Ahogyan az január elején kiderült, az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér) weboldalán már azok is foglalhatnak időpontot, akik korábban megkapták a maximálisan beadható négy COVID-19 elleni vakcinát. Azaz mostantól bárki igényelhet koronavírus elleni védőoltást hazánkban.
A változás annak köszönhető, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a szezonális oltások közé sorolta a koronavírus elleni védőoltást. Az EESZT oldalán olvasható, hogy a 2023/2024-es légúti szezonban elérhető COVID-19 elleni védőoltás az Európai Unió által szeptemberben elfogadott Moderna Spikevax (XBB 1.5), amivel már december óta oltanak a kijelölt kórházi oltópontokon. A Moderna Spikevax egy újabb vírusvariánsra, az XBB.1.5 típusára lett kifejlesztve, így a vírus ellen is hatékonyabb védelmet nyújt a korábbi oltóanyagokhoz képest.
Amikor 2019-ben felütötte a fejét a SARS-CoV-2 vírus, gyakorlatilag semmit nem tudtunk róla. A lakosság ezzel a kórokozóval azelőtt még nem találkozott, így az emberi szervezet is fogékony volt rá. Azóta a kutatók nagyon sokat megtudtak magáról a kórokozóról, a terjedés módjáról, a klinikai tünetekről, tehát rengeteg tapasztalattal és adattal lettünk gazdagabbak, miközben a vírus is folyamatosan változott.
De miként jutottunk el odáig, hogy a vírusra, ami egykor megállásra kényszerítette a világot, ma már szezonális kórokozóként tekintünk?
Kiknek és milyen gyakorisággal érdemes igénybe venniük a védőoltást, javasolt-e évente koronavírus és influenza ellen is oltatni, és okozhat-e bármit a koronavírus és a szintén szezonális influenza elleni vakcinák egyidejű beadása? A sokakat foglalkoztató kérdéseket szakértőink segítségével igyekszünk megválaszolni.
Itt van velünk, hozzászoktunk, de továbbra is komolyan kell venni
„A SARS-CoV-2 egy újonnan megjelent vírus, amely miután nem sikerült az első fertőzések helyszínén megállítani, körbejárta a világot. Nem csupán körbejárta, de kétségtelenül az emberek (és számos állat) körében világszerte terjedő légúti vírussá vált. A vírus megjelenése óta jelentős mennyiségű új ismerettel, eszközökkel és nem utolsó sorban vakcinával rendelkezünk. Mindez, illetve a vírus folyamatos terjedése a világban a SARS-CoV-2-vírust a mindennapjaink, vagy talán egyre inkább a szezonjaink részévé tette. Némely tulajdonságaiban azért eltér a sok száz, vagy akár ezer éve is emberekhez szokott szezonális kórokozóktól, mondhatni
elég fiatal vírusról van szó, de kétségtelen, hogy egyelőre visszafordíthatatlanul itt van”
– válaszolta lapunk kérdésére dr. Kemenesi Gábor biológus, víruskutató.
„Mivel a vírus kétszer is körbeszaladt a Földön, nem volt olyan hely, ahol ne okozott volna járványt. Ezáltal a lakosság körében kialakult egyfajta szerzett immunitás, amit azzal tudtunk fokozni, hogy elkészült a védőoltás. Gyakorlatilag ez vezetett oda, ahol most tartunk: manapság már nem úgy tekintünk rá, mint a terjedése kezdeti időszakában. Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a vírus itt marad, és együtt kell élnünk vele” – teszi hozzá dr. Molnár Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Járványügyi osztályvezetője.
Tekintve, hogy a fertőzések és védőoltások révén nőtt a lakosság immunitása, illetve a halálozási arány is csökkent, Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója 2023. május 5-én bejelentette, hogy vége a koronavírus miatt meghirdetett vészhelyzetnek. Nyilatkozatában kifejtette, hogy
a COVID-19 nem jelent nemzetközi jelentőségű közegészségügyi veszélyhelyzetet, illetve már nem tekinthető világjárványnak,
sok más betegséghez hasonlóan azonban – helyileg és országonként változó mértékben – továbbra is okozhat egészségügyi problémákat.
2024-re a legtöbb ország ugyan megtanult együtt élni a kórokozóval, és a vészhelyzetnek is vége, de a vírust attól még továbbra is komolyan kell vennünk, amire tökéletes példa az utóbbi hónapok gyorsan terjedő omicron variánsa, illetve annak alvariánsai, amelyek világszerte okoztak magas számban megbetegedéseket ősszel és decemberben. A szakemberek elmondása szerint, ahogyan az influenzánál, úgy a koronavírusnál is látszik egyfajta szezonalitás az őszi-téli hónapokban – vagyis bekerül a hidegebb időszakokban megbetegedéseket okozó légúti kórokozók közé –, így a személyes megelőző óvintézkedések és biztonsági előírások továbbra is ugyanúgy érvényesek.
Dr. Molnár Zsuzsanna elmondta, hogy egy bizonyos fokú távolságtartás elengedhetetlen, ami nemcsak a COVID-19, hanem valamennyi egyéb vírus miatt is fontos. Ha betegnek érezzük magunkat, ahogyan korábban, úgy most se menjünk emberek közé. A koronavírus-fertőzés és más légúti megbetegedések terjedésében sokkal korlátozottabbak a lehetőségeink, mint mondjuk egy emésztőszervi fertőzés esetén, hiszen beszélünk, levegőt veszünk, tüsszentünk. Megfelelő magatartásformával azonban sokat tudunk tenni annak érdekében, hogy ne adjuk át a vírust, illetve hogy magunkat is óvjuk.
Miként jutottunk el odáig, hogy a vírusra, ami egykor megállásra kényszerítette a világot, ma már szezonális kórokozóként tekintünk? Szakértőkkel kerestük a választ. (Fotó: Pexels/Cottonbro Studio)
„A tapasztalatok azt mutatják, hogy mindezt mostanában kicsit elfelejtettük, pedig bizonyított, hogy a személyi higiénia, a maszkhasználat és a távolságtartás jelentősen csökkentik a légúti fertőzések kockázatát. Főként ez idősebbeknek szükséges védeniük magukat, mivel ők a legsérülékenyebb korosztály. A magyar lakosság köreiben rengetegen küzdenek légzőszervi betegségekkel, szív- és érrendszeri problémákkal.
A súlyos akut légúti fertőzéssel regisztrált személyek háromnegyede 60 év körüli, illetve annál is idősebb, így ők számítanak a legveszélyeztetettebb korosztálynak. Ha valaki idősként vásárolni megy, vagy ha felszáll egy buszra, viseljen maszkot”
– javasolja.
Érdemes mostantól évente influenza és koronavírus ellen is oltatni?
Dr. Kemenesi Gábor elmondta, hogy a nemzetközi gyakorlat és a tudományos ismeretek analóg módon az influenzás légúti szezon során ajánlják minden kockázati csoportba tartozónak, vagy a súlyos fertőzés kockázatának jobban kitett idősek számára. A hazai gyakorlat is ezt követi.
„A védőoltás 6 hónapos kortól adható, de a nemzetközi ajánlások is elsősorban az idősekre fókuszálnak. A 60-65 éveseknél, illetve a krónikus betegséggel vagy valamilyen alapbetegséggel rendelkezőknél különösen ajánlott évente az influenza és a koronavírus elleni oltás – akár 30-40 éves korban is asztma, súlyos elhízás, cukorbetegség, veleszületett szívelégtelenség vagy más alapbetegségek esetén –, egy 30 éves egészséges embernek azonban nem feltétlenül szükséges minden évben COVID-19 ellen oltatnia.
Azt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy sem az influenza, sem pedig a koronavírus elleni vakcina nem véd meg a fertőzéstől, de segítenek elkerülni a fertőzések következtében kialakuló súlyos szövődményeket és halálos kimenetelű megbetegedéseket.”
– mondja dr. Molnár Zsuzsanna.
Megkaphatjuk akár egyszerre is az influenza és a koronavírus elleni oltást?
A szakemberek javaslata szerint, aki nem szeretné egyszerre beadatni a két vakcinát, várjon valamennyi időt az oltások között, de a hivatalos alkalmazási előírás nem tiltja a koronavírus és az influenza elleni oltások egyidejű alkalmazását. Ami pedig az oltások esetleges mellékhatását illeti:
„Több oltás egyidejű beadása nem jelenthet problémát, ugyanakkor ennek eldöntése személyenként változhat, így az oltást végző orvos véleménye számít.
A közhiedelemmel ellentétben a vakcináció után gyakran jelentkező enyhe tünetek pedig nem az immunrendszer »terhelését«, hanem éppen a működését, vagyis jobban fogalmazva tanulását jelentik”
– teszi hozzá dr. Kemenesi Gábor.
Amennyiben bárkinek további kérdése lenne a témával vagy bármilyen egészségét érintő információval kapcsolatban, akkor arról az egeszsegvonal.gov.hu weboldalon tájékozódhat, vagy kérdezheti az NNGYK kollégáit a 1812-es, 0-24 elérhető és ingyenesen hívható telefonszámon.
Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapta a tavalyi orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – olvasd el Dudics Emese exkluzív interjúját az első Nobel-díjas magyar nővel!
Kiemelt kép: Pexels
