- A digitális személyazonosság tartalmazhat mindent, ami egy emberről fellelhető az interneten, legyen az kép, hang vagy biometrikus adat.
- Ha az „adatcsomagunk” rossz kézbe kerül, akkor könnyen visszaélhetnek vele.
- A gyerekek különösen veszélyeztetettek, ráadásul nincs rálátásuk, mit tárol róluk a net.
Ahogy a személyi igazolványban is szerepel rólunk az összes fontos adat, úgy az interneten is fellelhető minden, valaha rólunk felvitt adat, legyen szó hitelesítő kódokról, jelszavakról, bizonyítványokról, nyaralási fotókról, videófelvételekről, gimnáziumi tablóról.
Ezek az úgynevezetett digitális attribútumok aztán soha nem tűnnek el a netről, rosszabb esetben pedig felkerülhetnek a darkwebre is, ahol aztán az illetéktelenek arra használhatják az adatainkat, amire csak akarják. Akár létrehozhatnak a nevünkkel, fotóinkkal egy hamis digitális személyazanosságot.
A szakértők szerint a gyermekekről készült fényképek közösségi médiában való közzétételével nagyot kockáztatnak a szülők. Ezzel elősegítik, hogy digitális személyazonosságot hozzanak létre a gyerekük adataival, ami megkönnyíti a személyazonosság-lopást és a gyermek képének nem kívánt felek számára történő terjesztését.
Még az is előfordulhat, hogy a gyerekünk személyazonosságát elkezdik a darkweben árulni, és például felhasználják emberkereskedelemhez.
A legjobb lenne, ha a gyerekek csak ilyen robotokkal találkoznának (Fotó: Getty Images)
A darkweb (vagy deepweb) nem része a felszíni internetnek. Ez a szinte csak hackerek és az alvilág számára látható web olyan tevékenységek színtere, mint a gyermekpornó-terjesztés, fegyver-, drog-, szerv- és emberkereskedelem. A net ezen részén másik keresőmotor működik, nincs átjárás a felszíni webből a darkwebre, utóbbi csak többszörös azonosítás útján elérhető, hogy ne legyen lenyomozható a hatóságok számára.
Közösségi média és saját okoseszközök…
…ez a két dolog kell csak hozzá, hogy a gyerekünk áldozattá váljon a neten, és akár percek alatt hamis személyazonosságot hozzanak létre a TikTok-fiókjában megosztott videókból, az iskola weboldalán posztolt albumokból és a többi tárolt adatából.
Egy ausztrál kutató pszichológus, Dr. Valesca Berg születésüktől nyolc éves korukig vizsgálta a gyerekek digitális lábnyomát a neten.
„Egyelőre csak nagyjából ismerjük a kisgyermekek digitális identitásának fogalmát, ami valójában a közösségi oldalakon való szereplésük alapján jött létre – mondta a kutató. – Minden digitális bejegyzés, amelyet a szülők a közösségi oldalakon a gyermekükről közzétesznek, hozzájárul a gyermek saját digitális személyazonosságának kialakulásához.”
A szakértő felhívja a figyelmet arra is, hogy már az is egy felhasználható adat, ha a szülő a gyerek megszületését boldogan szétkürtöli, hiszen így tudható a születés helye, ideje és általában a név is. Ugyanilyen veszélyes iskolai egyenruhában fotózott képet kitenni a kicsikről vagy büszkén posztolni a sportversenyeken elért eredményekről.
Mit tehetünk személyes adatok védelméért?
A legjobb, ha egyáltalán nem posztolunk a gyerekekről semmit a közösségi médiában és korlátozzuk a közösségi médiában való jelenlétüket is. Kérjük meg a gyereket, hogy saját, felismerhető fotó nélkül regisztráljon midnenhova, és ne engedje, hogy mások posztoljanak róla, és persze ő se töltsön fel más gyerekről képet, videót. Minden tartalom, ami személyes adatokhoz vezethet és beazonosítható belőle egy ember, ne engedjük neki!
Ha mindenképpen szeretnénk képeket küldeni távol élő barátoknak, családtagoknak, akkor csoportos chateket használjunk inkább.
Nagyon fontos a a szülőknek szem előtt tartania, hogy elveszik a gyerekek döntési jogát, ha a megkérdezésük nélkül posztolnak róluk bármit. Úgy kerültek (és még mindig kerülnek) fel adatok a Z- és az alfageneráció szülötteiről a netre, hogy egyrészt nem tudják, mennyi adat van már most róluk, másrészt a beleegyezésük nélkül történtek a posztolások.
Most még nem késő tudtos internethasználtra nevelnünk magunkat és persze a őket is!
Tényleg kihallgatnak bennünket az okoseszközeink? Egy korábbi cikkünkből kiderül!
Kiemelt kép: Getty Images
