Úgy tűnik, háztartási praktikákból sosem elég: a Nők Lapja honlapján ma is a legsikeresebbek közé tartoznak az ebben a témában született írások. Ez korábban sem volt másképp: a Nők Lapja már 75 éve hasznos tanácsokkal látja el olvasóit. Alább például egy eredetileg 1994-ben megjelent cikket közlünk, melyben Frank Júlia századfordulós és húszas évekbeli háztartási és szakácskönyveket szemlézett, és ezekből gyűjtött össze hasznos tippeket az utókornak.
Az alább megfogalmazott háztartási praktikák manapság is bárkinek jól jöhetnek. Szó esik például arról, hogyan hosszabbíthatjuk meg a friss tojás tartósságát; hogyan kerülhetjük el, hogy a fürdőszobai szekrényben tárolt törülközők megdohosodjanak; illetve hogyan óvjuk harisnyáinkat az idő előtti elhasználódástól.
Lássuk hát, hogyan vezették a háztartást felmenőink, azaz déd-, szép- és ükanyáink!
Nők Lapja 1994/6: Dédanyáink háztartása
Századfordulós és húszas évekbeli háztartási és szakácskönyveket lapozgatva, elgondolkoztam azon, vajon mi, mai háziasszonyok, a modern, gépekkel teli 21. század küszöbén tudnánk-e olyan hatalmas munkát végezni, mint amilyet déd- és nagyanyáink végeztek azért, hogy a lakás otthonná váljon.
Képesek lennénk-e – például hűtőszekrény és mélyhűtő híján – akár vidéki (falusi), akár városi, polgári háztartást úgy vezetni, hogy egy életen keresztül naponta kellene gondoskodni a család etetéséről, „magad uram (úrnőm), ha szolgád nincs” alapon, gépek nélkül főzni, mosni, takarítani, padlót súrolni, hogy csak a legnehezebb munkákat említsem.
Természetesen sok polgári háztartás megengedhette magának cseléd alkalmazását, de ott sem volt fenékig tejfel a háziasszony helyzete, hiszen „vezényelni” is tudni kell! Az ideális háztartás igénye szólal meg az alábbi részletekben, amelyeket minden változtatás nélkül, szóról szóra közlök.
Asszonyoknak főzésről
Az étlapkészítés fontos dolog. Nem elég értenünk a főzés mesterségét, hanem az étkek tapintatos összeválogatása adja meg ennek a főkelléket. Oly háznál, hol a háziasszony későn kél, kell, hogy még előtte való este kiadja rendeletét a másnapi ebéd iránt, mert különben rendben nem megy semmi, és az étkek elkészítésénél kellő időt arra nem lehet fordítani.
Egy helyesen vezetett háztartás alapelve a rend, időbeosztás, takarékosság és tisztaság. Ha a háziasszony rendszerető, az étkezés ideje is mindig pontosan fog történni, az éléstárt is figyelembe veszi és megvizsgálja, mi van fogytán – mert a cseléd sok küldözése időveszteség – az idő pedig pénz!
Írós vajat eltenni
A friss írós vajat, miután nagyon jól kimostuk, tálban kanállal addig kavarjuk, amíg egészen habos lesz, azaz egy óráig. Akkor tiszta mázos vagy porczellánedénybe, mit szitált sóval jól kidörgöltünk, a vajat ruha közt megszárítva, lapogatva, az edénybe csömöszöljük, oly keményen, mint csak lehet. A tetejét szitált sóval ismét bedörgölve, ruhával és hólyaggal bekötjük, és pinczébe, hűvös helyre eltesszük.
Írós vajat megjavítani
Az írós vajat vagy zsírt, ha netalán romlásnak indult volna, úgy lehet megjavítani, ha azt édes tejben kifőzzük. Azután, ha kihűlt, a netalán alatta maradt tejet szitán leszűrjük, megfagyasztjuk, friss vízben többször kimossuk, kanállal nagyon kidörgöljük, és fölhasználjuk.
Hogyan kell tojást soká eltartani
A tojást meszes vízbe kell áztatni, csakhogy ebből azután nem lehet habot verni. Más módja az eltartásnak, ha légmentesen elzárjuk, például gipszbe, enyves vízbe áztatva, megszárítjuk, és úgy tesszük el, hegyével fölállítva, egymástól távol.
Legjobban elállnak az augusztus 15-től szeptember 8-ig tojott tojások. Zabba, korpába vagy hamuba rakva hűvös pinczében is elállnak, csakhogy előbb sötétben, gyertya fölé tartva meg kell győződnünk frissességükről, amit úgy látunk meg, ha a tojás egészen tiszta, és semmi fekete foltja sincs. Az ilyen tojás hónapokig eláll.
Tűzhely tisztítása
A sparherdet naponta ki kell tisztítani. A főzés befejezése után hozzuk rendbe a tetejét, a hamut és a salakot pucoljuk ki belőle, az égő parazsat öntsük le vízzel és tollseprűvel kívül-belül seperjük ki. A tetejét vasporral fényesítsük ki. Ezután aprófát és papírt készítsünk be a következő főzéshez.
Konyhaedények rendben tartása
Öntöttvas edényeket meleg vízzel, szódával, kefével mossunk, de súrolhatjuk homokkal vagy szitált fahamuval is.
Vörösréz és sárgaréz edényeket meleg, szódás vízzel mosogassunk el. Ha nagyon piszkosak, használhatunk kis sót és ecetet a súroláshoz, utána az edényt kiöblítjük, és szárazra töröljük.
Alumínium edények mosogatásához ne használjunk szódát. Meleg vízzel, kefével, homokkal, kőporral és drótszivaccsal súrolhatjuk.
Palacsinta- és omlettsütőket, serpenyőket ne súroljunk. Használat után sóval és fehér papírral ledörgöljük és ruhával szárazra töröljük.
Fakanalakat és vágódeszkákat forró szappanos vízben súroljunk, és hetenként egyszer-kétszer főzzük ki.
Fürdőszobai tudnivalók
Ha fürdőszobai szekrényben tartjuk a fürdőlepedőket és a törülközőket, feltétlen vágassunk lyukat a szekrény oldalára vagy az ajtókra, hogy a benne lévő textilfélék soha ne nyirkosodhassanak meg. A szekrény alá kampósszögeket kell veretni, hogy azon lóghassanak a mosdókesztyűk és a szivacsok, így mindig kiszáradhatnak.
Minthogy a fürdőszobai tükör a gőztől homályossá válik, negyed liter spirituszt összekeverünk 5 gramm glicerinnel, s ezzel bekenve a tükröt, utána fényesre dörzsölhetjük.
Fürdőkád, mosdó és csempeburkolat tisztán tartására mosópor, szappan, szóda, gyökérkefe és sikálórongy szükséges.
Kádba és mosdóba először mindig a hideg vizet eresztjük, nehogy a forrótól megrepedjen.
Ha gumicsövet húzunk a csapra, zajtalanul folyhat a víz, így nem zavarjuk a családtagokat.
Textil- és ruhanemű óvása
A ritkán használt finom csipkés holmit vagy ágyneműt régi abroszba vagy lepedőbe csavarva kell a szekrényben tárolni, hogy ne porosodjon. Nem szabad vasalva és keményítve eltenni, mert beleég a vasalás nyoma. Csak a közvetlen használat előtt kell kimosni, kivasalni.
A férfiingeket úgy rakjuk egymásra, hogy az egyik galléros rész a másik gallértalan része fölé kerüljön, mert a szekrényben így egyenesen egymáson megállnak.
A harisnyák fejét belülről kis vászon háromszögekkel béleljük ki, mert a köröm így nem tolja ki a harisnyát, tehát tovább tart. Úgy tároljuk, hogy a harisnya alsó részét ráhúzzuk a fejére, így egy mozdulattal lábra húzható.
Válogatta: Frank Júlia
Nők Lapja 1994/6. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: Fortepan / Somlói Miklós dr.