Paul Alexander 1952-ben, hatéves korában kapott gyermekbénulást, amikor járvány söpört végig szülővárosában, a texasi Dallasban. A járványos gyermekbénulás egy vírus által okozott fertőző betegség, amely emberről emberre terjedhet. Egyes esetekben a kórokozó megtámadhatja a központi idegrendszert és elpusztíthatja a motoros neuronokat, ami bénuláshoz vezet.

A legtöbb betegnél ez az állapot csupán átmeneti, de kétszáz esetből egyszer a regenerálódás nem történik meg. A bénulás a légzőizmokat is szinte működésképtelenné teszi – ezt élte át Paul Alexander, aki nyaktól lefelé nem tudja mozgatni egyetlen testrészét sem. A légzésproblémák orvoslására vastüdőbe helyezték. A név ellenére ez egy egész testet takaró, jókora gépezet, ami a levegő pumpálásával segíti a belégzést és a kilégzést.

A gond ott van, hogy a páciens ehhez a géphez kötve éli le az egész életét.

Ha kiszáll a szerkezetből, maximum pár percig képes fenntartani valamiféle gyenge légzést. Paul Alexander 70 éve fekszik a gépben, egyike a gyermekbénulási járvány utolsó áldozatainak. Az Egyesült Államokban rajta kívül már csak egy másik beteg él, aki vastüdőt használ, miközben a második világháború kitörésekor az amerikai betegek száma megközelítette az ezret. A változást a Sabin-csepp elnevezésű vakcina hozta el.

Vastüdőben élő anyukának született gyermeke, így tudta megnézni (Kép: Los Angeles Examiner/USC Libraries/Corbis/Getty Images)

Sikeres egyetemi vizsgát tett vastüdőbe zárva

Paul Alexander azonban kénytelen most már így élni le az egész életét. Szerencsére nem olyan fából faragták, hogy unatkozással töltse a napjait: a Texasi Egyetemen jogot tanult, és 1984-ben ügyvédi vizsgát tett. Three Minutes for a Dog: My Life in an Iron Lung címmel önéletrajzi könyvet is írt. A munka öt évébe telt, mivel a szájába fogott ceruzával gépelte le a szavakat. Nemrég @ironlungman felhasználónévvel csatlakozott a TikTokhoz is, örömmel válaszolva az olyan kérdésekre, hogy mi történik vele például áramszünet esetén. 

Gyermekbénulás Magyarországon

1931-ben, 1954-ben, 1957-ben és 1959-ben is súlyos járványos gyermekbénulás-járvány tört ki Magyarországon. Az 1957-es évben 143 gyerek bele is halt a betegségbe, a túlélők közül több mint kétezren lebénultak. Nem csoda, hogy annyira vártuk a vakcina felfedezését, tesztelését, amit pont a sürgető szükség miatt elég elnagyoltan végeztek (így 1961–91 között 47-en pont a csepp miatt bénultak le).

Vastüdőben élő betegek Baltimore-ban (Kép: Bettmann/Getty Images)

A Sabin-cseppek élő, de legyengített formában tartalmazták a vírust, cserébe könnyen, szájon át is beadható formában kerültek piacra. Nyugaton ma az injekciós, inaktivált vírust tartalmazó vakcina terjedt el, s mára hazánkban is ezt alkalmazzák. Fontos, hogy minden gyereket immunizáljunk, mert azokon a területeken, ahol elhanyagolták az oltásokat, ismét felütötte a fejét a betegség. A kisbabáknak háromhónapos kortól kötelező a kombinált oltás, ami a gyermekbénulás ellen is védelmet nyújt.

A vastüdő történelme

1928-ban, egy bostoni kórházban kezdték használni, ugyanis nem csak a gyermekbénulásban érintettek légzését segítette, de mérgezéseknél is nagy hasznát vették. Ahogy egyre több helyen oltották be a gyerekeket, úgy lett egyre kevesebb készülékre szükség. Hazánkban 1948-ban helyezték üzembe az első vastüdőt, s hamarosan elkezdtük gyártani is. Az utolsó készüléket 2005-ben húzták ki a konnektorból, azóta nem volt szükség rá.

A kiemelt kép illusztráció: Getty Images/Kim Komenich