Eredeti nevén Mary Mallon 1869-ben született Írországban, majd oly sok sorstársát követve 1884-ben szerencsét próbált az Egyesült Államokban. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, gazdag családoknál kezdte takarítónőként, majd idővel a szakácsnőségig jutott. 1906-ban Charles Henry Warren, egy gazdag New York-i bankár alkalmazásában állt. A család minden nyáron bérelt egy házat Long Island északi partján, Oyster Bayben. Csakhogy ez az év más volt, mint a többi: a tizenegy emberből hat megbetegedett tífuszban, az akkor főként a szegények körében terjedő betegségben, ami minden tizedik páciensnél halálosnak bizonyult.

Warrenék nem tudták mire vélni ezt a tömeges rosszullétet, és kivizsgáltatták az ügyet. A megbízott egészségügyi szakember, George Sober eleinte az édesvízi kagylókra gyanakodva kikérdezte a teljes személyzetet, beleértve a mi Marynket is.

Kiderült, hogy a kagylók helyett a betegséget tünetmentesen hordozó szakácsnő a felelős a megbetegedésekért.

Mallon, aki valószínűleg születésekor kapta el a fertőző betegséget, de aztán szervezete megtanult vele együtt élni, nem igazán mosott kezet, miután vécére ment (meg úgy egyáltalán). A székletében található baktériumok a kezére, onnan pedig az általa készített ételbe kerültek.

A történelem egyik első tünetmentes, fertőző betege, Mary Mallon a kórházban, a kép bal alsó sarkában (Forrás: Getty Images/Bettmann)

Sober addig nyomozott, míg ki nem derült, hogy eddig Mary akármelyik családnál tevékenykedett, ott valamiképp mindig megbetegedett valaki pont tífuszban (a szakácsnő összesen több, mint száz ember megfertőzéséért felelt, köztük többen életüket is vesztették). Mallon azonban ellenállt minden orvosi tanácsnak, sőt a vizsgálatokat is megtagadta. A nyomozót egy alkalommal húsvillát ragadva kergette ki a konyhából.

Mivel ő nem mutatott tüneteket, olyan tudományos magyarázatokkal, mint hogy így is átadhatja a kórokozókat, nem lehetett meggyőzni, 

igaz, akkoriban a betegek tájékoztatása sem igazán volt hathatós. Hosszú időbe telt, mire minden testnedvéből mintát tudtak venni. Az elemzések persze kimutatták a kórokozót, de Maryt ez sem győzte meg. Többször kezelték kórházban, mindenféle szerekkel igyekeztek eltávolítani a baktériumokat szervezetéből. Egy alkalommal sem jártak sikerrel.

A történelem első, tünetmentesen fertőző tífuszos betege volt

Abban az évben háromezer New York-i fertőződött meg Salmonella typhi baktériummal, és valószínűleg Mary volt a járvány egyik fő oka. A kórokozó ellen védő vakcinát csak 1911-ben fejlesztették ki, az antibiotikumos kezelésre is várni kellett egészen 1948-ig. Így a megelőzés egyetlen módja a fertőző személyek izolálása volt. Na erre Mary aztán végképp nem volt hajlandó.

Tífuszos Maryről több cikk is született, ez az egyik (Fotó: Wikimedia Commons/Lorem Ipsum)

Sober emiatt összefogott dr. Josephine Bakerrel az N.Y. Egészségügyi Minisztériumból, a rendőrséggel, és erővel kényszerítették Mallont karanténba. Ehhez előbb öt órán keresztül kellett üldözniük, és nem kevés erőszakot alkalmazniuk. Csakhogy Mallonnak annyira nem tetszett az elkülönített élet, amelyben csak egy foxi volt a társa, hogy 1909-ben beperelte az egészségügyi hivatalt. Egy magánlaboratórium negatív vizsgálati eredményével felfegyverkezve (a rengeteg mintavétel közül időnként néhány nem mutatta ki a kórokozót) érkezett, de a New York-i Legfelsőbb Bíróság elutasította a kérelmét. 1910-ben aztán az új egészségügyi biztos, Ernst Lederle beleegyezett abba, hogy Mallont szabadon bocsátják, ha a nő ígéretet tesz arra, hogy soha többé nem dolgozik szakácsként.

Egy újabb tífuszjárvány

Mary Mallon lelkesen bólogatott, majd eltűnt a térképről. Akkor találkoztak vele újra, amikor 1915-ben újabb mini tífuszjárvány kezdett terjedni New Yorkban, s a szálak az álnéven újra szakácsnősködő Mallonhoz vezettek.

A rendőrök nagy nehezen visszaszállították a tiltakozó szakácsnőt a North Brother Islanden található Riverside kórházba, ahol egy külön kis házikóban korábban is karanténban tartották.

Összesen 26 évet töltött így, mélységesen felháborodva az őt ért igazságtalanságokon. Haláláig a New York-i egészségügyi tisztviselők több mint 400 másik, egészséges tífuszhordozót azonosítottak, de senki mást nem zártak be erőszakkal. Mary Mallon, akire örökre ráragadt a Tífuszos Mary gúnynév, végül egyedül, barátok nélkül halt meg, csupán a vallásában talált vigaszt. A lázzal, fejfájással, hasmenéssel, hosszú távon szívproblémákkal járó tífusz egyébként a mai napig fertőz, igaz már csak Indiában és Nepálban. A betegség a mai modern antibiotikumokkal már jól kezelhető.

Kiemelt kép: Getty Images/Bettmann/nőklapja.hu