agy egészség

Nem is gondolnád, de ez az 5 szokás javítja az agy egészségét

Egyúttal a demencia kockázatát is csökkentik az alábbi életmódbeli változtatások.
  • Egy új kutatás szerint bizonyos szokások a kor előrehaladtával javítják agyunk egészségét.
  • Ezeket az egyszerű szokásokat érdemes követni, ha növelni szeretnénk agyunk teljesítményét. 
  • Miért és hogyan járulnak hozzá az említett változtatások agyunk jobb működéséhez?

Agyunk egészségének megőrzése kulcsfontosságú általános jólétünk és életminőségünk szempontjából, hiszen ha kellő odafigyeléssel támogatjuk, még hosszú ideig aktív, teljes életet élhetünk szeretteink körében. Ám bármennyire is létfontosságú, hogy gondoskodjunk egészségéről,

agyunk az idő előrehaladtával jóval kevesebb figyelmet kap, mint más látható tényezők, például a külsőségek, így bőrünk állapota.

Holott ahogy a ráncok, úgy a kognitív hanyatlás tünetei is főként életünk derekán jelentkeznek, a másik közös vonás bennük pedig az, hogy még időben el kell kezdenünk a megelőzésként végzett öngondoskodást. Ahogy fényvédővel védekezünk a nap öregítő, káros sugaraitól, úgy agyunk is megérdemli a szükséges törődést, hogy minél hosszabb ideig szolgálhasson bennünket életünk során. 

Húsz évnyi vizsgálat igazolja az egészséges életmódot

A JAMA Neurology akadémiai folyóiratban nemrég közzétett kutatás szerint ehhez létezik egy bevált, általános recept, mely magában foglalja azt az 5 tényezőt, amely segíthet az agy egészségének megőrzésében. A tanulmányt a szakértők 586 személy bevonásával végezték, akik átlagosan 91 éves korukig éltek, ám halálukat megelőzően több mint 20 éven át rendszeresen mentális és fizikai teszteknek vetették alá őket. 

A kutatók a tudományos tesztekből arra jutottak, hogy

bizonyos életmódbeli szokások csökkentették a kognitív hanyatlás kockázatát, ami még azokra a résztvevőkre is igaz volt, akiknél már mutatkoztak az Alzheimer-kór vagy a demencia jellegzetes tünetei.

A tanulmány vezető szerzője, Dr. Klodian Dhana az így kapott adatokból azt szerette volna kideríteni, bizonyos tényezők valóban megjósolják-e, milyen valószínűséggel alakulnak ki valakinél az említett betegségek. 

A vizsgálatban résztvevők akkor minősültek alacsony kockázatúnak vagy egészségesnek, ha 

  1. nem dohányoztak,
  2. hetente legalább 150 percig mérsékelt vagy erőteljes testmozgást végeztek,
  3. az alkoholfogyasztást napi egy italra csökkentették,
  4. foglalkoztak agyműködést serkentő tevékenységekkel, például olvasással, művelődéssel,
  5. követték a MIND-diétát, mellyel akár a demencia is késleltethető.

A résztvevők ezen területeket figyelembe véve kaptak egy-egy egészséges életmóddal kapcsolatos pontszámot, mely alapján a vizsgálatból kiderült, minél egészségesebbek voltak, annál jobb volt agyuk teljesítménye is. Egyetlen ponttal történő növekedés esetén máris alacsonyabb volt az úgynevezett amiloid plakkok mennyisége az agyban, ami az Alzheimer-kór egyik tipikus ismertetőjegye, sőt, a vizsgált személyek a kognitív teszteken is jobb eredményt produkáltak. 

Így javíthatunk még agyunk egészségén

agy egészség

Fotó: Canva

A fent említettek betartásán túl van még néhány egyszerű szokás, mellyel idősebb korban is bizonyítottan sokat tehetünk olyan kognitív funkciók fejlesztéséért, mint a memória, az észlelés vagy a nyelvi készségek. Ezeket a könnyű életmódbeli változtatásokat – melyek 20-as és 60-as éveinkben egyaránt felpörgetik agyunk működését – akár egyik napról a másikra is beépíthetjük mindennapi rutinunkba.

Sétáljunk barátokkal

A következetes testmozgás az egyik legjobb dolog, ami agyunkkal történhet, és ehhez még csak nem is kell élsportolónak lennünk. Kutatások szerint azoknál a felnőtteknél, akik gyakran tettek napi sétát, kisebb valószínűséggel alakult ki Alzheimer-kór. Dr. Gary Small pszichiáter professzor,  a The Memory Bible kötet nemzetközileg ismert szerzője azt mondja, tovább fokozhatjuk a megelőzés hatékonyságát, ha egy barátunkat is elhívjuk a sétára. A kardiógyakorlat és a beszélgetés együttes stimulációja erősíti az agyat és a stresszcsökkentésben is sokat segít. 

10 perces meditáció

Ennyi időt akkor is kibírunk, ha egyébként nem vagyunk oda túlzottan a meditációért. A tudomány állása szerint a krónikus stressz ronthatja a memóriát, de a professzornak erre is van hatékony megküzdési stratégiája, méghozzá a rendszeres meditációs gyakorlat. A szorongás és az aggodalom csökkenthető ezzel az egyszerű napi tevékenységgel, melyből elegendő mindössze 10 perc, hogy javítsa hangulatunkat és egyúttal kognitív funkcióinkat is. 

Írjunk hálanaplót

A cinizmus nem kizárólag hangulatunknak, agyunknak is rosszat tesz, az ismétlődő negatív gondolkodás ugyanis hajlamosít a demenciára. Hatékony fegyver lehet, ha felvértezzük elménket a rossz gondolatok ellen néhány egyszerű hálagyakorlattal, melyeket kedvünk szerint személyre szabhatunk.

Elmormolhatjuk a számunkra legszeretettebb dolgokat elalvás előtt vagy a reggeli kávé kortyolgatása közben, de kézzel is feljegyezhetjük egy külön kis füzetbe, ha élvezzük a kreatív időtöltéseket. A kézírás ráadásul agyunk memóriáért és emlékidéző területéért felelős részét is fejleszti, éppúgy, mint a hangos olvasás vagy a matematika. 

Tartsuk mindig a lefekvési időt

agy_egeszseg

Fotó: Canva

Agyunk működésében döntő szerepet játszik az, milyen az alvásunk minősége, sőt, már ha csak egy órával is kevesebbet alszunk az ajánlott mennyiségnél, növeljük a demencia kockázatát. A tudományos kutatások alapján az alvás során az agysejtek közötti tér növekszik, ami lehetővé teszi az agy-gerincvelői folyadék hatékonyabb áramlását, ez a felfedezés pedig alátámasztja az alváshiány és az Alzheimer-kór kialakulása közötti kapcsolatot.

Hiszen ha nem alszunk eleget, agyunknak sem hagyunk elég időt a méreganyagok távozására, ezért mindenképp megéri tartani magunkat a szokásos lefekvési időhöz.

Próbáljunk ki új csapatsportot

A tanulás, egy új nyelv vagy készség elsajátítása nem az egyetlen módja annak, hogy fejlesszük agyunk teljesítményét, akár már egy újonnan beépített hobbival, valamilyen élvezetesnek vélt, aktív tevékenységgel ugyanígy támogathatjuk működését.

Legyen szó tornáról, jógáról, vagy egy tánctanfolyamról, minden olyan tevékenység, ami ötvözi a tanulást és a szociális interakciót garantáltan erősíti agyunkat. Egy tanulmány kimutatta, ha barátokkal, családtagokkal vagy hasonló érdeklődésű idegenekkel töltünk minőségi közös időt, az mérsékli a szürkeállomány csökkenését, így az ezzel járó kognitív hanyatlást is. 

Miért tesznek jót ezek a szokások az agynak?

Az egészséges életmód – a növényi alapú étrend, a rendszeres testmozgás, a szellemi stimuláció, a közösségi élet valamint az alkoholfogyasztás és a dohányzás elkerülése – drasztikusan javítja az érrendszer egészségét, mely szívünkre és agyunkra egyaránt kihatással van. Némely kutatás alátámasztja, hogy az említett tényezők még a gyógyszereknél is hatékonyabban támogathatják az agyi vérkeringést, növelhetik az idegsejtek közötti kommunikációt és csökkenthetik az oxidatív stresszt, a kognitív hanyatlás kockázatát.

Ugyanúgy, ahogy izmainkat is erősítjük a jobb teljesítmény reményében, úgy agyunkról sem szabad megfeledkeznünk, treníroznunk kell a rendelkezésünkre álló eszközökkel, hogy az idő előrehaladtával is ugyanúgy szolgáljon bennünket. És ehhez nincs is szükség komoly változtatásokra, csupán néhány egyszerű hétköznapi szokás beépítésére. 

Kutatók szerint konkrét fizikai jelek utalhatnak a demenciára való hajlamra, melyeket egy egyszerű teszttel időben felismerhetünk.

Kiemelt kép: Getty Images