A január végétől március elejéig tartó időszakban őseinket is megviselte a hideg és a bezártság. Amíg a tavaszi munkákat el nem tudták kezdeni a földeken, bizarr fesztiváljaikon szinte kényszeresen keresték az alkalmat arra, hogy káromkodjanak, tüzet gyújtva elűzzék a gonoszt vagy épp táncoljanak egyet. Ha szereted a busójáráshoz hasonló furcsa fesztiválokat, akkor mindenképpen olvass tovább!
A bizarr rituálék nem csupán a különböző egyházakhoz kötődtek, már a pogány népek is temették a telet különféle módszerekkel. Ez egy feszültségekkel, várakozással teli időszak, egy új év kezdete, amikor aggódtak a termésért, a föld állapotáért, szurkoltak a könnyű tavaszért, az állatok és az emberek megtermékenyüléséért, vagy azért, hogy a felébredő, éhes medve más környékre járjon vadászni. Valamiképp ki kellett engedni a gőzt. Az egyházak szerencsére nem fosztották meg ezektől a tavaszi fesztiváloktól a népeket, inkább átkeretezték őket: így lett a farsang a nagyböjt előtti utolsó nagy duhajkodás. No de nézzük, milyen bizarr fesztiválokat rendeztek meg a tavasz tiszteletére:
1. Québeci téli karnevál
1894-ben rendezték meg az első ilyen fesztivált, s olyan jól sikerült, hogy azóta is minden évben megszervezik. A világ egyik legvadabb téli fesztiválja a kabalafigurának kikiáltott hóember, Bonhomme megérkezésével kezdődik, és egyenesen 17 napig tart. Ennyi idő alatt mindenkinek jut ideje megvalósítani azt az őrültséget, amivel arra az évre készült. Minden évben több mint 400 000 látogató vesz hófürdőt, néz meg egy graffiti bemutatót, farag hószobrot, vesz részt éjszakai felvonuláson, kenuversenyen, baltadobáláson. A farsang elmaradhatatlan része a caribou is, ami egy vörösbor alapú, vidámságot garantáló forró ital.
2. A bizarr bázeli karnevál
A 14. századból származó, konfettidobálós, bázeli fesztiválnak rengeteg szabálya volt. Az ünnepség pontosan 72 órán át tarthatott, egy perccel sem tovább, és csütörtökön hajnali 4 órakor ért véget. Ez idő alatt azonban tilos volt levenni a farsangi maszkot, nem lehetett szalmát dobálni, bezzeg konfettit igen (akkoriban ez apró cukorgolyócskákat jelentett papírfecnik helyett). A boszorkányoknak az óramutató járásával megegyező irányban kellett felvonulniuk, ezzel is összezavarva a gonoszt. A fesztivált a mai napig megtartják, igaz, a szabályokat mostanra átgondolták. A bázeli buli Svájc legnagyobb karneváljává nőtte ki magát. Nem véletlenül: Európa ötven legjobb helyi fesztiválja közé sorolták, az UNESCO pedig 2017-ben felvette a Szellemi Kulturális Örökség listájára.
3. Aussee-i fesztivál
Ehhez a farsanghoz (ami szintén UNESCO Világörökség) egyenesen Velencéből vitték a jelmezeket az osztrák Ausseerland városába. A színes sapkákat vagy épp fehér ruhákat (és fejükön méhkaptárat) viselő fesztiválozók diót, mogyorót vagy narancsot osztogatnak a azoknak a kisgyerekeknek, akik el tudnak mondani egy verset. A karnevál eredetileg a helyi sóiparban dolgozóknak adott alkalmat arra, hogy kibeszéljék főnökeik, feljebbvalóik viselt dolgait. A Faschingsbriefe szokása ma is létezik, azaz nyilvános helyen olvassák fel a gonosz pletykákkal teli leveleket.
4. A tavasztemető, New Orleans-i Mardi Gras
Európa a legfurcsább népszokásaiból néhányat exportált azokba az országokba is, amelyeket a történelem során épp megszállt. Így került a Mardi Gras fesztivál New Orleansbe: Pierre Le Moyne d’Iberville felfedező emberei 1699-ben rendezték meg az első ilyen ünnepséget. A Mardi Gras résztvevői szándékosan gúnyolódtak egy-egy témán: 1873-ban Darwin A fajok eredete című könyvét szedték ízekre, magát az írót szamárként ábrázolva. A fesztivál ennek ellenére a mai napig népszerű (bár ebben talán szerepe van annak is, hogy sokan szexi jelmezekben táncolnak), évente százezrek vonulnak fel a Canal Streeten, de szigorúan csak éjfélig, akkor ugyanis véget ér a móka. Februárban turisták tízezrei özönlik el emiatt a várost, még úgy is, hogy legtöbbüknek egyszerűen nem jut már szállás.
5. Müncheni karnevál
Legyen szó bohócorrról vagy bonyolult jelmezekről, mint a díszesen horgolt, egész testet borító méhjelmezről, a beöltözés során szinte bármilyen jelmez megengedett Münchenben. A modern karneválon is szükség van táncos jókedvre, ugyanis az egyik legnépszerűbb programpont a piaci asszonyok tánca. Az asszonyok körbetáncolják az utcai bódékat, majd felmennek a színpadra és kérik a fesztiválózókat, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Természetesen mindenhol kapható forralt bor, pezsgő és sör, hogy ne lankadjon a jókedv. Hamvazószerdán aztán véget ér a nyüzsgés, és megkezdődik a nagyböjt.
Kiemelt kép: Three Lions/Getty Images