Az Alzheimer-kór hazánk lakosságának több mint 20%-át érinti. A tudomány jelenlegi állása szerint az idegsejt-pusztulással járó betegség nem gyógyítható, de megelőzhető, illetve korai stádiumban személyre szabott terápiával és életmódváltással a tünetek is késleltethetők.
A betegség kialakulásával a vírusos, gombás és bakteriális fertőzéseket is összefüggésbe hozták, hiszen bizonyos kórokozók könnyedén megtapadnak az orrnyálkahártyán, ahonnan könnyű szerrel vándorolhatnak tovább az agy felé. Ami pedig a szaglószervek gyakori fertőződéséért felelhet, az nem más, mint az orrpiszkálás, amiről a legtöbben sosem ismernék be, hogy alkalomadtán elkövetik.
Elsőre ugyan ártalmatlan (és udvariatlan) szokásnak tűnik, az igazság viszont az, hogy nagyon is sokat árthatunk vele az egészségünknek. Számos oka van annak, hogy gyerekként és felnőttként miért használjunk inkább az ujjunkat, mint a zsebkendőt. Lehet, hogy allergia vagy orrszárazság miatt érzünk némi irritációt, amit egyszerűbbnek gondolunk kézzel orvosolni, a legtöbbeknél viszont gyerekkorból, egyfajta unaloműző, illetve tudattalanul ismétlődő pótcselekvésként maradt fenn az orrpiszkálás.
El a kezekkel!
Egy új tanulmány szerint a szokás azonban hosszú távon is veszélyes lehet, hiszen olyan kórokozókat juttathatunk vele a szervezetünkbe, amelyek akár ismétlődő gyulladásokat is okozhatnak az agyban. Hogy hogyan?
A kutatók úgy tartják, hogy az Alzheimer-kór kialakulásának elsődleges oka a béta-amiloid nevű fehérje, ami az orrüregbe bejutó kórokozók hatására egyfajta védekező mechanizmusként termelődik. Ezek a fehérjék természetesen jelen vannak a szervezetben, ám ha felhalmozódnak, enzimjei akár idegsejt-pusztulást is okozhatnak az agyban.
Mivel az Alzheimer-kór kockázatát növelő kórokozók többsége a szaglórendszeren keresztül okoz ideggyulladást, nagy eséllyel az orrpiszkálás is közrejátszhat a dologban, hiszen számtalan kórokozó telepedhet meg az ujjbegyünkön. Az orrnyálkahártya károsodása pedig – ami piszkálás közben könnyen megeshet – tovább rontja a helyzetet, mivel egy esetleges sérülés során a baktériumoknak is nagyobb mozgásteret engedünk az idegek felé.
Akár még az orrpiszkálásnak is lehet némi szerepe az Alzheimer-kór kialakulásában (Fotó: Getty Images)
A szakértők szerint, ami jó a szívnek és a bélnek, az jó az agynak is: az omega-3 zsírsavakban, sovány fehérjékben, gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag étrend akár 53%-kal is csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát.
Ugyanakkor a személyes higiéniáról sem ajánlott megfeledkezni. Tudjuk, a zavaró és nemkívánatos orrváladék kézzel történő kibányászása tényleg könnyebbséget okoz. A tévhittel ellentétben viszont egyáltalán nem egyenlő a megfelelő orrhigiéniával, az orrjáratok rendszeres tisztítását pedig kíméletes módszerekkel – például sóoldatos orrspray-vel és orrfújással – érdemes elvégezni.
A kutatók szerint a koronavírus egyik nagy tanulsága a kézhigiénia értéke a kézmosáson és a kézfertőtlenítő szereken keresztül, ezt a rutint pedig az orrhigiénia területén is égetően fontos lenne kialakítanunk
– különösen akkor, ha notórius orrbányászok vagyunk.
Az orrpiszkálás kényszere
A kényszeres, már-már rögeszméssé váló orrpiszkálás (más néven rhinotillexomania) egy létező pszichés állapot, ami gyermekek és fiatal felnőttek körében fordul elő leginkább. Bár nagyon könnyen kezelhető, és ritkán jár súlyos következményekkel, kezeletlenül hagyva viszont orrvérzést és orrsövény perforációt (vagyis lyukas orrsövényt) is okozhat. A rhinotillexomániát súlyos stressz és szorongás is előidézheti, így mindenképp forduljunk szakemberhez, ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk:
- gyakori orrvérzés
- gyakori légúti megbetegedések
- tartós szorongás
- sebek az orrnyálkahártyán
Egy új kutatás szerint olcsó étrendkiegészítő védhet az Alzheimertől – kattints a linkre, és tudj meg róla mindent!
Kiemelt kép: Getty Images
