A hívás című filmben elrabolnak egy lányt, bezárják a csomagtartóba. Úgy menekül meg, hogy szinte végig telefonkapcsolatban van a segélyhívóközponttal, és folyamatosan közvetít, hogy milyen hangokat hall, az operátor abból próbálja kitalálni, merre járhatnak.

Molnár-Csiki Marennek még senkit nem kellett kiszabadítania, de ez azzal is magyarázható, hogy szolgáltatása csak novemberben indult. Azt ajánlotta fel, hogy ha valaki éjszaka hazafelé megy, és fél egyedül az utcán, bátran felhívhatja őt. Úgy gondolja, sok támadót visszatarthat a tudat, hogy a kiszemelt áldozat éppen beszél valakivel. Bármiről cseveghetnek. Marennek csak az a fontos, hogy a telefonáló néhány percenként közölje vele, pontosan hol van, hogy ha bekövetkezik a baj, szólhasson a rendőrségnek. Mivel néhány bűnöző kifejezetten a mobilokat gyűjti, az operátor azt javasolja, hogy a telefonálók headseten beszéljenek.

A Hazakísérő Telefonnak keresztelt kezdeményezés hasznos segítség azoknak, akik hajnali háromkor nem hívogatnák a szüleiket vagy a barátaikat. Maren egyelőre csak „buliidőszakban”, pénteken és szombaton, két – normál percdíjas – mobilszámon ügyel. Még kevesen ismerik, de az idő nyilván kitermeli majd a törzstelefonálókat, akik a kocsmatúrák után rendszeresen kiöntik a szívüket.

Maren ingyen, önkéntesként segít. Őt nem támadták meg soha, csak érdekli a közbiztonság. Bár többen jelezték, hogy támogatnák, ebből meggazdagodni aligha fog. Ha a szolgáltatásban sok pénz lenne, már felfedezték volna maguknak a hirdetők, Marennek pedig a beszélgetés üres perceiben különböző termékeket kellene dicsérgetnie. Aztán megjelennének a telefonos ügynökök, akik a legjobb ajánlatokkal kínoznák a diszkóból hazabotorkáló fiatalokat. És miután felpörög a piac, belépnének a multik is, és a Marennel folytatott bensőséges beszélgetést felváltaná a jól ismert hang: „Ha nagyon fél, nyomja meg a kettes gombot.”

Pór Attila

Nyitókép: Pexels