- Az allergiás asztmára és orrpolipra használt gyógyszer lehet a megoldás a súlyos ételallergiás tünetekre.
- Magyarországon is kapható az omalizumab hatóanyagú injekció.
- Csak Amerikában 17 millió embernek van súlyos légzésnehézséggel járó ételallergiája.
Az omalizumab hatóanyagú asztmagyógyszert Magyarországon is használják injekció formájában. Ezt a szert nálunk 6 éves kor alatti gyermek nem kaphatja, de az FDA (Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) már egyéves kortól ajánlja kúraszerűen, ha súlyos reakciót váltott ki valamilyen élelmiszer a gyereknél.
„Ez a védelem megváltoztatja az életünket”
– mondta Dr. Robert Wood, a Johns Hopkins Gyermekközpont gyermekallergológiai részlegének igazgatója.
Az FDA döntése egy Wood által vezetett és a National Institutes of Health által finanszírozott tanulmányon alapul. A vizsgálat kimutatta, hogy az asztmagyógyszer segítségével a mogyoróallergiás résztvevők mintegy 68%-a képes volt elviselni a 600 mg, azaz körülbelül 1/2 teáskanálnyi mogyorófehérjés terhelést. azzal az a mogyoróallergiás 6%-kal szemben, akik hatóanyag nélküli injekciót kaptak. A kutatási eredmények hasonlóak voltak más allergének, például csonthéjasok, a tej, a tojás és a búza esetében is – írják a tanulmányban.
Mire való eredetileg a gyógyszer?
Eredetileg allergiás asztmára adják ezt a gyógyszert, de hatásos orrpolip, idült orrmelléküreg-gyulladásra (18 éves kor felett) és allergia okozta csalánkiütésre (12 éves kortól) is. Magyarországon nem tesztelték a gyógyszert kisgyerekeknél, emiatt korlátozottan használható kicsiknél.
Az FDA ezzel szemben úgy döntött, hogy az allergiás reakciók súlyosságától, és testsúlytól függően kúraszerűen egyéves kortól kezdve két-négyhetente injekció formájában adható a gyógyszer.
Ez a szer nem szünteti meg az allergiát! Olyan esetekben segít, amikor az allergiás véletlenül, a tudta nélkül érintkezik az allergénnel, és gyors segítségre szorul a légzésproblémák miatt.
A omalizumab hatóanyagú gyógyszert használóknak továbbra is kerülniük kell az allergiát kiváltó élelmiszereket, például a földimogyorót, a kesudiót, a mogyorót, a diót, a tejtermékeket és a tojást. A gyógyszer lehetővé teszi számukra, hogy nagyobb mennyiségű allergizáló élelmiszert toleráljon a szervezetük anélkül, hogy anafilaxiás sokkot kapnának a terheléstől.
Magyarországon is sajnos volt már olyan eset, hogy mogyoróallergiás kisfiú az óvódában kapott a mogyorót tartalmazó ételből, amitől leállt a légzése és nem tudták megmenteni, mert nem volt epipen a közelben. Ha egy súlyos allergiás rohammal küzdő gyereknél alkalmazzák a szert, akkor a reakció súlyosságán lehet tompítani.
Mi az anafilaxiás sokk?
Az allergia a szervezet túlzott reakciója valamilyen idegen anyagra, az anafilaxia pedig az allergiás reakciók közül is a legsúlyosabb, akár életveszélyes is lehet. Általánosságban azonban három allergéncsoportról mondható el, hogy kiemelkedően nagy eséllyel vált ki anafilaxiás sokkot: gyógyszerek, rovarcsípés által a szervezetbe kerülő anyagok és egyes ételek, különösen a mogyoró.
Mogyoróallergiánál például enyhébb esetben viszket a száj, megduzzad az ajak, testszerte csalánkiütés jelentkezik, hasi diszkomfortérzés, hasmenés lép fel. Közepesen súlyos esetben a csalánkiütés erőteljesebb, előfordulhat hányás, kiterjedtebb lehet, az érintett „zsibongást” érez a szájában, a nyaki ödéma terjedni kezd, megduzzad a nyelv, a gége, a garat. Ez az állapot életveszélyessé is válhat a fulladás lehetősége miatt – és éppen az ilyen súlyos eseteket előzheti meg az eddig asztmagyógyszerként alkalmazott szer.
Ha érdekel, hogy pontosan mi a különbség az ételérzékenység és az -allergia között, akkor a kattints a linkre!
Kiemelt kép: Getty Images