Az alagút szinte ontja magából a forróságot és a párát. Sötét torkába sínpár vezet. A tárót a hatvanas években vájták ki, a föld alatt összeköti a Gellért és a Rudas gyógyfürdőket, és a Rác fürdőnél ér ki a felszínre. A járat így – a közvélekedéssel ellentétben – soha nem volt világháborús óvóhely. Arra szolgál, hogy a fürdőket tápláló forrásokhoz kényelmesen hozzá lehessen férni. De nemcsak ezért van igen meleg az alagútban, hanem azért is, mert két deréknyi távfűtő vezetéken a Kelenföldi Erőmű által előállított forró víz is itt tart északi irányba.
Alászállunk
A táróhoz a Gellért gyógyfürdőből lehet lejutni. Az előcsarnokban találkozunk Veres György műszaki vezetővel – huszonhat éve dolgozik itt –, valamint Koroknai Zsuzsa hidrogeológussal. Ők kalauzolnak majd a föld alatt. De amíg elindulunk, van időnk bámészkodni, és megcsodálni a grandiózus csarnokot, az ablakokon és üvegajtókon keresztül pedig betekintést nyerhetünk a Gellért káprázatos belterébe. Fény csillan a míves, zöld és szivárványszínben játszó Zsolnay majolikákon, és vidáman pancsol bent a vendégsereg. Az első fürdőt II. András királyunk alapította itt a 13. században. A török időkben is ismerték gyógyhatását. Később Sáros fürdő néven állt itt egy fürdő, mert a medencék aljára gyógyhatású iszap rakódott le. 1918-ra épült fel a szecessziós stílusban megálmodott Gellért hotel és a fürdője. Európa legkorszerűbb és legszebb gyógyvizes létesítménye volt, megannyi híres rajongóval, vendéggel. Ma a szállodát átalakítják, a fürdő azonban működik.
És hogy jól működhessen, arról már a föld alatti világ gondoskodik. Kis udvaron át jutunk le egy folyosóra, onnan egy föld alatti helyiségbe. Itt már kezd jó idő lenni, és megcsapja az orrunkat a jellegzetes, kénes termálvízillat. Négy tározómedencében, 800 köbméternyi térben gyűlik a kutakból érkező víz. Itt ki tud belőle ülepedni a minimális iszap is, és a szivattyúkon máris feljut a medencékhez. Éjszaka több vízre van szükség – mondja Veres György –, mert a töltő-ürítő rendszerű medencéket takarítás után ilyenkor kell teljesen feltölteni. Még lejjebb megyünk: a „feladó gépház” vezetékerdővel, szivattyúkkal és bonyolult kapcsolószekrénnyel vezérli a vízellátást. Ha éppen nem lenne túl magas a Duna vízszintje, innen juthatnánk le a Gellért „szívcsakrájába”, az ősforráshoz. Ez egy hatszögletű forráscsarnok, amelyben tizennégy gyógyhatású forrás vize keveredik. Ez volt a legrégebbi vízkivételi hely annak idején, de ma már csak műemlék; nem ez látja el vízzel a fürdőt.
A Karfiol-barlang
Hanem a már említett alagútban található kutak. Az alagút elején finom mintázatú betoncseppkövek díszítik a mennyezetet.
– Éppen úgy képződnek a beszivárgó víztől, ahogyan a klasszikus cseppkövek, csak sokkal gyorsabban – mondja Koroknai Zsuzsa. Begyaloglunk a félhomályos járatba. Itt már kifejezetten meleg van. A táró alján rozsdás, málló sínpár fut. Az első néhány tíz méter használható – szivattyúkat tolnak rajta néha egy kis csillén –, de ma már nincs jelentősége.
Mielőtt elérnénk a Gellért kútjait, egy beszögellésben acéllépcső vezet a magasba. – Ha ezen felsétálunk, százötvenmillió évet utazunk az időben – mondja a hidrogeológus. Mert míg a folyosó dolomitos karsztban fut, a vaslétrán felmászva a Karfiol-barlangba érkezünk. A kőzet itt már egy jóval későbbi tenger lerakódott üledéke. Karfiol formájú borsókövek borítják a mennyezetét. A barlang csak egy lencse alakú üreg volt, amit annak idején a felszálló meleg vizek alakítottak ki. A mai méreteit azok a munkások tágították, akik gyógyvizű forrásokat kutattak a Gellért-hegy gyomrában. A falakon látszanak is az ásás-fúrás nyomai. A Karfiol-barlangból annak idején fel lehetett jutni a Sziklatemplomhoz is, egy vízszintes aknán pedig egészen a hegy oldaláig kisétálhatunk. Az egykori bejáratot lezárták, de kívülről, a Gellért térnél még látszik a lefalazott és összegraffitizett boltív. A barlangban gyűlik össze az itteni alvilág összes melege: biztosan van vagy 40 fok, és olyan pára, hogy zihálva tudom csak venni a levegőt.
Visszamászunk az alagútba, és elérünk a kutakhoz. Az oldalfalból kis fülkék nyílnak. Az egyes és a hármas kút látja el 43-44 fokos vízzel a Gellértet. Az első kút 21 méteres mélységből, a hármas 15 méterről hozza fel a vizet. Ásványianyag-összetételük szinte azonos. A kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos hévízük ízületi bántalmakra, porckorongsérvre, keringési zavarokra is nagyszerűen megfelel.