• A magyar feminista történelem legfontosabb alakjai közé tartozott Vámbéry Melanie.
• A hősöket szinte mind a politika és a háború tette tönkre.
• Ezeket a feminista célokat még mindig nem értük el Magyarországon.

Legyen szó Glücklich Vilmáról, aki az első nőként szerzett egyetemi diplomát Magyarországon, Kerecsényi Ilona feminista aktivistáról, aki első nőként ült kerékpárra (akkoriban ez hatalmas botránynak számított), vagy épp Schwimmer Rózsáról, aki az 1904-ben alakult Feministák Egyesületének ügyvezetőjeként dolgozott, Vámbéry Melanie is a hazai feminizmus történelmének megkerülhetetlen alakjaként bukkan fel.

A két világháború között a feminista szervezet titkáraként politikai ügyekben is befolyással bírt. No de hogy kerül egy jó családból származó (unokatestvére volt például Vámbéry Rusztem jogász, a magyar kriminológia atyja), fiatal nő a feminista mozgalom élére? Melanie fiatalkoráról nem sokat tudunk, először akkor találkozunk a nevével, amikor 1904-ben házasságot köt a szociáldemokrata politikusként és irodalomtörténészként dolgozó Kunfi Zsigmonddal. A 10 éven át tartó frigyből egy kislány (Kunfi Nóra) született. A házaspár néhány év múlva elvált, ami akkoriban szokatlan tettnek számított.

Vámbéry Melanie feministaként mélyen hitt abban, hogy a magyar nőknek sokkal több joguk van, mint amit az akkori társadalom megadott számukra.

Harcolt a választójogért, a békéért, az intézményes erőszak és a faji előítéletek felszámolásáért. Rendszeresen publikált cikkeket kortársairól, feminista nőkről hazánkban és szerte a világon. Ápolta a környező országok nőjogi szervezeteivel kialakított nemzetközi kapcsolatokat. Nyanyu meséi címmel gyermekeknek szóló mesekönyvet is írt. Folyamatosan jelentek meg publicisztikái volt férje, Kunfi Zsigmond Századunk című lapjában is. Külön érdekesség, hogy a Feministák Egyesületének lapja Nők Lapja címmel jelent meg 1917-ben, Spády Adél szerkesztésében. (A ma is létező Nők Lapja 1949-ben, az Asszonyok utódjaként jelenik meg).

Vámbéry Melanie és a feminista nők egyesületének többi tagja (Fotó: Wikimedia)

Kis magyar feminista történelem

A Feministák Egyesülete a nők egyenlőségéért harcolt, minden téren. Azaz legyen joguk gimnáziumi, felsőoktatási tanulmányok végzéséhez, megfelelő munkához, egyenlő fizetéshez. A négy fal, a házasság, a háztartásvezetés és a gyerekszülés feladatai közé szorított nők „úgy éltek, mintha hátra lett volna kötve az egyik kezük”. 1913-ban Budapesten ők rendezték meg a női választójogi kongresszust, és komoly szerepük volt az erről szóló, három héten át tartó országgyűlési vita létrehozásában. Az esemény közvetett eredményeként ez a törekvés már megjelent a Károlyi-kormány 1918-as programjában.

Mindeközben felszólaltak a gyerekmunka ellen, sőt egyenesen annak eltörlése mellett kardoskodtak. Fontosnak tartották a fogamzásgátló termékek, az abortusz engedélyezését, a születésszám korlátozását, a szexuális felvilágosítást is. Ezzel kapcsolatban Vámbéry nem félt nyílt vitákba szállni azokkal a férfi politikusokkal, akik a nőken kérték számon az alacsony születésszámot egy olyan korban, amikor a munkanélküliség és a nyomor mindennaposnak számított. Együttműködött a szintén békepárti Móra Ferenccel, korábban pedig a halálbüntetés eltörlése kapcsán József Attilával. Babits Mihály felesége, Török Sophie ügyében is felszólalt a feminista mozgalom: az írónő fiatalkorában szexuális zaklatás áldozatává vált, ám erről az akkori sajtó a nőt szabadossággal vádolva, áldozathibáztató módon cikkezett. 

Harca lett a veszte

Vámbéry Melanie legfontosabb harcát az elharapódzó antiszemitizmus ellen vívta. A zsidótörvények miatt átalakultak a társadalmi erőviszonyok, kirobbant a második világháború, ami milliók tragédiájához vezetett. A Horthy-korszak erősen konzervatív szemléletet hozott magával, ami éles ellentétben állt mindazzal, amiért a feministák, s maga Vámbéry küzdött.

A zsidóüldözés, majd a háború a Feministák Egyesületét is bedarálta, az egyik legfontosabb hazai feministát, a zsidó származású Glücklich Vilmát is visszavonulásra késztette.

Vámbéry Melanie ekkor még több feladatot vett át, nemzetközi és hazai szinten is. Csakhogy végzetét, amit egyébként előre meg is álmodott, nem kerülhette el. Lányával együtt hiába próbált elbújni vidéken, rabosították és az auschwitzi haláltáborba szállították őket. Mindketten ott vesztették életüket.

A magyar nőjogok fejlődése

A Feminista Egyesületet békepártisága miatt 1942-ben feloszlatták. 1944-ig, Mellerné Miskolczy Eugénia letartóztatásáig titokban működött. 1949-ben a kormány ismét feloszlatta az időközben újraalakult egyesületet. Az utolsó megmozdulás 1958-ra tehető, amikor az akkori titkár az Országos Széchényi Könyvtárnak adományozta a szervezet iratait, levelezését.

A mozgalom, s alapvetően a hazai feminizmus azonban ha lassan is, de elérte a céljait. 1918-től a nők, ha korlátozásokkal és életkorhoz, iskolázottsághoz kötötten is – egy időben két gyerek is kellett hozzá – , de szavazhattak.

Az első magyar női képviselő, Slachta Margit 1920-ban került a parlamentbe.

A következő 24 évben azonban csupán öt nőnek sikerült ugyanez. A helyzet azóta egy kicsit javult csak: Európai Unión belül Magyarországon van a legkevesebb női képviselő a parlamentben.

Visszatérve a nők mindennapjaira, a szocializmus időszaka alatt egyfajta látszat egyenlőség jött létre: a nők sokféle munkát elvállalhattak, bár jellemzően azokban jeleskedhettek csak, amelyeket a férfiak az alacsony fizetés vagy társadalmi megbecsültség miatt meghagytak nekik. Minden női érdekképviseletet, szervezetet korlátoztak. 1973-ban azoknak, akik az abortusz szigorítása ellen felszólaltak, emigrálniuk kellett.

Az oktatásban is lassan jöttek az eredmények: 1919-ig kellett várnunk, mire Götz Irént, az első magyar női egyetemi magántanárt a pesti egyetem modern elméleti kémia professzorává nevezték ki.

Egy évre rá már a diplomáját veheti át Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő.

1924-ben a sport területén történik elsöprő siker, Tary Gizella vívó megszerzi a magyar női sport első olimpiai helyezését. 1928-ban már női ügyvédünk is van, a neve Ungár Margit. Az első magyar filmrendezőnő, Balázs Mária Pókháló című filmjét 1936-ban mutatták be. Újpesten 1948-ban politikai értelemben jön eredmény: Döbrentei Károlyné személyében megválasztják az első magyar polgármesternőt. 1952-ben érkezik az első női miniszter: Ratkó Anna, ám intézkedései csak hátráltatják az egyenjogúság elérését. A teljes abortusztilalmat csak 1956-ban oldják fel. Ezután tizenegy évig kell várni, mire az Amerikában már elterjedt fogamzásgátló tabletta hazánkban is hozzáférhetővé válik.

(Fotó: Getty Images)

1980-ban a nőkkel szemben alkalmazott diszkrimináció ellen létrehozott ENSZ -egyezményt, a CEDAW-t nálunk is ratifikálják. 1989-től létrejön a Szegedi Feminista Csoport és a Feminista Hálózat, majd a Magyarországi Női Alapítvány. 1994-ben megalakul a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen egyesület, azaz a NANE.

A nők ellen, házasságon belül elkövetett nemi erőszakot csak 1997-től bünteti a törvény.

Azóta is rengeteg teendő vár a nők jogaiért harcoló feministákra. Mert bár úgy tűnhet, hogy a témát untig ismételjük, a valóságban még mindig nem kapunk ugyanolyan munkáért ugyanannyi fizetést, még mindig hátrányt jelent a gyerekvállalás, még mindig tombol a nők elleni erőszak (minden ötödik nő érintett, miközben a látencia kilencven százalék fölött van), még mindig nem ratifikálták az isztambuli egyezményt, egész Európán belül nálunk a legalacsonyabb a férfiak házimunkában való részvétele, a méhünk pedig továbbra is közbeszéd tárgya. Van min dolgozni.

Kiemelt kép: Wikimedia/nőklapja.hu