• Kognitív képességeink az idő előrehaladtával hanyatlásnak indulnak.
• A folyamat étrendkiegészítőkkel lassítható. 
• Az Alzheimer-kór megelőzésének kulcsa az egészséges bélrendszer lehet. 

Régóta közismert, hogy milyen szoros kapcsolat áll fenn bélrendszerünk egészsége és általános testi, sőt szellemi jóllétünk között is. Az utóbbi években az úgynevezett bél-agy tengely vizsgálata a kutatások homlokterébe került. Egy új vizsgálat eredményei azért is adnak okot a bizakodásra, mert az abba bevont személyek olyan teszten teljesítettek jól egy egyszerű étrendkiegészítő hatására, amilyennel az Alzheimer-kór korai jeleit is vizsgálják a kutatók. 

Élelmi rost és kognitív képességek

A mostani kettős vak vizsgálatban (azaz olyan kísérletben, melynek során sem a beteg, sem az orvos nem tudja, hogy a vizsgálatban résztvevő személy hatóanyagot tartalmazó szert, vagy hatóanyag nélküli placebót kapott) két prebiotikus élelmi rostot (inulint és egy fruktooligoszacharidot) vizsgáltak. A prebiotikumos rostok olyan ballasztképző anyagok, amelyek segítik a megfelelő emésztést. Ahhoz, hogy teszteljék ezeknek a kiegészítőknek az öregedő agyra gyakorolt hatását, a londoni King’s College kutatói

36, hatvan év feletti ikerpárt vontak be kutatásukba.

Az ikervizsgálatok rendkívül értékesek, amikor a genetika és a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásának megkülönböztetéséről van szó. Mindegyik párost véletlenszerűen osztották fel úgy, hogy az egyik ikerpár naponta egy adag fehérjeporban elkevert prebiotikumos élelmi rostot, a másik pedig naponta egy adag fehérjeporban elkevert placebót kapott. Az ikerpárok azon tagjai, akiknek prebiotikumos élelmi rostot adtak, három hónappal később általában magasabb pontszámot értek el egy kognitív teszten, mint a vizsgálat kezdetén és kedvező irányban változott bélmikrobiomjuk is.

„Izgatottan figyeljük ezeket a változásokat mindössze 12 hét alatt. Ez az eredmény nagyon ígéretes az agy egészségének megőrzése és a memória javítása szempontjából egy olyan korban, amikor a népesség szerte a világon elöregszik – mondta el Mary Ni Lochlainn, a londoni King’s College geriátriai kutatója. A bél-agy tengely titkainak feltárása új megközelítéseket kínálhat ahhoz, hogy hosszabb ideig egészségesebben, és szellemi teljesítő képességünk birtokéban éljünk. ” – tette hozzá a publikációban.

Az aktív életmód segít csökkenteni a demencia és az Alzheimer-kór kockázatát (Fotó: Getty Images)

Egyéb bizonyítékok

Rágcsálókon végzett korábbi tanulmányok is azt sugallják, hogy a magas rosttartalmú étrend-kiegészítők táplálhatják a vastagbél mikrobiomját, lehetővé téve a jó baktériumok szaporodását, és hogy egereknél és embereknél e baktériumok némelyike a kognitív funkciók javulásával is összefüggésbe hozható. A bél és az agy közötti szoros kapcsolatra vonatkozó bizonyítékok évről évre szaporodnak. Néhány szakértőt mára annyira meggyőztek az eredmények, hogy a bélrendszert a szervezet „második agyaként” emlegetik, de az, hogy ez a két idegrendszer hogyan működik együtt, továbbra is rejtély.

A most idézett, nemrégiben végzett ikerkutatás azt sugallja, hogy bizonyos prebiotikumok fogyasztása ígéretes módja lehet a kognitív hanyatlás kezelésének és megelőzésének. A kutatók kiemelik, hogy a mostani vizsgálatban részt vevő ikrek többnyire nők voltak, emiatt előfordulhat némi szelekciós torzítás, ugyanakkor mivel a nők hajlamosabbak az Alzheimer-kórra, a kutatásnak éppen ebben a formában lehet kiemelkedő jelentősége. A mostanihoz hasonló vizsgálatok alátámasztják azt a kialakulóban lévő elképzelést, hogy a kognitív hanyatlás nem mindig az agy betegsége, hanem külső tényezők is közre játszhatnák benne. A bélrendszer a test számos funkciójára, többek között az immunrendszerre és a központi idegrendszerre is benne hat. Ha a mikrobiomot bizonyos prebiotikumokkal és probiotikumokkal tápláljuk, az betegségek sokaságának kezelésére nyithat ajtót. „A következő feladatunk az, hogy megnézzük, vajon ezek a hatások hosszabb ideig és nagyobb embercsoportoknál is fennmaradnak-e” – mondják a kutatók.

Bár az Alzheimer-kór inkább az idősebb generáció betegsége, nemrégiben egy 19 éves fiúnál diagnosztizálták a betegséget. 

Kiemelt kép: Getty Images