Minden évszaknak megvannak a maga kihívásai. A megszokott házon belüli teendőkön túl tavasszal a virágoskert ad extra feladatokat, nyáron a vetemény igényel több gondoskodást, ősszel pedig megkezdődik a felkészülés a hideg időszakra. Úgy tűnik, körülöttük minden más változásban van, a kártevők azonban szüntelenül jelen vannak, ráadásul a téli hónapokra különösen nagy fejtörést okozhatnak illetéktelen beköltözésükkel.
Az egerek, patkányok és mezei pockok némi élelem és meleg reményében húzódnak be otthonainkba, a hívatlan vendégek azonban a alapvető bosszúságon túl jelentős károkat is okoznak, az általuk terjesztett betegségekről nem is beszélve. A kellemetlen poloskák, pókok és csótányok után ezúttal a szezonális rágcsálók nyomába eredünk, legalábbis megpróbáljuk kicselezni őket az alábbi házi praktikákkal.
Rágcsáló kisokos, avagy ismerd az ellenséget
Hazánkban többféle rágcsálóval találkozhatunk, sőt, a már említett emlőscsaládokon belül további alfajokkal is meg kell küzdenünk közvetlen környezetünkben a tél beálltával. Ilyen gyakori kártevő például a házi egér, a mezei egér, a güzüegér, a vándorpatkány vagy a házi patkány, az egyébként ártalmatlan fajták mellett ők azok, akik a leginkább megkeserítik életünket. Amint beköszönt az ősz, behúzódnak a padlásra, a kerti lakba vagy a pincébe, rosszabb esetben azonban lakóterünkben is összefuthatunk velük az éjszaka közepén.
Mivel mindenevők, gyakorlatilag bármit képesek megrágni, ami az útjukba kerül, súlyos károkat okozva ezzel otthonainkban, a szigetelésben, az elektromos vezetékekben,
ürülékükkel, vizeletükkel és nyálukkal pedig komoly betegségeket terjesztenek. Többek között fertőző agyhártyagyulladást, szalmonellafertőzést, de akár még veszettséget is átadhatnak az embernek, ezért a legfontosabb teendőnk mindenekelőtt a megelőzés. Ha pedig már megtörtént a nem kívánt beköltözés, a vegyszeres megoldásokon túl környezetbarát praktikákkal és egyéb házi trükkökkel is szembeszállhatunk a bosszantó rágcsálókkal.
Így védekezz otthon a kártevők ellen
Szüntesd meg a hézagokat!
Kártevők szempontjából a ház legnagyobb gyengepontjai az aprócska rések, a vezetékek körüli repedések vagy a nyílászárók hézagai. Ilyenkor egy alapos átvizsgálás után a tömítések lehetnek a leghatékonyabb fegyvereink, melyekkel elzárhatjuk az apró, szabadon hagyott lyukakat – a folyékony felülettömítő anyagok például különösen praktikusak, de használhatunk kimondottan rágcsálók elleni pasztát vagy üvegszilánk-darabokkal kikevert gipszet is.
Győződjünk meg arról, hogy a tető és az ereszcsatornák is épek, az itt keletkező repedések egyaránt remek búvóhelyek lehetnek a rágcsálók számára. És ha már búvóhely, a tűzifát tároljuk inkább a háztól távolabbi területen, mivel a farakások között ugyancsak megtelepedhetnek. De ne hagyjuk túl sokáig kint a szemetet sem, valamint kerítsük el a komposztot és a garázst – főleg a motorháztetőt – se felejtsük el rendszeresen ellenőrizni.
Ügyelj a nedvességre!
A rések megszüntetése szigetelés szempontjából sem utolsó, mivel a rágcsálók igencsak jól érzik magukat a meleg, párás környezetben. Amennyiben pincénkben vagy otthonunk belső részein is magas a páratartalom, vessünk be speciális párátlanító készüléket és gondoskodjunk arról, hogy a csöpögő csapok és a szivárgó csövek problémája is mielőbb megoldódjon. Ezenfelül szellőztessünk minél gyakrabban, inkább rövidebb ideig, de legalább napi kétszer engedjünk be friss levegőt a nappali időszakban.
Zárd el a táplálék forrásokat!
Talán ezt a pontot kell a legkevésbé megmagyarázni, hiszen jól tudjuk, hogy a rágcsálók elsősorban élelemért húzódnak be a meleg házba. Ráadásul mivel fogazatuk folyamatosan növésben van, egyfolytában rágniuk kell valamit, rosszabb esetben pedig a választásuk épp a mi konyhai maradékainkra esik. A folyamatos rendetlenség, a zsúfolt, sötét környezet konkrétan felhívás keringőre, ezért ha egy mód van rá, takarítsunk rendszeresen – időnként a kamrában is –, kint hagyott élelmiszereinket pedig mindig tartsuk fólia alatt vagy zárható dobozban, ezzel nem biztosítunk számukra könnyű hozzáférhetőséget.
Elrettentés természetesen
Ha nem preferáljuk a vegyszeres vagy más kíméletlen módszereket – bár van az a helyzet, amikor sajnos már csak ezek segítenek –, választhatunk humánusabb megoldásokat is. Ilyenek például az ultrahangos rágcsálóriasztók, melyek 20 és 35 kHz közötti hang kibocsátásával rettentik el a betolakodókat, de használhatunk élve fogó csapdákat, melyekből a hagyományostól a drótkalitkán át az elektromos verziókig számtalan típust megtalálunk az üzletekben.
Készíthetünk kelepcét saját magunk is befőttesüvegből és egy kis darabka szalonnából vagy dióból, amit csaléteknek behelyezünk, míg a különféle illóolajokkal inkább az állatok távol tartását, mintsem bevonzásukat segíthetjük. A borsmenta szaga állítólag taszítja a rágcsálókat, ahogy az ecet, a levendula és a fekete bors sem épp a kedvencük. A macskatartás szintén remek alternatíva, de ha nem szeretnénk emiatt új szőrős családtagot, egy-egy bejárati ajtó elé kihelyezett kutyaszőrcsomó bizonyos mértékben ugyancsak elrettentő lehet. A baglyok szintén remek biofegyverek, csalogassuk őket kertünkbe költőládákkal, melyeket a fákra könnyedén felszerelhetünk.
A madárbarát kert kialakítása azonban nem csupán a kártevők szempontjából fontos. Ilyenkor egyre kevesebb ennivalót találnak maguknak a nálunk telelő fajok, ezért sem mindegy mi kerül abba a madáretetőbe, ahová szívesen jönnek a szárnyasok.
Kiemelt kép: Getty Images