Számtalan kiskorú tűnik el évente nyomtalanul, és sajnos a legtöbb esetben megoldatlan marad az ügyük (mint eddig a háromévesen kámforrá vált Madeleine McCann esetében), vagy rosszabb, már csak a haláluk ügyében nyomozhatnak a hatóságok. A már 17 éves brit Alex Battyt 2017 óta keresték, miután az édesanyjával és a nagyapjával nem érkeztek vissza Angliába egy spanyolországi nyaralásról.

A BBC szerint Alexre december 13-án figyelt fel egy futár a francia Pireneusok lábainál. A férfi miután rákeresett Alex nevére az interneten, rájött, hogy már régóta körözik, értesítette a rendőrséget és el is fuvarozta a fiút Toulousba. Alex elmondta a sofőrnek, hogy már négy napja úton volt, és az volt a terve, hogy segítséget kér valamelyik nagyvárosban. Bár a véletlennek köszönhetően, de így szerencsére hamarabb akadt segítsége.

„‬Helló, nagyi, Alex vagyok. Toulouse-ban, Franciaországban vagyok. Nagyon remélem, hogy eljut hozzád ez az üzenet. Szeretlek, és haza akarok menni”

– üzente nagymamájának nem sokkal a megtalálása után a fiú Facebookon. Az értesülések szerint a fiú már visszatérhetett Nagy-Britanniába, és nagymamájával – aki a hivatalos gyámja – is találkozhatott.

A saját családja vitte el

A fiú nagymamája már 2018-ban is azt nyilatkozta a BBC–nek, hogy szerinte valamilyen spirituális közösségbe vihette az anyja és nagyapja Alexet. Bár a párosnak nem volt felügyeleti joga, 2017-ben egy előre egyeztetett és engedélyezett spanyolországi nyaralásra utaztak a fiúval Manchesterből a spanyolországi Marbellára egy hétre. Alexet viszont azon a napon látták utoljára egy malagai kikötőben, amikor haza kellett volna érkeznie. Mint kiderült, a francia Pireneusokba vitték, ahol egy vándorló közösséghez csatlakoztak, és gyakorlatilag folyamatosan egyik helyről a másikra meneteltek az elszigetelt völgyekben. A nagymama korábban arról is beszélt, hogy abban az időben, amikor eltűntek, Alex anyja és nagyapja alternatív életmódok után nézelődött, és még azt sem akarták, hogy iskolába járjon a fiú. Az eltűnést követően arra tippelt, hogy talán Marokkó környékén lehetnek valamilyen kommunában. 

Alex Batty (középen) eltűnt édesanyjával, Melanie Battyvel és nagyapjával, David Battyvel (fotó: GMP)

A párost továbbra is körözik Alex eltűnése miatt, de így, hogy sikeresen megszökött tőlük valószínűleg olyan információkat tud majd szolgáltatni a hatóságoknak, amivel a nyomukra bukkanhatnak – bár a fiú a megtalálójának nem árulta el, hogy honnan is kezdte a sétálást. A manchesteri rendőrség szóvivője azt nyilatkozta, hogy kapcsolatban állnak a francia hatóságokkal, hogy védelmi intézkedéseket vezessenek be, és további vizsgálatokat indítanak az ügyben. 

Amikor a szülő az elrabló

Alex története pozitív végkimenetellel zárult, de nem tudhatjuk, hány olyan gyerek van a világon, akik nem voltak annyira szerencsések, mint ő. Bár arányaiban elég alacsony azoknak a gyermekrablásoknak a száma, ahol a szülő vagy közeli hozzátartozó az elkövető, vajon mi állhat egy ilyen cselekedet hátterében? Mivel nem vagyunk az összes tény birtokában, messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni ebben az esetben, viszont megemlítenénk pár tényezőt, ami idáig vezethet. 

Vita a gyermek felügyeletén 

Az egyik fő tényező, amely szülőt arra késztethet, hogy elrabolja saját gyermekét, egy keserű és hosszú ideig tartó gyerekfelügyeleti vita. A válás intenzív érzelmeket vált ki, és néhányan extrém intézkedéseket is megkísérelhetnek a gyermekfelügyelet fenntartása vagy visszaszerzése érdekében. A kapcsolat elvesztésének félelme hajthatja az embereket drasztikus lépésekre, amelyeket az a meggyőződés táplál, hogy cselekedeteik a gyermek érdekeit szolgálják.

Mentális zavar

A pszichológiai tényezők szintén jelentős szerepet játszanak a szülői elrablások eseteiben. A mentális egészségproblémák, mint például a depresszió, szorongás vagy személyiségzavarok, károsíthatják az ítélőképességet és hozzájárulhatnak az impulzív döntéshozatalhoz. A mentális egészséggel küzdő szülők gyakran úgy érzékelhetik az elrablást, mint egy megoldást a gyermeküket elképzelt fenyegetésektől vagy veszélyektől való védelemre, gyakran felismerve cselekedeteik potenciális káros hatásait.

Anyagi nehézségek

A pénzügyi nyomás tovább súlyosbíthatja a családi egységben már esetlegesen fennálló feszültségeket, olyan környezetet teremtve, amely alkalmas drasztikus intézkedésekre. Azokban az esetekben, amikor egy szülő gazdasági nehézségektől érzi magát túlterheltnek, az elrablást menekülési lehetőségként vagy a gyermek jólétének biztosításaként értelmezheti, eltávolítva őket a vélt pénzügyi instabilitás forrásától.

Társadalmi vagy kulturális tényezők

A családi dinamikáról, az erkölcsi értékekről és a szülői jogokról szóló kulturális normák és elvárások arra késztethetik az embereket, hogy az erkölcsi szempontból helyesnek vélt dolgokért túllépjenek a jogi határokon. Extrém esetekben kulturális vagy társadalmi nyomások felülbírálhatják a személy racionális ítéletét, késztetve őket, hogy saját kezükbe vegyék a dolgokat.

Bosszúvágy vagy kontroll

A szülői elrablás lehet a bosszú vagy a kontroll megnyilvánulása. Amikor a kapcsolatok keserűvé válnak, extrém helyzetekben egy szülő azért is elrabolhatja a gyermeket, hogy bosszút álljon a másikon vagy kifejezze az irányítását. A gyermek jelenlétének manipulálása egy nagyobb hatalmi harc eszközévé válik, ahol a gyermek tudtán kívül a szülők harcaiban egy-egy bábúvá válik.

Bár szerencsére nem egy gyakori jelenségről beszélünk, azoknak a tényezőknek a megértése, amelyek hozzájárulnak a szülői elrabláshoz, kulcsfontosságú a hatékony megelőzési és beavatkozási stratégiák kifejlesztése szempontjából. A nyílt kommunikáció és az empatikus környezet elősegítése révén a társadalom hozzájárulhat a szülői elrablás eseteinek minimalizálásához, és mind a szülők, mind a családi viszály közepette ragadt gyermekek jólétének biztosításához.

Nemrég Texasban került elő nyolc év után egy tini, akit – utólag kiderült – a saját családja tartott fogva. Kattints ide a döbbenetes részletekért!

Kiemelt kép: Canva