Gyakran halljuk, hogy a szervezetünkben termelődnek olyan anyagok, amelyek hatással vannak a kedélyállapotunkra, sokaknak a nevük is ismerős: szerotonin, dopamin, endorfin és oxitocin. Boldogsághormonként emlegetjük ezeket, pedig közülük csak az egyik – az oxitocin – számít hormonnak, a többi úgynevezett ingerületátvivő anyag. Ezeket a molekulákat a szervezet különböző helyeken állítja elő, a szerotonint például az agy idegsejtjeiben (és máshol is, de onnan nem jut be az agyba), a dopamint az idegsejtekben és a mellékvese egyes sejtjeiben, az endorfint az agyalapi mirigyben és a hipotalamuszban, az oxitocint csak az utóbbiban. Képződésük mértéke bizonyos szinten egyéni kérdés, amiben szerepet játszik a genetika, de lehet azt fokozni is. Ennek mikéntjét szakértőnkkel, dr. Vizi János pszichiáterrel, klinikai farmakológussal térképeztük fel.

Közösség és érintés

A közösségi élet önmagában is jó hatású, emiatt érdemes keresni a jó társaságot, az olyan közeget, ahonnan pozitív visszacsatolásokat kaphatunk. Boldogsághormonokat szabadít fel az érintés is, emiatt érdemes arra tudatosan törekedni a találkozások, közös programok során. A barátokat és rokonokat jó például eleve öleléssel köszönteni. Vizi János kiemeli, hogy ezek a gesztusok mérhetően hatnak a szervezet biokémiájára, főleg az oxitocin felszabadulását serkentve.

Főszerepben a testmozgás

A testmozgás, amellett, hogy pozitív hatással van az egészségre, szinte az összes boldogsághormon termelődését segíti, azok képződésére jótékonyan hat. Mikéntje igazából lényegtelen, lehet az jóga, úszás vagy kocogás. Az oxitocin termelődését az fokozza a legjobban, ha a sportolást nem egyedül végezzük, hanem másokkal együtt. Emiatt az uszodába és a futópályára is érdemes társasággal menni (vagy ezeken a helyeken társaságot szerezni), illetve eleve olyan sportágat választani – például­ a teniszt –, ami párban űzhető. Jó ötlet lehet a kerékpározás vagy túrázás a barátokkal is, az is segíti a boldogsághormonok termelődését.

Online is működik

Sokat hallunk arról, hogy a közösségi média rossz hatással lehet az emberek pszichéjére, ugyanakkor az azon keresztüli kommunikációra ez nem igaz. Vizi János kiemeli, hogy a kutatások itt azt igazolták, hogy a normális szintű, pozitív hangvételű online kapcsolattartás és közösségi élet kifejezetten jó hatású. Érdemes például ilyen módon is érdeklődni egymás iránt, jelezni a barátoknak, ha tetszett egy-egy fotójuk, érdeklődni azokról a programokról, amelyekről örömmel számoltak be a közösségi oldalakon. Ezek olyan mozzanatok, amelyek hatnak a szervezet biokémiájára, ráadásul nemcsak annál, aki kapja őket, hanem annál is, aki adja.

Mindenható csokoládé

Ugyan az édességek fogyasztása nem jó jutalmazási mechanizmus, de ez alól van egy kivétel: a nyolcvan-­kilencven százalékos, jó minőségű étcsokoládé, de abból is csak napi egy-két kocka. Annak vegyületei jó hatással vannak a boldogsághormonok termelődésére, ez nemcsak városi legenda, hanem bizonyított tény. A kakaóban lévő anyagok elsősorban a dopamin termelődését segítik. Pozitív hatása van az étcsokoládénak a szív- és érrendszerre, és általában az egész szervezetre.

Szex és nevetés

Nem meglepő módon a szexuális aktus és az orgazmus megélése is pozitívan hat a boldogsághormonok termelődésére. A nevetés ugyancsak felszabadít ilyeneket, ráadásul nemcsak a „tényleges” nevetés, hanem az „eljátszott” is. Ezt szintén kutatások támasztják alá, ami azt jelenti, hogy akkor is érdemes nevetni, ha valakitől nem éppen az év viccét halljuk. Ez ráadásul a tréfamesternek is hasznára válik, hiszen pozitív visszajelzést ad neki. Társaságokkal is érdemes együtt nevetni, vagy legalább mosolyogni olyan esetekben is, ha az nem teljesen belülről jön.