- A mediterrán étrendet etalonnak tartják az életmódszakértők.
- Most azonban ezt a diétát letaszíthatja jelképes trónjáról egy másik: az atlanti étrend.
- De miben különbözik egymástól az atlanti és a mediterrán diéta?
Sokat olvasni a mediterrán étrend megannyi kedvező egészségi hatásáról. Tudniillik a növényi alapú, de húsféléket sem száműző, mértékletességre és teljes értékű élelmiszerekre épülő mediterrán diéta számos megbetegedés kialakulását megelőzheti. Mostanában viszont egyre népszerűbb a hasonló alapokon nyugvó, atlantinak nevezett étrend is. Ez szintén igen kedvezően hathat az emberi szervezet működésére – így közérzetünkre és hangulatunkra egyaránt. És még csak sanyargatnunk sem kell magunkat vele, sőt!
Egy a JAMA Network Open című szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint az észak-spanyolországi és portugáliai hagyományos étkezési szokásokon alapuló atlanti diéta (a mediterrán étrendhez hasonlóan szintén) segíthet megelőzni a krónikus megbetegedések kialakulását és elősegítheti az egészséges anyagcsere-folyamatokat.
Csak hab a tortán, hogy mindezt úgy teszi, hogy a mediterrán diétánál is több tésztafélét engedélyez követőjének! Éljen!
Atlanti vs. mediterrán étrend
Az atlanti diéta a mediterránhoz hasonlóan feldolgozatlan, teljes értékű élelmiszerekre és friss termékekre épít – de a borral is megengedő, bár csak mértékkel. A két étrend közötti lényegi különbség abban rejlik, hogy az atlanti diéta több keményítőtartalmú szénhidrátot (kenyeret és tejterméket, például sajtot) tartalmaz.
Ha tehát fontos számunkra a jóllétünk, az egészségünk, ugyanakkor imádjuk a tésztaételeket és a kenyérféléket, épp nekünk találták ki az atlanti étrendet – a mediterrán diéta kicsit lázadóbb, de nagyon kedves kistesóját.
Az atlanti diétában főszerepet kapnak a jó minőségű gabonafélék, az olívaolaj, a hüvelyesek (kifejezetten a bab), a tenger gyümölcsei és még némi bor is. Az atlanti diéta a mediterránhoz képest azonban több szénhidrátot tartalmaz – különös tekintettel a teljes kiőrlésű gabonafélékre, a kenyérre, a tésztára és a burgonyára. Ezekből akár napi több adag is beleférhet, de sajtfélékből (valamint más tejtermékekből), sovány és vörös húsokból szintén bátran fogyaszthatunk.
Nemcsak finom, rendkívül egészséges is az atlanti típusú étkezés. Ezt (ahogy fentebb már említettük) a spanyolországi Santiago de Compostela Egyetem kutatói nemrég be is bizonyították. 231 vidéki spanyolországi családot (összesen 518 személyt) vizsgáltak hat hónapon keresztül, rendszeresen elemezve anyagcsere-folyamataikat, testsúlyukat, koleszterinszintjüket és vérnyomásukat.
Atlanti diéta: Akár karcsúsíthat is
A résztvevők fele hagyományos atlanti étrendet követett – számukra a kutatás szervezői biztosították az ehhez szükséges élelmiszereket, sőt, még a kapcsolódó főzőtanfolyamot is. A többiek megszokott étkezési szokásaikra támaszkodhattak.
Csupán hat hónap elteltével az atlanti diétát követőknél 68%-kal kisebb valószínűséggel alakult ki bármiféle anyagcserezavar.
De a kutatók ezen kívül azt is megállapították, hogy az atlanti étrendet követőknél kevesebb hasi zsír rakódott le. Azaz derekuk is karcsúbb lett ebben az időszakban.
Fontos felfedezés volt ugyanakkor az is, hogy a diéta nem változtatott a résztvevők vérnyomás- vagy vércukorszint-értékein. Az azonban így is kiderült, hogy amennyiben az adott család egy emberként követte az adott étrendet, sokkal több egészségi előnyre tettek szert tagjai. Ezzel egybecsengenek azok a korábbi kutatások, melyek szerint a közösség támogatása megkönnyítheti az egészséges szokások kialakítását és fenntartását.
Elmondható tehát, hogy akár a mediterrán, akár az atlanti diéta áll szívünkhöz közelebb (ne feledjük, minden szervezetnek más és más étrend az ideális), egyikkel sem lőhetünk nagyon mellé. Többszörösen bizonyított tény, hogy a tápanyagdús, teljes értékű élelmiszerek fogyasztása kedvezően hat egészségi állapotunkra – életkorunktól, nemünktől és földrajzi helyzetünktől függetlenül.
Kattints ide, hogy megtudd, a mediterrán/atlanti étrenden kívül még mi segítheti elő a hosszú, egészséges életet!
Kiemelt kép: Pexels