A haj a szépség, a fiatalság, az erő jelképe férfiaknál és nőknél egyaránt. Az egészséget és a termékenységet jelzi, illatokat közvetít, sőt a fejbőrben található, érzékeny idegvégződéseknek hála a környezet észlelésében is segít. Csakhogy az emberszabású majmoknál nem találunk hosszú hajkoronát, így joggal merül fel a kérdés, hogy ha szinte minden testszőrzetünket elvesztettük az evolúció során, a hajunk miért maradt meg, miért nő ilyen hosszúra, és miért pont a fejünkön?
Az emlősöknek nem véletlenül van szőrük. Melegen tartja őket, védi bőrüket a káros napsugárzástól, a hosszabb szálak a vadászatban, tájékozódásban segítik őket. Emberi őseink csak azért veszthették el ennek nagy részét, mert képesek voltak tüzet gyújtani, ruhát készíteni, olyan menedéket építeni, ami segíti a túlélést a hideg időjárás közepette. Emellett több elmélet is szól arról, vajon milyen evolúciós előnnyel jár a csupaszság.
Miért nő hajunk?
Talán eleve a vízből érkeztünk, vagy a part közelében egyenesedtünk fel? A vízimajom-elmélet szerint ezért hullott ki a szőrzetünk: a vízben inkább akadályt jelentett. Egy másik elképzelés szerint az afrikai forróságban vált használhatatlanná a vastag bunda, ezt támasztja alá az is, hogy az embernek több verejtékmirigye van, mint más emlősöknek. A harmadik teória szerint a különböző, szőrben és bőrben élő élősködőktől szabadultunk meg a testszőrzet minimalizálásával. Ám egyik elmélet sem ad magyarázatot arra, hogy a férfiaknak miért maradt több szőrzetük, arra pedig végképp nem, hogy ha a szőr ennyi bajt okoz, miért nő a fejünkön?
A haj fontos szerepet játszik a párválasztásban
Talán egyfajta beépített kalap, ami a felegyenesedést követően védi érzékeny fejünket a napsugárzástól? Vagy a rengeteg erőforrást igénylő agyunk működése szempontjából volt fontos, hogy fejünket éjszaka melegen tudjuk tartani? Vagy azért tartottuk meg, mert oly nagy szerepet játszik a párkeresésben?
Hiszen nem olyan szőrzet nő a fejünkön, ami bárhol máshol a testünkön: a hajszálak hosszúak, fényesek, formázhatók, azaz kiválóan alkalmasak arra, hogy jelezzük családi állapotunkat, fogamzóképességünket, vonzóvá tegyük magunkat a párkeresés során.
Mi magyarázza a kopaszodást?
Idővel mindkét nem veszít hajtömegéből: a férfiak viszont akár már egészen fiatal koruktól kopaszodhatnak. Nemcsak arra kell tudományos magyarázatot keresnünk, hogy miért pont a fejünkön nő haj, de arra is, miért jó, ha ezt idővel elveszítjük? Az emlősök öregedésük során megőszülnek, de nem alakulnak ki kopasz foltok a fejükön, vagy testük más részein. Ez ismét csak az emberre jellemző, ráadásul a fej így fázósabbá, védtelenebbé válik.
Fontos szerepe lehet annak is, hogy a nők csak a menopauza környékén tapasztalnak némi ritkulást, míg a férfiak hajhullása fokozottabb, és jóval korábban is kezdődik.
Talán azért, mert ők inkább izmaikkal hívják fel magukra az ellenkező nem figyelmét? Ez nem magyarázná a hiányzó védelmi funkciókat. A kérdésben még a tudósok is csak találgatnak. Egyetlen előnyét tudták felhozni a kopaszságnak: a fejet érő nap miatt több D-vitamin termelődik a hajukat vesztett férfiak testében, ez pedig védi őket a prosztatarákkal szemben.
A hormonok is beleszólnak
A kopaszodásnak erős a kapcsolata a hormonokkal. A legtöbb férfi androgén alopéciában szenved, 95 százalékuk nemi hormonjaik miatt veszti el hajszálait. Mégpedig a dihidrotesztoszteron (DHT) nevű hormon termelődése miatt. Ez a hormon a szőrtüszőkhöz kötődik, aminek következtében azok elkezdenek zsugorodni. Mivel a férfiaknak általában magasabb a természetes tesztoszteronszintjük (és ennek következtében a DHT), mint a nőknek, az egyik magyarázat az lehet, hogy ez okozza a férfiak gyorsabb kopaszodását. Minél több DHT van a szervezetben, annál gyorsabban zsugorodnak a szőrtüszők, és annál gyorsabban kopaszodik meg valaki.
A kopaszodás ráadásul öröklődik, tehát genetikai okai is lehetnek. Egészséges életmóddal sem lehet megelőzni (maximum lassítani), a hajszálak pedig nem nőnek vissza sosem.
Nőket is érintheti, főleg a menopauza környékén, de ők ügyesebben rejtik el ritkuló hajukat. A kopaszodásnak a tesztoszteron mellett az is lehet a magyarázata, hogy az emberi lényeket egyszerűen nem ilyen élethosszra tervezték. A modern világnak köszönhetően azonban már más, evolúciós szempontból hátrányos tulajdonságokkal is élhetünk egészséges, teljes életet.
Kiemelt kép: Getty Images