Mindannyian tapasztaltuk már, hogy a természet közelsége jó hatással van a közérzetünkre. A tudomány is alátámasztja, hogy a zöld növények látványa és a madárcsicsergés nemcsak érzelmileg, de fizikailag is fokozhatják az általános jólétet.
Továbbá a természetben való tartózkodás serkentheti a kreativitást, növelheti a koncentrációt, a fizikai aktivitást, és bizonyítottan hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez is. Nem véletlen tehát, hogy rohanó, folyamatosan változó világunkban különös megnyugvást jelent, ha alkalomadtán visszatérhetünk feltöltődni oda, ahol az állandóságé a főszerep.
Egy, a Science of the Total Environment című folyóiratban megjelent tanulmány nemrég pedig egy genetikai okot is talált arra, hogy miért érdemes minél több időt töltenünk a természetben. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem munkatársa, Aaron Hipp szociálökológus és csapata a zöldövezetek sejtszintű hatásait vették górcső alá, és azt tanulmányozták, hogy a természetközelség milyen mértékben lehet képes ellensúlyozni a káros környezeti ártalmakat.
A kutatók összesen 7827 embert, illetve azok lakókörnyezetét vizsgálták meg. Eredményeik pedig arra engednek következtetni, hogy a parkkal, fával, erdővel vagy egyéb növényzettel teli területeken élők telomerjei (vagyis a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz, ami megakadályozza, hogy a kromoszómavégek összetapadjanak, és ami sejtosztódás során a DNS-t is védi) hosszabbak voltak – függetlenül attól, hogy ki milyen mértékben fogyasztott vagy nem fogyasztott alkoholt és dohánytermékeket.
Mit is jelent ez pontosan?
Minden egyes alkalommal, amikor egy sejt osztódik, a benne lévő telomerek rövidülnek. Amikor túl röviddé válnak, nem tudnak továbbosztódni a genetikai anyagok, minek következtében a sejtek is elhalnak. Azaz a telomerek a sejtek elhasználtságát, magyarán a biológiai életkort is jelzik – vagyis azt, hogy mennyit öregedett a testünk a saját életkorunkhoz, illetve az átlaghoz képest. A hosszabb telomerek tehát lassabb öregedést és hosszabb élettartamot jelentenek.
Kapcsolódó
Egyre többen vágnak bele a Kéktúrába
A kutatók szerint a zöldterületek közelsége akár 2,2-2,6 évvel is csökkentheti az öregedési folyamatokat.
És hogy a telomerek milyen gyorsan kopnak el, illetve rövidülnek, azt számos tényező, többek között a stressz is befolyásolhatja. Ahogyan feljebb is említettük, a természet csodát tesz az emberi szervezettel – pedig a mai kor embere minden eddiginél jobban elszigetelődött tőle. A tudósok szerint részben ez az elszakadás okolható a körülöttünk lévő természeti világ rohamos pusztulásáért, ami csak úgy fordítható vissza, ha újra harmóniába kerülünk egykori természetes élőhelyünkkel, a természettel.
A természet jótékony hatásait bizony a biológiai életkorunk is meghálálja (Fotó: Unsplash)
Persze a természet előnyei csak egy bizonyos pontig hatnak. Amikor a kutatócsoport figyelembe vette az olyan kockázati tényezőket, mint a légszennyezettség, a zöldterületek pozitív hatásai egy csapásra semmivé lettek. Nem beszélve arról, hogy a kutatás a társadalmi egyenlőtlenségekre és a gazdasági szegregáció kérdésére is rávilágított, melyek adott esetben a zöldterületekhez való hozzáférést is korlátozhatják (gondoljunk csak a szegényebb vidékekre vagy városi negyedekre, tóparti beépítésekre és a természet lágy ölét elfoglaló luxus nyaralókomplexumokra).
De jó hír, hogy ha nincs a környékünkön zöldterület, akkor is megtalálhatjuk a módját annak, hogy újra kapcsolatba lépjünk a természettel: mozduljunk ki minél többször, járjunk sokat kirándulni, alakítsunk ki egy minikertet az erkélyünkön, vagy népesítsük be a szobát zöld beltéri növényekkel (a zöld szín ráadásul a fengsuj, vagyis a kínai térrendezés tudománya szerint is kifejezetten hasznos). Az, hogy hol élünk, milyen életvitelt folytatunk, mit eszünk és mennyi mindennek vagyunk kitéve, mind-mind hatással lehetnek tehát a biológiai életkorunkra – amiről bizony a kék zónák matuzsálemi korú lakói is tudnának mesélni.
Tudtad, hogy a füves pázsit bizsergető érzése nemcsak ellazít, de számos egészségügyi előnnyel is jár? Kattints ide, és megtudhatod, hogy miért érdemes minél több időt töltenünk mezítláb a természetben.
Kiemelt kép: Chad Madden/Unsplash
