• A világ  lakosságának háromnegyede átesik rajta életében egyszer.
• A lepkehimlő-járvány 5-7 évente üti fel a fejét.
• Általában az óvodás és a kisiskolás gyerekek kapják el a lepkehimlőt.

A lepkehimlő-fertőzést a parvovírus B19 okozza, amivel szemben a felnőttek általában rendelkeznek ellenanyaggal, ezért gyakoribb a betegség a gyerekeknél. Köznapi nevét a vírusfertőzést követően jelentkező tünetről kapta, ugyanis egybefüggő, pillangószárnyat formázó, meleg tapintású kiütés jelenik meg az arcon, olyan, mintha megpofozták volna a beteget. (Egyes esetekben nem az arcpír az első tünet, hanem máshol jelentkezik a kiütés.)

A lepkehimlő ellen nincs oltás, enyhe lefolyása miatt nem is követi az egészségügyi hatóság, hogy mennyi a fertőzött. Nagyjából 5-7 évente okoz országos járványt ez a megbetegedés Magyarországon, és szerencsére a legtöbb gyerek gyorsan felépül. Éppen most is lepkehimlő-járvány van, ami egyelőre főleg az óvodásokat érinti, de gyorsan átterjedhet az iskolás korosztályra is. 

A betegséget 6-10 napos lappangási idő előzi meg, enyhe influenzaszerű tünetek kíséretében. A lepkehimlő cseppfertőzéssel és érintéssel terjed.

Egy-két napig tartó hőemelkedésre, felső légúti hurutos tünetekre, ízületi panaszokra és enyhe fejfájásra lehet számítani. A pillangószerű kiütés után rövid időn belül a végtagokon és a törzsön is megjelennek a csipkealakzatot formázó kiütések, amelyek 7-14 nap után múlnak el. Napfény, testmozgás, hő, láz vagy érzelmi stressz hatására a kiütés ideiglenesen újra megjelenhet.

A tinédzsereknél és a felnőtteknél általában ízületi fájdalmakat okoz, ami legtöbbször a csukló, a térdek, a bokák, az ujjak, illetve a vállak környékén jelentkezik, és szintén vissza-visszatérhet még hetekig.

Kép: Getty Images

A lepkehimlő kizárólag a lappangási időben fertőz cseppfertőzéssel (tüsszentés, köhögés) és érintéssel, így gyakorlatilag kivédhetetlen, maximum számíthatunk rá, ha a környezetünkben több megbetegedés is történt. Mivel a vírus a csontvelőbe is eljut, ritkán a vörösvérsejtképzés zavarát okozhatja, de mivel a beteg szervezete ellenanyagot termel, így általában csak kisfokú vérszegénységet idéz elő.

Mit tehetünk lepkehimlő esetén?

A lepkehimlő enyhe lefolyású betegség, nincsenek szövődményei, és magától meggyógyul a beteg. Ha észleljük a tüneteket, javasolt orvoshoz fordulni. Külön terápiára nincs szükség, általában elég a tüneteket kezelni, ami a láz és az erős viszketés csillapítását jelenti.

Ilyenkor általában kerülni kell mindenféle irritációt okozó anyagot (akárcsak a bárányhimlőnél), tehát mellőzzük a tusfürdő, testápoló és egyéb kozmetikumok, de még a szappan használatát is. Bőven elég egy gyors zuhany.

Veszélyes leheta lepkehimlő, ha…

A lepkehimlő egyedül a várandós anyákra és azokra a betegekre veszélyes, akik valami miatt immunhiányos állapotban vannak, sarlósejtes vérszegénységben vagy a vörösvértestek más rendellenességében szenvednek.

Körülbelül minden négyszázadik kismamánál előfordulnak a tünetek, és hozzávetőleg minden harmadik magzat fertőződik meg méhen belül, aminek következtében az esetek 10%-ban történik vetélés az első trimeszterben, de egyébként nem okozhat magzati rendellenességet.

Egy korábbi cikkünkben orvosok elárulták, hogyan és mikor érdemes elkezdenünk a lázcsillapítást.

Kiemelt kép: Getty Images