Manapság egyre többször használunk pszichés rendellenességeket szitokszóként, a jelenségről nemrég Balázs Barbi kolláganőnk írt részletesebben, ezért mielőtt meggondolatlanul mérgező személyiségtípusként címkéznénk magunkat, nem árt utánajárni, pontosan kire is használjuk ezt a kifejezést.

Bár mint ahogy azt fentebb megfogalmaztuk, nem tekinthető konkrét mentális zavarnak, a toxikus viselkedés mögött húzódhatnak bizonyos mentális problémák, melyek olyan „tüneteket” produkálnak, mint

az állandó következetlenség, a figyeleméhség, a manipuláció, a szükségtelen drámázás, de az ilyen típusú emberek hajlamosak semmibe venni a másik határait és a szerhasználat sem áll távol tőlük. 

Számtalan módszer áll a rendelkezésünkre, ha eljutottunk addig a pontig, hogy szeretnénk kontrollálni a mérgező személy ránk gyakorolt befolyását. Például sokat segíthet, ha konkrét érvekkel szállunk szembe vele, tetten érjük hazugságait, szembesítjük őt ambivalens viselkedésével vagy bocsánatkérésre késztetjük.

Ugyanakkor az is fontos, hogy állítsunk fel magunknak szigorúbb határokat, korlátozzuk vele a közös időt, ne engedjünk teret a mérgező viselkedésnek. Ha pedig semmi más nem használ, akkor eljött az ideje, hogy véget vessünk a kapcsolatnak. 

Fotó: Canva

Ezt azonban sajnos nem tehetjük meg akkor, ha egy napon arra ébredünk, viselkedésünkkel nem csupán önmagunkat, de környezetünket is mérgezzük, bántjuk szeretteinket vagy negatívan hatunk a körülöttünk élők lelkivilágára. Ha ezt tapasztaljuk, semmiképp se meneküljünk önostorozásba, hiszen viselkedésformáinkat gyerekkorunk óta mások mintáiból kölcsönözzük, és olykor rossz példaképeket választunk magunknak.

Máskor a már említett hordozott traumáink vagy egyszerűen egy nehezebb időszak hozhatja ki belőlünk pesszimista énünket, de bármelyik is álljon a háttérben, az első lépés régi önmagunkhoz, ha felismerjük a legjellemzőbb mérgező személyiségjegyeket. 

1. Mindig szarkasztikus vagy

Egy bizonyos ideig szellemesnek tűnhet, ha a beszélgetések során folyton cinikus megjegyzésekkel kontrázunk, ám ami a vígjátéksorozatokban viccesnek, az a valóságban már állandó kötekedésnek és ellenségeskedésnek tűnhet. Az is lehet, hogy berögzült szokás, vagy olyan környezetből hozzuk, ahol sok múlik érzelmeink elfedésén, de családi körökben is gyakori az egymást felülmúló „én megmondtam” jellegű megjegyzés. 

Tipp: Ez a kimerítő viselkedés célponttá tesz másokat környezetünkben, különösen, ha valaki sebezhető állapotban van, ezért mielőtt szólnánk, kérdezzük meg magunktól, mi hogyan éreznénk magunkat fordított helyzetben!

2. Mindent viccként vagy versenyként fogsz fel

A másik toxikus megküzdési stratégia az lehet, ha még a legszomorúbb dolgokból is viccet csinálunk, mert kényelmetlenül érezzük magunkat vagy nem tudjuk kezelni érzelmeinket bizonyos helyzetekben.

A könnyedség erőltetése mellett az is egyfajta belső kényszer, ha mindenből versenyt csinálunk, például ha igyekszünk túllicitálni azon, amit a másik elmesélt magáról, legyen az akár pozitív, akár negatív történés.

Fontos, hogy tudatában legyünk ezeknek és felismerjük, sem a fájdalom sem az öröm nem lehet versenyzés tárgya, főleg ha ezt arra használjuk, hogy bagatellizáljuk mások élményeit. 

Tipp: Nem kell mindig mindenre azonnal reagálnunk! Egyszerűen kimondhatjuk magunknak, hogy egy helyzet bizonytalanná tesz. Figyeljük meg tudatosan, miért érzünk késztetést arra, hogy minden áron elmeséljük tapasztalatainkat és tanúsítsunk empátiát az ilyen helyzetekben. 

3. Passzív-agresszív viselkedést tanúsítasz

Fotó: Canva

Mindannyiunknak vannak passzív-agresszív ismerősei, hiszen a legtöbben nem szeretünk szembe nézni a kényes szituációkkal és inkább magukban füstölögve elkerüljük a nyílt konfliktust. Ennek egyik legjellemzőbb módja, ha mogorva viselkedéssel és apró sértegetésekkel szúrunk oda az illetőnek, ami csak tovább ront a problémán. Bármilyen megalapozottak legyenek is azonban érveink, a passzív-agresszív magatartás senkinek sem válik előnyére.

Tipp: A legjobb, amit tehetünk, ha tudatosítjuk, hogy a nehéz beszélgetések a fejünkben sokszor ijesztőbbek mint a valóságban, ezért érdemes szembe menni félelmeinkkel. Mindenekelőtt kérdezzük meg magunktól, hogyan tudjuk közlendőnket úgy elmondani, hogy az egyszerre kedves és hatékony is legyen. 

4. Mindenkit meg akarsz menteni

Pontosabban megváltoztatni, mert sok esetben csak te hiszed azt, hogy mások megmentésre szorulnak. Vannak, akik öntudatlanul is vonzódnak azokhoz az emberekhez, akik felett bíráskodhatnak, de sajnos a kéretlen tanácsok, az irányítás, a manipuláció is a toxikus személyiség alapvető ismérvei.

Az ilyen típusú személyek másra javítandó projektként tekintenek, akiknek megadhatják a tökéletes megoldást, ám ez nem jelenti azt, hogy ezt meg is kell tenniük. 

Tipp: Van, hogy irányítás helyett többet teszünk, ha egyszerűen elfogadjuk a másikat olyannak, amilyen, és nem rontjuk tovább a helyzetet azzal, hogy megmondjuk, mit kellene tennie. Ehelyett kérdezzük meg a másikat, szeretne-e beszélni érzéseiről, ha pedig nemet mond, csak ajánljuk fel, hogy itt vagyunk számára. 

5. Vágysz a katasztrófa bekövetkeztére

Titkon mindannyian szeretjük kicsit sajnáltatni magunkat, ilyenkor jól esik a törődés, hogy nyalogathatjuk sebeinket, de a mérgező emberek szabályosan élvezik a drámából fakadó figyelmet. Ilyenkor csak azért hallgatják meg a tanácsokat, hogy aztán azon nyomban elhessegethessék őket, és a dolgok valójában sose változzanak. Ez a magatartás megterheli a barátságokat, főleg, ha folyamatosan negativitást sugárzunk mások felé, csak hogy érezzük az extra szeretetet. 

Tipp: Ha úgy látjuk, beszélgetéseink nem szólnak másról, mint ennek a figyelemnek a megszerzéséről, akkor itt az ideje összeszedni magunkat. Idézzük fel, milyen érzés volt, amikor a dolgaink jól mentek, mi irányítottunk és szerettük ezt, majd használjuk ezt az energiát arra, hogy új lendületet vegyünk. 

6. Mások hibáit hangsúlyozod

Az építő kritika segít jobbá tenni a világot, ám azzal, ha szüntelenül emlékeztetjük a másikat vélt vagy valós ballépéseire, nem segíti őt a fejlődésben. Sőt, bántó és elidegenítő lehet, főleg hogy az esetek többségében az illető is tisztában van vele, hogy épp nem a legjobb formáját hozza. Amikor összecsapnak a fejünk felett a hullámok, próbáljunk alkalmazkodni, gyászoljuk régi önmagunk elvesztését, a folyamatos – akár alaptalan – kritizálás pedig csak még több szorongást eredményez. 

Tipp: Bírálat helyett jelezzük a másik felé, hogy bár észrevettük, mostanság nincs a helyzet magaslatán, attól függetlenül még itt vagyunk számára, ha valakivel beszélgetni szeretne. 

7. Ráerőlteted másokra az igazadat

Megmondóembereknek hívjuk azokat, akik úgy vélik, birtokában vannak például a hosszú élet titkának, vagy egyszerűen csak azt érzik, mindent jobban tudnak – és ennek nem restek hangot is adni. Azzal, hogy ráerőltetjük igazunkat másokra, úgy hisszük, legitimáljuk véleményünket és még szeretteink életét is jobbá tesszük, pedig ez a valóságban általában visszafelé sül el. Ami nekünk bevált, még egyáltalán nem biztos, hogy a másoknak is be fog. 

Tipp: Ahelyett, hogy megpróbálnánk lenyomni a másik torkán igazunkat, mutassunk példát! Éljük úgy az életünket, ahogyan mi szeretnénk, ha pedig valaki más úgy gondolja, ez követendő számára, csak abban az esetben osszuk meg vele a receptet. 

Az asztrológia is a segítségünkre lehet a toxikus emberek kiszűrésében. Ebben a cikkben összeszedtük, mely csillagjegyek hozzák ki egymásból a legrosszabbat. 

Kiemelt kép: Getty Images