Tizenegy napja kezdődött a téli olimpia, amelynek idén Dél-Korea ad otthont. A tegnapi női síakrobatika félcső számon magyar induló is volt, az amerikai születésű Elizabeth Swaney. Meglepő szereplése miatt azóta az egész világ róla beszél. Ennek kapcsán összegyűjtöttük az olimpiák történetének eddigi legfurcsább és legkellemetlenebb, ugyanakkor megmosolyogtató és valahol elgondolkodtató szerepléseit.

A félig magyar származású Elizabeth Swaney, a téli olimpia hétfői női síakrobatika félcső verseny selejtezőjén 24 indulóból az utolsó helyen zárt, így a keddi fináléba már nem került be. A 33 éves hölgy úgy siklott végig a pályán, hogy közben egyetlen akrobatikus mutatványt sem adott elő. A „táv” végére sajnos annyira elfáradt, hogy a félcső tetejére sem jutott fel, így a célnál lévő fotósoknak egyetlen képet sem sikerült készíteni róla. A zavarba ejtő szereplés híre azóta az egész világot bejárta, a helyszínen a külföldi stábok is megrohamozták a sportolót, aki a kínos versenyszám után is pozitív maradt:

„Elégedett vagyok, örömmel tölt el, hogy részt vehettem az olimpián, bár sokkal jobban is sikerülhetett volna a szereplésem, ha nem vagyok ennyire ideges. A célom az volt, hogy a következő generációkat inspiráljam ebben a sportágban, illetve szeretném, hogy Magyarországon is népszerűbb legyen a sport.”

Nem ő volt  az egyetlen az olimpiák történetében, akinek a félresikerült szereplés hozta meg a hírnevet. Íme néhány emlékezetes versenyző, akikért kitartásuk és lelkesedésük miatt azóta is rajongunk:

1988 – a jamaicai bobcsapat

A kanadai olimpián részt vett jamaicai bobcsapat szereplésére nagy valószínűséggel mindenki emlékszik, hiszen 1993-ban még egy mozifilm is készült a történetükről, amely idehaza Jég veled! címen vált ismertté. A négy jamaicai sportoló a valóságban is bob nélkül érkezett a versenyre, de szerencsére a versenytársak megszánták őket, és kaptak egyet. Az olimpián hivatalos eredményt végül nem tudtak felmutatni, mivel a döntő futamban elveszítették az irányításukat a szán felett, és felborultak.

1988 – Michael Edwards

Nem a jamaicai bobcsapat volt az egyetlen, amelynek film készült a meglehetősen fura olimpiai szerepléséről. „Eddie, a sas” – egy brit síugró – 1988-ban szintén elindult a játékokon, méghozzá síugrás versenyszámban. A rajthoz állástól az sem vette el a kedvét, hogy a rossz látása miatt a síszemüveg alatt többdioptriás, vastag szemüveget kellett viselnie, amely így lefedve könnyen bepárásodott, és szinte alig látott valamit a pályából. Normálsáncon és nagysáncon is utolsó helyen végzett, de eredménytelensége ellenére a közönség kedvence lett. 2016-ban életrajzi film készült róla, Eddie, a sas címmel, amelyben Taron Egerton alakította őt.

2012 – Hamadou Djibo Issaka

Hamadou Djibo Issaka mindössze három hónapja tudott evezni, amikor elindult a 2012-es olimpián a sportágban. A 35 éves nigeri sportoló több mint egy perccel a futamgyőztes után ért a célba a 2000 méteres táv selejtezőjében. A közönség óriási ovációval biztatta az utolsó másodpercekben is.

olimpia

2000 – Eric Moussambani

Vagy, ahogy a legtöbben ismerjük, „Eric, az angolna” Sydney-ben tűnt fel, ahol a 100 méteres gyorsúszás számban indult. A távot 1:52.72 perc alatt teljesítette. A rövid szám legjobbjai több mint kétszer gyorsabbak voltak nála. Moussambani az olimpia előtt soha nem látott 50 méter hosszú medencét, ennek ellenére mégis elindult, és tisztességgel végigcsinálta a távot.

 

Összeállította: D. E.

Nyitókép: IMDb (Eddie the Eagle)