problemamegoldo kepesseg

10 jel, hogy különösen jó problémamegoldó vagy

Ha igazak ránk ezek a jellemzők, az átlagnál könnyebben vehetjük az élet által elénk görgetett akadályokat.

Általában mind azt gondoljuk, jó problémamegoldók vagyunk – pedig bizony vannak, akik különösen tehetségesek ebben a tekintetben. Bárkinek érdemes azonban treníroznia problémamegoldó képességét, hiszen kivétel nélkül,

az élet minden területén előnyünkre válhat ez a kompetenciánk.

Értelemszerűen nem árthat, ha a munkahelyünkön mi vágjuk át a gordiuszi csomót. Ugyanígy nagy könnyebbség lehet, ha az otthon felmerülő gondokat az átlagnál hamarabb (és kevesebb veszteség árán) vagyunk képesek megoldani.

De mégis honnan tudhatjuk, mi számít átlagon felülinek? Hogyan dönthetjük el, hogy problémamegoldó képességünk alapján a társadalom felső egynéhány százalékába tartozunk-e?

problemamegoldo kepesseg

A jó problémamegoldó képesség az élet minden területén előny. (Fotó: Canva)

Egyrészt bizakodásra adhat okot, ha – és ezt nem lehet ennél szebben megfogalmazni – a környezetünkben élőknél jobb kognitív képességekkel bírunk. Ezt elárulhatja például, hogy milyen gyorsan vág az eszünk, hogy egy beszélgetésben, mondjuk, milyen gyorsan csapjuk le a feldobott labdákat.

De az is jó jel lehet, ha viszonylag kevés dráma és konfliktus színezi a mindennapjainkat (és nem azért, mert elkerüljük az ilyen helyzeteket, hanem mert sikerrel kezeljük a felmerülő problémákat, és ügyesen szűrjük legszűkebb köreinket). Szintén árulkodó a naivitás és a sértettség hiánya, vagy azt is mondhatnánk, némi egészséges szkepticizmus.

Na de lássuk, mi az a 10 jel, ami segíthet megállapítani, valóban jó problémamegoldók vagyunk – vagy csak azt hisszük magunkról…

A jó problémamegoldó képesség 10 jele

Az alábbi jellemzők elárulják, ha különösen jó a problémamegoldó képességünk.

1. Világosan meg tudjuk határozni, mi is a probléma valójában

Amennyiben konkrétan be tudjuk azonosítani, mi is a gond, jó úton járhatunk. Ha csak kevésszer veszünk el a részletekben, nehéz minket elterelni vagy kizökkenteni, és nem veszítjük szem elől a közös célt, minden bizonnyal eredményes problémamegoldók vagyunk.

2. Nem halunk bele, ha kiderül, mégsem nekünk van igazunk

Azok, akik jó problémamegoldó képességgel bírnak, el tudnak távolodni az egójuktól, és képesek a megoldás keresésére összpontosítani – ahelyett, hogy mindenáron azt akarnák bebizonyítani, nekik van igazuk.

3. Több szempontból is meg tudjuk vizsgálni ugyanazt a helyzetet

A jó problémamegoldók általában ki tudnak törni saját megszokásaik béklyójából, és képesek több irányból górcső alá venni ugyanazt a helyzetet. Nem tévedünk, ha úgy gondoljuk, ehhez némi empátiára is szükség lehet…

4. A lehetőséget látjuk meg a problémákban

…vagy legalábbis megpróbáljuk! A jó problémamegoldás ott kezdődik, hogy az adott gondot kihívásnak tekintjük – és igyekszünk tanulni is belőle.

5. Különbséget tudunk tenni komplex és egyszerű problémák között

A minél jobb problémamegoldás alapelve, hogy tudnunk kell, mikor érdemes összetett megfejtéseken törnünk az agyunkat, és mikor jobb, ha minél gyorsabban és egyszerűbben pontot teszünk egy ügy végére.

6. Erőszak helyett a szavak erejére támaszkodunk

A jó problémamegoldók nem agresszívek, nem erőszakosak. Képesek csupán szavakkal – de személyeskedés, passzív agresszivitás és sértegetés nélkül – hatni a többiekre.

7. Nem szúrunk ki másokkal

Amennyiben képesek vagyunk anélkül megoldani nehéz helyzeteket, hogy végeredményben bárki más jelentős károkat szenvedne el, minden bizonnyal jó problémamegoldók vagyunk. Persze, egy döntést igénylő helyzetben elkerülhetetlen, hogy valakinek sérüljenek az érdekei – jó esetben azonban a megoldásból még ő is profitálhat valamelyest.

8. Hiszünk a megelőzésben

Az, aki jó problémamegoldó képességgel bír, általában számos olyan készséggel rendelkezik, amelyekkel eleve meg tudja akadályozni már a problémák kialakulását is. Ehhez persze szükséges, hogy képes legyen előre gondolkodni, felkészülni a lehető legtöbb lehetséges kimenetelre.

9. Mindig van B-tervünk

Az előző ponthoz szorosan kapcsolódik, hogy amikor az eredeti terv befuccsol, egy jó problémamegoldó azonnal képes irányt változtatni, és egy másik (szintén előre kifundált) megoldással előhozakodni. Értelemszerűen elengedhetetlen ehhez a kellő rugalmasság.

10. Ésszerű elvárásaink vannak

A jó problémamegoldók nemcsak a problémát látják igen tisztán, hanem a megoldás lehetséges kimenetelét is. Azaz tudják, hogy bármennyire is jól kiterveltek valamit, rengeteg (külső és belső) tényező befolyásolhatja a végső eredményt. Ugyanakkor nem hagyják, hogy elsodorják őket irracionális félelmek vagy épp túlzottan optimista ideáik. Mindig csak arra törekszenek, hogy az adott helyzetből a legtöbbet kihozzák.

Nos, mit gondolsz? Ezek alapján te elég jó problémamegoldó vagy?

Amennyiben szeretnéd tornáztatni ezt a képességedet, mindenekelőtt gyakorolj türelmet, izzítsd be kreativitásodat, és beszélgess sokat olyan emberekkel, akik tőled merőben eltérően közelítenek a problémákhoz!

Ha pedig egy konkrét problémával állsz épp szemben, előbb határozd meg minél rövidebben, mi a gond forrása, majd próbálj meg több megoldást kiötölni rá, végül ezek közül tedd le a voksodat az egyik mellett, és lépj akcióba! Ha idő közben kiderül, nem jól döntöttél, próbálj meg alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, és dobd be a B-tervet! Sok sikert kívánunk!

A problémamegoldó képesség mellett egy sor más tulajdonságunk is kulcsfontosságú a konfliktuskezelésben. Ilyen például az érzelmi intelligencia is.

Kiemelt kép: Pexels