Sokakban felmerülhetett a kérdés: Kell ez nekünk? Röviden, igen. Egyébként nem csak velünk akarnak kekeckedni a döntéshozók: az Európai Unió Hulladék Keretirányelve 2018-ban született, ez kötelezte arra a tagországokat, hogy 2023. december 31-től meg kell kezdeniük a konyhai-, zöld- és háztartási hulladék (rövidebben biohulladék) szelektív gyűjtését. Vannak országok, ahol már régóta így gyűjtik az emberek, mások csak most kezdik, és nem mindenhol a MOHU által preferált rendszer szerint.

Milánóban például 2014 óta működik lakossági élelmiszerhulladék-gyűjtési program. Ott a magyar háztartásokhoz hasonlóan külön kukákat és komposztálható zsákokat kaptak a gyűjtés elindításához. Vannak országok, ahol a biohulladék elégetésére kivetett adók vagy tilalmak ösztönözték a hasonló programokat, Ausztriában, Hollandiában és Belgiumban pedig a külön tárolók és a házi komposztálás terjedt el leginkább.

 Hiszen a mód nincs törvénybe foglalva, csak az, hogy külön kell gyűjteni a biohulladékot.

A cél az volna, hogy a háztartásokban keletkezett hulladék 65 százalékát hasznosítsuk újra. Ez az unió országaiban átlagosan 48 százalék, Magyarországon csak 32,8. Mostantól itthon az történik tehát a kijelölt régiókban, hogy a háztartások a biohulladékot egy külön tégelybe gyűjtik, amit az újonnan felbukkant barna kukákba kell önteni – az itt összegyűlt szemetet a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. szerződött partnerei gyűjtik majd össze.

Értékes a biohulladék? Miért baj, ha hagyjuk lebomlani?

Biohulladék esetén (is) hatalmas mennyiségről beszélünk. A magyar háztartásokban keletkezett hulladék 30 százaléka ilyen konyhai hulladék, a becslések szerint pedig évente 600 ezer tonna biohulladékot öntünk a csatornarendszerbe, nagyjából 320 ezer tonna pedig a szemétlerakókban végzi. Ez pedig nagymértékben növeli a metánkibocsátást, így hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, arról nem is beszélve, hogy a magas víztartalmú élelmiszerhulladék rontja a szemétégetők hatásfokát.

A biohulladék ráadásul jellegéből adódóan beszennyezi a kommunális szemétlerakóban mellette található hasznosítható hulladékot.

Ellenben ha az amúgy értékes biohulladékot összegyűjtjük, akkor megújuló energiaforrásként a biogázüzemekben energiát és szerves trágyát tudnak előállítani, így járulva hozzá a körforgásos gazdaság kiépítéséhez. A trágyára pedig nagy szükség van a termőtalaj megőrzése érdekében. Évente ugyanis 80-110 millió köbméter talajt vesztünk el.

Mi is az a körforgásos gazdaság? Az általunk ismert, 20. században kialakult gazdaság lineáris, ami azt jelentette, hogy a termelési és fogyasztási folyamat egy egyenes útvonal: onnantól kezdve, hogy kitermeljük az erőforrásokat, legyártjuk, majd megvásároljuk a termékeket, egészen addig, hogy ezeket a termékeket kidobjuk és egy szemétlerakón végzik.

A körforgásos gazdaság ezzel szemben azt jelenti, hogy a termékeket már eleve azzal a szemlélettel tervezik és gyártják, hogy minél kevesebb erőforrást használjanak fel, minél tartósabbak legyenek és minél nagyobb részüket lehessen újra felhasználni leselejtezésüket követően, ezzel is csökkentve az új erőforrások kitermelését.

Így néz ki a biohulladéknak való, 5 literes tárolóedény (Fotó: MOHU)

1. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

Voltaképpen nagyon egyszerű az egész: minden olyan szemét, ami szerves (lejjebb részletezzük is, mi kerülhet bele pontosan) az 5 literes tárolóedénybe megy. Tehát sütés-főzés közben egyszerűen ebbe tesszük a lehámozott héjat, tojáshéjat, földre pottyant tésztát, petrezselyemszárat, akárcsak a hűtőben megsavanyodott túrót, joghurtot stb. Amikor betelik, tartalmát áthelyezzük a barna szemetesbe. Mivel ezektől eddig is megszabadultunk valamilyen módon, sem időben, sem energiabefektetésben nem lesz több a kijelölt szemeteseket használni.

2. Mi van azzal, aki eddig is komposztált?

Az uniós irányelv annyit ír elő, hogy a biohulladékot elkülönítetten kell gyűjteni és kezelni – éppen ezért társasházi területeken indult először a szolgáltatás, ahol a lakóknak kevésbé volt lehetőségük a komposztálásra. Így az, akinek eddig is volt erre ehetősége otthonában vagy közösségi komposztáló igénybevételével, az ezután is folytathatja ezt. Ha olyan helyen élünk, ahol adott az új kuka, akkor használhatjuk azt is, vagy továbbra is dobhatjuk a komposztra a gyümölcs- és zöldséghéjat, kávézaccot stb.

A húskészítményeket, maradék ételeket viszont ne a kommunális szemetesbe vagy a komposztra dobjuk, hanem az 5 literes biohulladékgyűjtőbe, majd a barna szemetesbe.

Figyelem: csont nem dobható bele!

3. Hol van jelen a szolgáltatás, és miért nincs mindenhol?

A gyűjtést a MOHU fokozatosan fogja bevezetni, az első időszakban ennek megfelelően mintaterületeket jelölt ki, mint említettük, jellemzően társasházi környezetben. Tájékoztatásuk szerint januártól első körben, országszerte 14 településen, Budapest egyes kerületeinek, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, valamint Békés társasházi övezeteiben indítja el a szolgáltatást. A MOHU honlapján (mohu.hu) minden információ megtalálható, térképeket is találunk a pontos utcák megnevezésével. 

A házhoz érkező gyűjtés 2024-ben 460 000 embert érint majd összesen, év végére 188 000 darab 5 literes edény és 14 524 darab 120 literes kuka segíti a gyűjtést.

Ha tehát a kijelölt területhez tartozunk, és még nem történt meg az új kuka kiszállítása, akkor sem feledkeztek meg rólunk, ránk is sor kerül majd.

Az ígéretek szerint 2025 végére a nagyvárosi környezetben teljes lesz a begyűjtés (ebben az évben 1,5-2 millió ember kerül a programba), de a kistelepülések és a falvak valószínűleg kimaradnak. 

Biohulladékot a biohulladék gyűjtőbe! (Illusztráció: Getty Images)

4. Ki viszi el a szemetet? Nem lesz nagyon büdös?

A barna kukák házhoz szállítását, akárcsak a biohulladék begyűjtését a helyi szemétszállító cégek, a MOHU szerződött partnerei végzik. A lakásonként kiosztásra kerülő literes gyűjtőedény könnyen kezelhető, szagmentes, kifolyásmentes lesz, a barna kukák is jól záródnak. (Valószínűleg jobban, mint a kommunális szemetesek, amelyekbe eddig is rengeteg szerves hulladék került.)

Ezek kerülhetnek az edénybe, majd a barna kukába

• Gyümölcsök maradékai (héjak, csutkák, levelek)
• Zöldségek maradékai (torzsák, szárak, levelek, héjak)
• Kávézacc, teafű (a filter nem)
• Fűszerek, gyógynövények
• Tojáshéj
• Főtt ételmaradékok
• Pékáruk
• Szószok, öntetek
• Feldolgozott élelmiszerek, húskészítmények
• Csokoládék, müzlik, kukoricapelyhek
• Tejtermékek
• Konzervek, befőttek tartalma

Ezeket tilos a gyűjtőedénybe, majd a barna szemetesbe dobni

• Csont 
• Élelmiszerek csomagolása 
• Porzsák, porszűrő 
• Használt egészségügyi termékek (papír zsebkendő, pelenka) 
• Cigarettacsikk 
• Szivacs, tisztítókendő 
• Fák ágai, levelek, gallyak
• Egyéb kommunális hulladék

A MOHU oldalán a szelektív hulladékgyűjtés többi kérdésére is választ kaphatunk.

Így termelhetünk kevesebb háztartási hulladékot

Az egyre erősebben érezhető klímaváltozás és az energiaválság egyre több emberben ébreszti fel az egyéni felelősség érzését – még ha tudjuk is, hogy felelősségünk csak töredéke a nagyvállalatokénak. Igyekszünk visszafogni fogyasztásunkat, egyre inkább tudatosan vásárolni és szemetelni, de a zero waste életmódra törekvés (ez az, amikor valaki arra törekszik, hogy egyáltalán ne is termeljen hulladékot maga után) is egyre népszerűbb.

Az ideális valóban az volna, ha a lehető legkevesebb hulladékot termelnénk – beleértve a konyhai, tehát szerves hulladékot is. Ez nem lehetetlen, annyi kell hozzá, hogy tudatosan és alaposan tervezzük meg étkezésünket – így kevesebb szemét kerül majd az edényünkbe is.

• Mielőtt lejár a szavatosságuk, az arra alkalmas élelmiszereket fogyasszuk el, fagyasszuk le, vagy más módon tartósítsuk!
• Lehetőség szerint az összetevők minden részét használjuk fel! A karalábé zöldjét például legtöbben eltékozoljuk, pedig igazi vitaminbomba, és a krumpli héjából is készíthető például finom chips. Érdemes az interneten utánanézni mindig, hogy adott maradék mi módon élvezhető. És azt tudtad, hogy tojásfestésre is használhatunk biohulladékot?
• Egyes élelmiszerhulladékok akár az állatoknak is adhatók – de mindig nézzünk utána, hogy az adott élelmiszer biztonságosan fogyasztható-e az adott állat számára!
• A kávézaccot a kertben, de a háztartásban, sőt még szépségápoláshoz is felhasználhatjuk! A noklapja.hu-n rendszeresen adunk ötleteket a maradékhasznosítás témájában – például arra, miket lehet takarításra felhasználni.

Még a fokhagyma héja is újrahasznosítható! Ha nem hiszed, kattints a linkre!

Kiemelt kép: MOHU/Canva/nőklapja.hu