk, így meglepően gyorsabban és látványosabban öregszünk, mint a legtöbb hüllő – legalábbis a feltételezés szerint.  

Az embernél is tovább élő hüllők híres mai példái a teknősök, amelyek akár 190 évig is élhetnek. De érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy egyes emlősök időközben szépen felzárkóztak, és valóban nagyon hosszú ideig élnek, mint például a leghosszabb életű emlősökként emlegetett grönlandi bálnák. Élettartamuk akár a 200 évet is meghaladhatja, mivel olyan egyedi és rejtélyes gének birtokában vannak, melyek képesek kijavítani a DNS-károsodásokat, és a szívbetegségekkel, rákos sejtekkel szemben is ellenállóbbá teszik az állatokat – derült ki egy korábbi, 2015-ös kutatásból, melyet többek között szintén Joao Pedro de Magalhaes vezetett.

Grönlandi bálna (Fotó: Todd Cravens/Unsplash)

Ami pedig az embereket illeti, várható élettartamunk országonként eltérő, de a World Data adatai alapján az átlagéletkor globálisan nők esetében 73,9, férfiak esetében pedig 68,9 életév lehet (az Európai Unión belül 83,3 és 77,7). Mindazonáltal a világ egyes részein még az átlagnál is hosszabb élettartam várható. Az úgynevezett kék zónákban – Szardínia (Olaszország), Okinawa (Japán), Nicoya (Costa Rica), Loma Linda (USA), Ikara (Görögország) – élnek a világ legidősebb és legegészségesebb emberei, akik alacsonyabb arányban szenvednek krónikus betegségekben, és a helyi szokásoknak és hagyományoknak, például a mediterrán vagy növényi alapú étrendnek, az életvitelnek, a fizikai aktivitásnak és az összetartó közösségeknek köszönhetik hosszú és egészséges életüket.

A kutatók véleménye ugyan megoszlik abban a kérdésben, hogy a hosszú életet illetően a gének vagy inkább az életmód döntőek-e, mindenesetre a kék zónák matuzsálemi korú lakóinak életvitele példaértékű, és tény, hogy az egészséges táplálkozás, a szellemileg és fizikailag is aktív, alkohol- és cigarettamentes élet a tudósokat is közelebb viszi az igazsághoz. Akit egyébként mélyebben is érdekel a kérdés, a Netflixen szuper dokumentumfilmet talál a témában Éljünk 100 évig: A kék zónák titkai címen. 

Joao szerint a világban számtalan példát láthatunk az evolúciós javulásra és regenerálódásra, gondoljunk csak a kék zónák és a grönlandi bálnák esetére. Azonban az még a jövő zenéje, hogy ezt rövidebb életű őseink korlátai között tesszük-e, vagy éppen a jelenlegi élethez alkalmazkodva vetkőzzük le magunkról a belénk kódolt nyomást.

Mindenesetre az új genetikai feltételezés a jövőben talán hasznos segítség lehet az idős korral összefüggő betegségek – például a demencia, az Alzheimer-kór és a stroke – elleni harcban. A tudósok szerint bár egyelőre csak egy hipotézisről beszélünk, sok izgalmas kérdést lehet felvetni vele kapcsolatban – többek között például azt, hogy az emlősöknél részben talán a gyors öregedési folyamatok miatt lehet magasabb a rákos megbetegedések kialakulásának kockázata.

Bár elsőre nem hangzik rosszul, az öregedés lelassításának kísérletei a kritikusok szerint veszélyesek is lehetnek a társadalomra nézve – kattints ide a részletekért!

Kiemelt kép: Joyce Adams/Unsplash