• A pánikroham a „nagykönyv” szerint hirtelen fellépő halálfélelem.
• A szorongás a pánikroham legfőbb kiváltó oka.
• Lazító légző gyakorlatokkal – mint a 4-7-8 módszer – könnyebben túl lehetünk a rohamon.

A pánikbetegséghez társulhat olyan, valódinak tűnő tünetegyüttes, ami egyébként életveszélyes állapotot jelezne, ám szervi ok sohasem található mögötte, vagyis ártalmatlan. Persze azok, akik átesnek egy-egy súlyosabb pánikrohamon, nem így érzik…

A szédüléssel, szívdobogással, izzadással, hidegrázással, hányingerrel, légszomjjal, mellkasi szorítással és esetenként ájulással járó rohamok hasonlíthatnak szívrohamra is. Tehát fontos, hogy inkább hívjunk orvost, mentőt a beteghez, minthogy elszalasszuk a segítségnyújtást életveszélyben lévő embernél. Ha pedig mi, magunk vagyunk, aki a pánikrohammal küzd, akkor érdemes utánajárni, van-e szervi betegségünk, mert ha nincs, akkor baj esetén tudni fogjuk, hogy valószínűleg „csak” nyugalomra van szükségünk.

A pánikbetegség a fóbiával ellentétben generalizált, vagyis általános szorongásból adódó tünetcsoport, tehát általában nem egy konkrét félelmi helyzet váltja ki.

Pontosan azért alattomos, mert nem feltétlenül kell hozzá egy adott szorongató szituáció. Inkább a szorongás általános szintje magasabb, és látszólag véletlenszerűen is kiválthatják bizonyos ártatlannak tűnő események. Megjelenhet metrón, közértben, színházban, de akár otthon, egyébként nyugodt körülmények között is.

Pánikroham esetén fontos, hogy néhány tanult technikával megnyugtassuk magunkat. (Fotó: Getty Images)

Lefolyása szubjektíven megélve annyira félelmetes (miközben a tünetek egyénileg változnak), hogy később a már megtörtént pánikrohamok körülményeihez hasonló környezetben is előjöhet a roham. A pánikbeteg egyetlen konkrét dologtól retteg: az újabb rohamoktól. Azt pedig nem más váltja ki, mint maga a rettegés a rohamtól – és elindul az ördögi kör.

A pánikrohamnak van látható előzménye… vagy nincs

Egy-egy trauma (például hosszas kórházi kezelés), egy diagnózis, vagy épp egy fóbia megléte esetén az adott fóbiát kiváltó inger is kiválthat pánikrohamot, de az ok lehet egyszerűen a leterhelt mentális-idegi állapot is, amire a szervezet bizonyos vegetatív funkciók átmeneti elbillentésével reagál.

Hivatalosan, a tudomány állása szerint azonban nincs rá jól definiálható magyarázat, hogy mi váltja ki a pánikrohamokat. Nehezíti a helyzetet, hogy akik éppen szenvednek tőle, a szivárvány árnyalataihoz hasonlóan sokszínű tüneteket produkálhatnak. A tünetek azonban – legyenek bármilyen agresszívak is – jellemzően viszonylag gyorsan (negyedórától pár óráig) elvonulnak.

Pánikroham esetén egy okosóra is segíthet, hogy megnyugtassuk magunkat, nincs nagy baj. (kép: Garmin)

A rosszullét tünetein kívül jellemző még, hogy a pánikbetegek félnek a megőrüléstől, rettegnek a kontrollvesztettségtől és a halálfélelem is gyakori. 

Pánikroham esetén a Holter, az EKG, az ultrahang is negatív

A pánikroham ugyan minden esetben átmeneti állapot, a diagnózis felállítását nehezítheti néhány tényező. A legtöbb pánikbeteg például rendszeresen tölt el órákat a kardiológián, hiszen a tünetei nagyon is valódiak! A vérnyomás tényleg leeshet vagy megemelkedhet, csakúgy, mint a pulzus, sőt a szívroham tüneteit imitáló panaszok is felléphetnek. Csakhogy, míg valódi betegség esetén mindig található szervi elváltozás a panaszok mögött, a pánikbetegség esetében minden lelet negatív.

Ezt a mentális és testi állapotot más betegségektől az is megkülönbözteti, hogy múló, valóban rohamszerűen előtörő tünetekről van szó, nem napokig tartó problémáról.

Hasonlóan, a hirtelen kialakuló, valódi betegséget jelző panaszoktól is eltér, főként mentális síkon. A szívrohammal küzdő beteg például majdnem minden esetben hirtelen szembesül tüneteivel, és csak azután gondolkodik a halálról, miután átesett valamilyen beavatkozáson, visszapörgetve az eseményeket. Nem így a pánikrohamos beteg. A szívroham tüneteit „utánzó” pánikállapotban az ember jóval előbb gondol rá, hogy „valószínűleg szívrohama lesz”, és végeredményben emiatt elkezd rettegni.

Kiszolgáltatottság-érzés? Jön a pánikroham!

„A legtöbb pánikosban közös vonás, hogy félelem dolgozik bennük a kiszolgáltatottságtól, attól, hogy kellemetlen helyzetbe kerülhetnek, amelyben nem kapnak segítséget, vagy amiből nehéz kimenekülni. Konkretizálható objektív ok jellemzően nincs, azonban abban a pillanatban, amikor a tünetek megjelennek (amikor elkezdődik a pánikroham), és még előtte is, úgy érzik, nagyon kiszolgáltatottak. Rettegnek a rohamtól, és ez a félelem indíthatja be magát a pánikreakciót is” – mondja Kertész János kineziológus.

Dr. Almási Kitti szerint az esetek egy részében gyermekkori krízishelyzetekre vezethető vissza, hogy az ember a valóságtól eltérően értékel egy szorongató helyzetet. „A korai szeparációs élmények, például, ha valaki gyermekkorában egy ismeretlen szituációban vagy váratlanul magára maradt, valamiért kiszolgáltatottnak érezte magát, és ehhez szélsőséges félelmi reakció társult, az arra emlékeztető szituációkban újraélheti azokat. Tehát ezt a kulcsélményt később felidézhetik bizonyos más helyzetek” – magyarázza a klinikai szakpszichológus.

Emellett a szorongásos alapélményt a szakember szerint olykor táplálhatja egy jelenlegi szexuális vagy indulati frusztráció is. Nők gyakrabban számolnak be arról, hogy szexuális vagy érzelmi igényeik nincsenek kielégítve, míg férfiaknál gyakoribb lehet, hogy a felgyülemlett dühöt, indulatot nem tudják kiadni.

5 tipp a pánikrohamok leküzdésére

Amennyiben gyakran kínoz minket pánikroham, fontoljuk meg az alábbiakat!

1. A legtöbb pánikbetegnek nyugtatót ír az orvos, de léteznek természetes, gyógynövényalapú készítmények is. Ezek oldhatják a szorongást, és ezáltal megritkíthatják a pánikrohamokat, így pedig csökkenhet a félelem az újabb előfordulástól. Nem szüntetik meg azonban kiváltó okot, vagyis csak átmeneti megoldást jelentenek.
2. A kognitív viselkedésterápia hasznos lehet, hiszen a pánik megnehezíti a hétköznapokat. A páciens megtanulhat újraelemezni egy szituációt, és arra másfajta viselkedéses reakciót adni, mint addig. A pánik vészhelyzetszerű értékelését ugyanis ő maga állítja elő, a hibás értékelés miatt tűnik katasztrofálisnak a fenyegetettség, holott nincs életveszélyben.
3. Egy türelmes, megnyugtató személy jelenléte is sokat segíthet a pánik során, aki tudatosítja az azt éppen átélőben, hogy csakúgy, mint addig, most is helyreáll a rend, és nincs semmi komoly baj.
4. A mély, hasi légzés szintén gyorssegély, amennyiben a pánik még csak kialakulóban van. A 4-7-8 légzéstechnika (ami a jóga egyik relaxációs alaplégzése) remekül lassítja a pulzust, pánikroham esetén hatásos eszköz. Egyszerre vonja el a figyelmet és nyugtat fizikailag. 4 másodpercig szívd be a levegőt mélyre, 7 másodpercig tarts lent, majd 8 másodperc alatt engedd ki. Ezt ismételd meg 3-5 percen keresztül!
5. Ironikus módon, amellett, hogy a fenyegetettség-érzés hamis mivolta tudatosuljon, a legfontosabb, hogy ne álljunk ellen a rohamoknak. Épp ellenkezőleg! Amennyiben megszűnik a félelem a vérnyomás-ingadozástól, a hányástól vagy más tünetektől, és azt mondjuk: „tulajdonképpen jöjjön, aminek jönnie kell, úgysem történik semmi”, az enyhébb pánik akár „meg is futamodhat”, hiszen a kontroll a mi kezünkben marad.

Ha úgy érzed, a mentális állapotod miatt más segítségre is szükséged van, mindenképp fordulj szakemberhez!

A pánikrohamokról és a szorongásról a linkre kattintva még többet olvashatsz. 

Kiemelt kép: Getty Images