Megesik, hogy valaki éjjel balszerencsésen fekszik rá a kezére, emiatt az elzsibbad, de ezzel, túl azon, hogy kellemetlen érzést okoz, nincs semmi gond, nem számít kórosnak. Más a helyzet, ha ez a panasz rendszeres, esetleg napközben is jelentkezik. Ilyenkor már el kell gondolkodni azon, nem lehet-e szó carpalis alagút, vagy más néven kéztőalagút-szindrómáról. Ez a betegség ugyan az ujjakban okoz zsibbadást, sugárzó és égő fájdalmat, de oka a csuklóban keresendő.
– Ennek hátterében az áll, hogy a kezünket, ujjainkat és tenyerünket mozgató idegek a csuklón át futnak – egy olyan alagútban, amelynek három oldalról csontos fala van, a tetején pedig egy szalag –, és bizonyos helyeken tartósan nyomás alá kerülhetnek. Ez elsősorban megerőltetéskor, számítógép és okostelefon használatakor, házimunka és sporttevékenység során fordul elő. Ilyenkor a gondot az okozza, hogy ínhüvelygyulladás alakul ki, ami az ödémásodás miatt szűkíti a csuklóban azt a csatornát, amelyen az ideg áthalad. Emiatt kerül az nyomás alá, és alakul ki az a zsibbadás, vagy adott esetben érzéketlenség, amely erre a betegségre jellemző. Önmagában ez még nem jelent alagútszindrómát, de ha az ínhüvely újra és újra begyullad, ahhoz a kéztőalagút tetején futó szalag – ami alapvetően elasztikus és rugalmas – megvastagodik. Innentől kezdve már nem kell gyulladás ahhoz, hogy az ideg nyomás alá kerüljön, hanem folyamatosan az alatt lesz – magyarázza dr. Hetthéssy Judit Réka PhD kézsebész, egyetemi adjunktus, a Kézklinika alapítója.
Az alagútszindrómánál jelentkező panaszok a hüvelyk-, mutató- és középső ujjat, esetleg a gyűrűsujj felét érinthetik. A kezdeti tünetek jellemzően éjjel, illetve hajlított vagy hátrafeszített csuklóhelyzetnél alakulnak ki, ugyanis ilyen helyzetekben a legnagyobb a nyomás az idegen.
Kockázati tényezők
Meglepőnek tűnhet, de a carpalis alagút szindróma sokkal több nőt érint, mint férfit (gyakorisága a nőknél háromszoros), és bár negyvenéves kor fölött fordul elő a legtöbbször, jelentkezhet már harminc- és negyvenéves kor között, sőt néha korábban is.
– A legtöbb kutatás ezt ahhoz köti, hogy a házimunka legnagyobb részét a nők végzik, és főképp ők látják el a gyerekeket is. Ezek a repetitív tevékenységek – például a főzés, mosás, teregetés – a csuklót rendkívüli módon igénybe veszik. Ezt jellemzően észre sem vesszük, mégis nagyon komoly, napi szintű terhelést jelent. A számítógép- és okostelefon-használat azért okoz gondot, mert az is monoton, repetitív mozgással, hajlított csuklóhelyzettel jár. Az alagútszindróma a férfiak körében is elsősorban azokat érinti, akik például szakácsként dolgoznak – és nem azokat, akik, mondjuk, építőmunkásként. Panaszok persze utóbbi esetben is jelentkezhetnek, de azok nem olyanok, mint az alagútszindróma – mondja a kézsebész.
A végzett tevékenységek mellett a kéztőalagút-szindróma rizikóját egyéb tényezők is növelik. Ilyen például a túlsúly, a cukorbetegség és a dohányzás. Előbbi azért emeli a kockázatot, mert a kéztőalagutat is zsírosabbá és ödémásabbá teszi, ami még tovább szűkíti azt a területet, amelyben az ideg fut. A cukorbetegség azért rizikófaktor, mert általánosságban károsítja az idegeket, és ugyanez a helyzet a dohányzással.