kismedencei gyulladás

Adenomiózis: minden ötödik nőt érint a betegség

Az endometriózisról az utóbbi években egyre többet hallunk, egy hasonlóan fájdalmas kórról, az adenomiózisról viszont még alig tudunk valamit.
  • A női szervezet komplex működésében számtalan rendellenesség okozhat kisebb-nagyobb zavart.
  • Szerencsére egyre több olyan betegséget tudunk sikeresen kezelni, amik előtt néhány éve még tanácstalanul tártuk szét a kezüket.
  • Az adenomiózis ma még kevéssé ismert állapot.

Az adenomiózis nevű állapot a ma még kevésbé ismert betegségek közé tartozik és bár valósínűleg minden ötödik nő érintett, ma még gyakran elmarad a megfelelő diagnózis. Az adenomiózis változatos tüneteket okozhat, de a rendszertelen és erős menstruációs vérzés és a kismedencei fájdalom vezető tünet. A szimptómák súlyossága egyénenként változó, az adenomiózisban szenvedő nők egy részének egyáltalán nincsenek tünetei, ugyanakkor a rejtélyes  állapot a termékenységet is befolyásolhatja. Azoknál az  adenomiózisban szenvedő nőknél, akiknek sikerül teherbe esniük, megnő a vetélés, a koraszülés, a preeklampszia és a szülés utáni vérzés kockázata is. 

Mi okozza az adenomiózist?

A méhnek két kulcsfontosságú, eltérő funkciójú rétege van. A méhnyálkahártya az a belső réteg, ahová megtermékenyítés esetén az embriók beágyazódnak. Ha nincs terhesség, ez a réteg a menstruáció során leválik. A myometrium a méh izomrétege, ami terhesség alatt kitágul, és ez felelős a menstruáció idején, a szüléskor és azután tapsztalható összehúzódásokért. Az adenomiózisban szenvedőknél a méhnyálkahártyához tartozó sejtek jelennek meg a méhizomzatban, kínzó fájdalmat okozva ezzel. Bár az adenomiózisban szenvedő nők nagy része endometriózisban is érintett, az adenomiózis az endometriózistól elkülönülő betegség. Az endometriózisban a méhnyálkahártya-szerű sejtek szintén rossz helyen találhatók, de ebben az esetben a méhen kívül, főként a kismedencei üregben. A kutatásoknak, a nyilvánosságnak és a közösségi médiának köszönhetően az elmúlt években nőtt az endometriózissal kapcsolatos tudatosság, az adenomiózis azonban még mindig viszonylag ismeretlen.

Míg az endometriózis főképp a teherbeesést nehezíti, az adenomiózis esetén nagy a vetélés és a koraszülés kockázata. 

Adenomiózis diagnózis

Az adenomiózist nehéz diagnosztizálni. A megmagyarázhatatlan hasi panaszokkal küzdő nők esetében sokszor az ételérzékenységet kezdik először kivizsgálni és gyakran előfordul az is, hogy a fájdalmat pszichoszomatikus tünetnek tekinti. A nőgyógyászok közül ma még viszonylag kevesen foglalkoznak speciálisan az endometriózis és még kevesebben az adenomiózis kezelésvel. Utóbbit sokáig csak méheltávolító műtét szövettanából állapították meg, ma már, a különböző képalkotó vizsgálatok fejlődésének hála egyre jobb ennek az állapotnak a diagnosztikája is. Azt, hogy miért alakul ki ez az betegség, egyelőre nem tudni pontosan, bár egyes esetekben például császármetszés szövődményeként fejlődik ki, amikor a műtét során méhnyálkahártyasejtjei bejutnak a hasüregbe. Egyes nőknél a méhnyálkahártya szöveti rétegének sérülése nem gyógyul be úgy, ahogyan kellene, a méhnyálkahártyához hasonló sejtek bejutnak a méhnyálkahártyába, és abnormálisan növekednek. Jelenlegi bizonyítékok azt mutatják, hogy a kor előrehaladtával nő az előfordulása.

Kezelés

Az adenomiózist jelenleg többféle stratégiával kezelik. Ezek közé tartoznak a hormonális gyógyszerek, például a szájon át szedhető fogamzásgátlók, a progeszteront tartalmazó tabletták és a progeszteront felszabadító spirál. A fájdalmat gyakran nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel kezelik. Azok a kezelések, amelyek egyes nőknél beválnak, másoknál nem mindig hatnak, ami tovább erősíti azt az érvet, hogy az adenomiózisnak több típusa is létezik. A kezelési stratégiákat ezért az egyes betegekhez kell igazítani a tünetektől függően. Ha a gyógyszeres kezelések nem nyújtanak megfelelő enyhülést, akkor jöhetnek szóba a műtéti lehetőségek: az elváltozások eltávolítása vagy a legvégső esetben méheltávolítás.

Úgy érzed, panaszaidat nem veszik komolyan az orvosok? A nőket gyakran érintő orvosi gázlángolásról ebben a cikkünkben írtunk korábban. 

Kiemelt kép: Getty Images