A kutatások azt mutatják, hogy nem egyszerűen szabad örülni, hanem egyenesen kell, mert a jó hírek egyaránt javítják a mentális és a fizikai egészséget, így összegyűjtöttük, hogy a sok nyomasztó dolog mellett mi minden jó történt az esztendőben. A negatív hírek gyakori fogyasztása megemeli a kortizol stresszhormon szintjét, ami hosszú távon nemcsak a kedélyre, de az egészségre is rossz hatással van, például a szervezet nem tudja természetes módon szabályozni a vérnyomást. Szerencsére a dolog fordítva is működik! Nathaniel Lambert, a Brigham Young Egyetem kutatója arra jutott, hogy sokkal boldogabbak azok, akik több szívmelengető, reményt keltő újságcikket olvasnak, és meg is osztják őket az ismerőseikkel. Ráadásul a folyamat öngerjesztő: ha valaki jó híreket hall, illetve működő megoldásokról, járható utakról olvas, akkor motiváltabbá válik a cselekvésre, mert úgy érzi, a saját kezében van az élete.
Leszel a barátom?
A Collins szótár honlapokat, újságokat és a közösségi médiát pásztázva az esztendő végén mindig kihirdeti az év szavát. Idén a mesterséges intelligencia kifejezés nyert, 2023-ban négyszer annyit használtuk, mint korábban. A kutatásokból kiderül, hogy régiónként hatalmas különbség mutatkozik abban, hogy a mesterséges intelligenciára úgy tekintünk-e, mint ami idővel elveszi a munkánkat, vagy úgy, mint egy eszközre, amely megkönnyíti a hétköznapjainkat. A kérdés a tudósokat és a döntéshozókat is foglalkoztatja (de az irodalmárokat is, lapunkban például Vámos Miklóstól is olvashat egy írást róla a 37. oldalon), ezért novemberben megrendezték az első biztonsági csúcstalálkozót, ahol huszonnyolc ország írt alá egy megállapodást a mesterséges intelligencia legkockázatosabb formáinak kezeléséről. Ezenkívül is számos jó hírt találunk a témában.
Orvos és zenész
Svéd kutatók nyolcvanezer nő bevonásával tesztelték, mire képes a mesterséges intelligenciával elvégzett diagnosztika. A hagyományos vizsgálatnak alávetett felvételek közül 203 nő esetében szűrtek ki mellrákot, míg a mesterséges intelligencia 244 megbetegedést talált. A fals pozitív eredmények aránya mindkét csoportban megegyezett, 1,5 százalékos volt, tehát nem arról van szó, hogy a mesterséges intelligencia több egészséges nőt nyilvánított rákosnak.
A Szingapúrban gyártott EMMA (Expert Manipulative Massage Automation) egy lépéssel közelebb visz a jövő robotmasszőreihez. A mesterséges intelligenciával ellátott masszázsgépeket jelenleg a világ tizennégy különböző pontján tesztelik, idővel az ilyen gépek enyhíteni tudják a szakemberhiányt a fizioterápiás központokban és kórházakban.
A mesterséges intelligencia segítségével sikerült „feltámasztani” néhány holt nyelvet, az Equator AI YouTube-csatornán meghallgathatjuk, hogyan hangzott például az óangol, az akkád, a sumer és az ősi kínai nyelv.
1994-ben Yoko Ono eljuttatott McCartney-hoz egy „Paulnak” feliratú kazettát, amelyen több szám is szerepelt, ezeket New York-i lakásán Lennon a zongoránál ülve vette fel. John Lennon mesterséges intelligenciával helyrehozott 1977-es eredeti hangját, valamint George Harrison 1995-ben felvett gitározását is felhasználva idén megszületett az utolsó Beatles-felvétel, a Now and Then.
Előtérben a nők
A nemek közti egyenlőség a világ nagy részében még csak álom, de a nőjogi, társadalmi kérdésekben is észre kell vennünk a pozitív példákat.
A történelem során először választottak nőt a Navajo Nemzet Tanácsának élére, a döntést sok őslakos jelzésértékűnek és ünnepelendőnek tartja. Crystalyne Curley két évig tölti be a tisztséget, és igyekszik „szeretettel, együttérzéssel és a mások iránti tisztelettel” vezetni népét.
A Fülöp-szigeteki Vogue áprilisi címlapjára egy százhat éves asszony került, ezzel ő lett a valaha volt legidősebb ember, aki egy újság borítóján szerepel. A párizsi divathét egyik fő szenzációja volt a L’Oréal Walk Your Worth bemutatója, amelynek keretében a hetvennyolc éves Helen Mirren modelleket megszégyenítő magabiztossággal vonult végig a kifutón.
Az Amerikai Egyesült Államokban a nők egyre nagyobb arányban képviseltetik magukat a magas keresettel járó állásokban. A tíz legjobban fizető szakmában 1980-ban tizenhárom százalék volt a nők aránya, idén már harmincöt. A magas presztízsű állásokhoz szükséges diplomák megszerzésében is szintet léptek, a fogorvosi, orvosi és jogi doktor képesítést szerzők fele nő.
Ana-Catarina Pinho-Gomes, az Imperial College London kutatója publikálta azt a tanulmányt, amely százötven országot elemezve megállapította, hogy ahol nagyobb a nemek közötti egyenlőség, ott a nők és a férfiak is nagyobb valószínűséggel élnek tovább. A lányok oktatáshoz való hozzáférése az egész közösségük egészségére hosszú távú hatást gyakorol.